A kanadai életmódguru 5 millió követőjének posztolt a magyar anyák adókedvezményeiről, a válások visszaeséséről, és hogy Orbánék pedig megálljt parancsoltak a születésszám csökkenésének. A KSH legújabb adatai azonban nem ezt tükrözik.
Kormánypárti politikusok hangosan követelték, hogy Brüsszel vizsgálja ki, kerülhetett-e uniós támogatás terroristák kezébe Gázában. Az Európai Bizottság vizsgálata mindent rendben talált, de azóta súlyos vádak láttak napvilágot az ENSZ palesztin ügynökségével kapcsolatban, amelynek az EU is fontos donorja.
Mit kockáztat egy újságíró, aki harcba száll a mindent elárasztó kormánypropagandával? Van-e értelme küzdeni a dezinformáció ellen egy végletekig megosztott társadalomban? Ismerős kérdések és egy tévés műsorvezető története - Indiából.
Bohár Dániel még Berlinbe is elutazott, hogy megkérdezze a német gazdákat, hová lett a pénz, ami nekik járna. Ukrajna, a migránsok, Soros György és Joe Biden talán tudják a választ.
Súlyos vádakkal illeti Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér az előző holland kormányt a gazdatüntetések hátterét magyarázó videójában. Két állítását ellenőriztük.
A helyi Facebook-csoportokban az ellenzéki kerület vezetését támogatják, a kutyapártos kihívóról viszont lejárató cikkeket osztogatnak. AI-gyanús képek és koordinált viselkedésük buktatja le őket.
Ezt állítja a Megafon egyik influenszere, és a Századvég kormányzati megbízásból készült kutatására hivatkozik. Több felmérést is találtunk, amelyek nagyon más képet mutatnak.
Az ukrán elnök személye elleni dezinformációs hadjárat legújabb gyöngyszeme ez a kamuvideó. „Szégyen hogy egy ilyen bugris egy ország vezetője lehet” - ezzel a felütéssel terjesztik a magyar Facebookon.
Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?
A kormánypárti influenszer, Ibolya Csenge szerint a budapesti főpolgármestert „nem kértük, de mégis megkaptuk”. Valószínűleg nem nézett utána, hogyan zajlott és milyen eredménnyel zárult a 2019-es választás.
A bodrogkeresztúri kilátóra 2006-ban írták ki a közbeszerzést, és az átadás is megvolt még a NER-korszak előtt.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvény indoklása uniós példákra mutogat, csakhogy sokban különbözik a magyar és a tervezett EU-s szabályozás. Egy dolog azonban közös: a kritikusaik szerint mindkét szöveg alkalmas a megbélyegzésre.
Hogyan kerülhet betiltott gyógyszerhatóanyag vagy akár sima hashajtó a fogyasztó hatásúként reklámozott termékekbe? A veszélyes étrend-kiegészítőkről szóló sorozatunkban most a fogyitabletták kaotikus piacát mutatjuk be.
A hatóságok ellenőrzésein rendszeresen fennakadnak veszélyes étrend-kiegészítők. A szexuális teljesítményfokozók piaca az egyik legproblémásabb: orvosi recept nélkül kínálnak termékeket, de ezekben gyakran kockázatos hatóanyagok vannak.
Magyarországon több mint 27 ezer étrend-kiegészítő került forgalomba, de az ilyen termékeket piacra dobás előtt nem is ellenőrzik. Részletes vizsgálat szinte csak panasz esetén folyik. Pedig nem ritka, hogy olyan összetevőre bukkannak, ami nem is lehetne a készítményben.
Az influenszerképző a Facebookon toboroz új „digitális szabadságharcosokat” Deák Dánielék mellé. Szőnyegbombázás megy: a Magyarországon élő, 18 és 45 év közöttiek körében hirdettek, és összesen 8-10 milliószor jelentek meg a hírfolyamban.
Müller Cecília országos tisztifőorvossal beszélgetett egy „magyar innovációról” a Magyar Nemzet, de az nem derült ki az interjúból, hogy pontosan mire büszke a hazai közegészségügy első embere, ha egyszer a szennyvízalapú kórokozóvizsgálat módszerét nem mi találtuk ki.
Valóban szürke földönkívüliekkel beszélgetnek a tudósok a nevadai 51-es körzetben, Avril Lavigne pedig már évek óta halott? Egy brit szerző több tucat konteót gyűjtött össze könyvében. Vigyázat, túladagolásra alkalmas a kötet.
A Magyar Nemzet és a V4NA szerint Soros fia állhat a háttérben. Csakhogy számos kétség felmerül az általuk hivatkozott francia „oknyomozó anyag" hitelességével kapcsolatban.
Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.
A nemzeti konzultáció és Facebook-hirdetések tömegei is azzal riogatnak, hogy az Európai Unió megszüntetné a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót – csakhogy ez nem igaz.
A platform irányelvei tiltják a politikai célú reklámot, mégis sokféle ilyen TikTok-hirdetést találtunk: szimpla parlamenti közvetítéstől egy technósított Bogyó és Babóca videóig.
A European Fact-Checking Standards Network (EFCSN) úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel a szervezet által megfogalmazott etikai és módszertani szabályoknak.
Az Oroszországból származó dezinformáció gyakran sablonszerű narratívákat és eszközöket használ - írja egy nemrég megjelent tanulmány. Ezeket a példákat az utóbbi években a magyar politikai kommunikációban is viszontláthattunk.
Ma szavaznak a magyar szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezetről. A szöveg az EU-ra hivatkozik, azonban uniós szinten egészen más a fókusz: az orosz és kínai befolyás miatt aggódnak, és védik a civilek jogait.
A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.
A palesztin és Hollywood szavakból összegyúrt Pallywood narratíva szerint a Hamász-izraeli háború palesztin áldozatai valójában színészek - ezt azonban gyakran máshol és máskor készült felvételekkel, akár filmekből kivett jelenetekkel támasztják alá.
Bár nem szankcionál olyan szigorúan, mint az orosz törvény, a magyar gumiszabály nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkit bármilyen mélységben vizsgáljanak.
A tényrelativizmusról, azaz a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos erősödő kételyről készített kutatást a Political Capital. Ez az első ilyen vizsgálat Magyarországon.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése a dezinformáció befogadóira? Egy nemrégiben tartott konferencia erre kereste a választ.
Ha a gyerekeivel menekülő palesztin apának több ujja van a kelleténél, úgy még egész könnyű kiszúrni a mesterséges intelligenciát. A képügynökségi stockfotók azonban csak bonyolítják a helyzetet. Miből láthatod, mi valós és mi nem?
A videók készítője nem él Magyarországon, ráadásul színész, aki korábban A klinika című sorozatban is játszott, mostanában pedig bevallottan szatirikus-társadalomkritikus tartalmakkal szórakoztat a közösségi médiában.
Megnéztük, melyek a holdra szállást megkérdőjelező legnépszerűbb elméletek, és hogyan lehet megcáfolni őket.
Nemrég volt az évfordulója, hogy Elon Musk megvette a Twittert. Az még a legkevesebb, hogy X-re keresztelte, a dezinformáció tekintetében ennél sokkal súlyosabb változtatásokat vezetett be.
Magyarázó videókat, interaktív feladatokat is tartalmaz az Idea Alapítvány által fejlesztett tananyag, amellyel a hamis információk felismerését, ellenőrzését és értelmezését lehet gyakorolni a Detekto.hu oldalon.
Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. Digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
A Putyin-rezsimben komoly hagyománya van a kormánytól független civil szféra, a maradék ellenzék és a független sajtó törvényi szintű ellehetetlenítésének. A Meduza nevű orosz lap munkatársa elmondta, mi történt velük, miután “külföldi ügynökök”, majd “nemkívánatos szervezet” lettek.
Egy friss kutatás szerint nincs nagy különbség a globális dél országaiból és az Ukrajnából menekülőket célzó álhírek között: a dezinformációt terjesztők hasonló érveket és technikákat alkalmaznak Európa különböző országaiban.
Utánajártunk, hogyan számolja az áldozatokat és a sebesülteket a két szemben álló fél, és a korábbi konfliktusok során utólag mennyire bizonyultak megbízhatónak a tőlük származó adatok.
A gazdaságfejlesztési miniszter egy iparági találkozón úgy beszélt a régióban is versenyképes hazai benzin- és gázolajárakról, hogy közben több környékbeli országban is olcsóbb az üzemanyag.
Kötelező oltástól, totális megfigyeléstől és nyomkövetőtől tart a Mi Hazánk, a Kossuth téren a „lopakodó diktatúra" ellen tüntetnek. Érdemes elolvasni, miről szól a rettegett szerződéstervezet.
Drágaság, rekordinfláció, adóemelések és megszorítások, Orbán 5 milliós fizetése - megnéztük, mi fedi a valóságot, és mit tesz ehhez hozzá a politikai kommunikáció.
A magyar kormánypárti sajtóban és a svéd NATO-csatlakozás vita kapcsán tett kormányzati nyilatkozatokban gyakran a 2014-2015-ös menekültválságra vezetik vissza a Svédországban jelenleg fennálló helyzetet. Pedig a probléma ennél jóval összetettebb.
Nemlétező graffitik és Zelenszkijt démonizáló hamisított médiabeszámolók érkeznek az újabb dezinformációs hullámban.
A palesztin terrorszervezet támadása után hallomásból közölt információk és hiányos bizonyítékok alapján terjedtek el a híresztelések, hivatalos izraeli cáfolat vagy megerősítés azóta sem érkezett. A történtek tisztázása nem is érdeke a Hamásszal információs háborút is vívó államnak.
Orbán büszke, hogy találkozott Putyinnal, és hogy „egyedüliként beszélünk a béke nevében". Politikustársai viszont a pekingi út óta hangoztatják, hogy más vezetők is „számtalanszor” tárgyalnak az orosz elnökkel. Igaz, ezek nagyon más beszélgetések.
A terrorizmus és a dezinformáció pszichológiai funkciója nagyon hasonló, ezt látjuk a Hamász-izraeli háborúban is. Hogyan érdemes kezelni, ha úgy érzed, elárasztanak a véres, erőszakos felvételek?
A világhírű konteó-kutató, Joseph E. Uscinski szerint rosszabbul járunk, ha mindent elhiszünk, mintha gyanakvóak vagyunk a hatalom birtokosaival szemben. Miért mondja mégis, hogy a konteó a lúzereknek való?
A Political Capital által leleplezett kamuprofilok már nemcsak helyi Facebook-csoportokba beépülve tolják a kormányzati propagandát, hanem országos csoportokba is beszivárogtak. Az is bebizonyosodott, hogy egy központból, koordináltan irányítják őket.