A Politikai Propaganda Indikátorral azt vizsgálták a kutatók, milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban.
Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapott adatok szerint az orvosok átlagbére 2023-ban meghaladta a bruttó kétmillió forintot. A kormány által hangoztatott hatszoros emelkedés azonban csak úgy jön ki, ha figyelmen kívül hagyjuk az inflációt.
Újra felbukkant a Facebookon egy megtévesztő kép, amely a holland és a magyar iskolakezdést hasonlítja össze. Ehhez egy 10 éves fotót használ, rajta holland általános iskolások ismerkednek muszlim vallási gyakorlatokkal egy tanulmányi kiránduláson.
Ezen a nyáron is számos cikk támadta azzal a főpolgármestert, hogy megválasztása előtt klímát ígért a 3-as metróra, de ezt a vállalását azóta sem teljesítette. Megnéztük, pontosan mit mondott Karácsony klímaügyben a 2019-es kampányban, és hogy miért nem történt meg azóta sem a metró légkondicionálása.
További állításokat ellenőriztünk a Megafon YouTube-csatornáján megjelent ’Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL’ című videóból.
Lejárt határidejű klímajövendöléseken élcelődik a Patrióta legújabb videója, de több bemutatott példájukban egyáltalán nem jósoltak világvégét. Tényellenőrzésünk első része az ’Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL!’ videóról.
Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni.
Újra magyar kormánypárti üzenet lett a legtöbb pénzből hirdetett reklám az Európai Unióban. A Fidesz több mint 105 millió forintot költött a Google platformjain hirdetésekre április közepe óta.
Kisebb helyi lapoknál fokozott problémát jelenthet annak megállapítása, hogy melyik újság működik pártoktól függetlenül, és melyik áll valamilyen politikai erő befolyása alatt. Pécs példáján keresztül mutatjuk be, mire érdemes figyelni egy információforrás hátterének ellenőrzésekor.
Csütörtök este az M1 képernyőjén csapott össze Deutsch Tamás, Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi EP-listavezető. A közel kétórás műsorban bőven találtunk pontosításra szoruló állításokat.
Ehhez képest a fideszes Szentkirályi Alexandra másik kihívójáról, Vitézy Dávidról alig beszélnek. Amikor mégis, akkor az LMP jelöltje sokkal pozitívabb színben tűnik fel mint Karácsony.
Az ATV műsorában elhangzott állítás több mint 2 évig igaz volt, már nem az. De tényleg 30-40 százalékkal olcsóbbak Lengyelországban az élelmiszerek?
Ismerős állításokra bukkantunk, amikor végighallgattuk a miniszterelnök és a megafonos influenszer beszélgetését a Patrióta Youtube-csatornán.
A magyarországi facebookos kiadásokat abszolút értékben is csak a nyolcszor népesebb Németország költései előzik. A Megafon és a Fidesz több pénzért hirdet, mint sok országban az összes politikai hirdető együttvéve.
Az év eleje óta ez a hármas több mint nyolcszor annyit költött, mint az összes ellenzéki párt együttvéve.
A rakétának kinéző tárgyat egy TikTok-videóban és pár cikk címében úgy állították be, mintha ténylegesen egy hadászati eszközről lenne szó. A Hősök terén jelenleg is több hasonló kellék látható.
A politikus beszédeiben és interjúiban többször visszatérnek a magyar gazdasággal szemben kritikus állítások. Néhány sötétebb képet fest, mint a valóság.
Szijjártó Péter azt mondta a Megafon rendezvényén, hogy „Magyarország talán az egyetlen olyan ország, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint a Covid előtt”. Csakhogy ez nem igaz.
Magyar Péter és Toroczkai László is különböző feltételekhez kötötte a választási vitákon való szereplést. Összegyűjtöttük, mi volt a gyakorlat a rendszerváltás óta.
Állítólag egy 1955-ös háztartástan kézikönyvből származnak a tippek, amelyek szerint a nő elsődleges feladata kiszolgálni a férjét. Bár ezek az ajánlások ilyen formában sosem jelentek meg nyomtatásban, több hasonló tartalmú iránymutatás is fellelhető a korból.
A Megafon 40 millió forintból hirdetett világháborús üzenetére Bohár egy romos helyszínen forgatott videóval is ráerősített. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan találtuk meg a videóban szereplő épületet, milyen funkciót látott el a múltban és mire használják jelenleg.
A magyar nyilvánosságban ez az információ terjedt el, Volker Wissing nyilatkozatai azonban a német klímatörvény körüli koalíciós viták kontextusában egészen más értelmet nyernek.
A tucatnyi átverés közül az egyik legbizarrabb, amelyben Magyar egy nem létező Partizán-interjúban mutatja be a kihagyhatatlan ajánlatot.
Gyakran lehet olyan véleményekkel találkozni, amelyek a tényellenőrzést feleslegesnek vagy egyenesen károsnak titulálják. Csakhogy ennek ellentmondanak az elmúlt évek tudományos kutatásai.
Az Idea Alapítvány minőségi híreket bemutató anyaga abban segít a gyerekeknek, hogy megtanuljanak különbséget tenni a megbízható internetes források és a hamis információk között.
Magyar Pétert azzal támadja a kormánypárti média, hogy egy közel 2 millió forintos női biciklivel hajtott az I Bike Budapest felvonuláson. A bringát azonban rosszul azonosították. Valójában egy uniszex modellről van szó, amit Magyar csak bérelt.
Karácsony Gergely hazugságairól indított videósorozatot a Fidesz főpolgármester-jelöltje, de közben valós intézkedéseket hallgat el, és olyan ígéreteket is számon kér a főpolgármesteren, amilyeneket nem is tett 2019-ben.
Az év elejétől számított hirdetési toplista első 10 helyéből négyen a CÖF dollárbaloldal-videóit találjuk.
Megint megjelent a közösségi médiában egy fotó, amin Varga Judit volt igazságügy-miniszter és a korrupcióval vádolt Schadl György látható. A kép azonban manipulált, Schadl fejét egy KDNP-s politikus helyére szerkesztették.
Múlt héten a Civil Összefogás Fórum költötte a legtöbbet facebookos hirdetésekre. Nagyon hasonló üzenetet reklámoztak, mint Orbán Viktor - csak sokkal több pénzért.
Míg március legelején a „következmények nélküli” és „erőszakos baloldal” volt a sláger, a hónap második hetére ismét külföld felé fordultak a facebookos politikai hirdetések, ráadásul - az év eleje óta először - Orbán Viktor hirdetett a legtöbbet.
Olyan képekből vágták össze, amelyeken az ukrán és a francia elnök is a feleségét csókolja.
Idén már több mint háromszor annyit költöttek közösségi médiás reklámra, mint az összes parlamenti párt együttvéve. Ezentúl rendszeresen frissülő, választási hirdetésfigyelő oldalunkon lehet követni a költéseket.
Márciustól három hónapos, fizetett gyakornoki programot indít a Lakmusz, végzős egyetmistáknak és fiatal pályakezdőknek. Jelentkezési határidő: február 18.
Az ukrán elnök személye elleni dezinformációs hadjárat legújabb gyöngyszeme ez a kamuvideó. „Szégyen hogy egy ilyen bugris egy ország vezetője lehet” - ezzel a felütéssel terjesztik a magyar Facebookon.
A Magyar Nemzet és a V4NA szerint Soros fia állhat a háttérben. Csakhogy számos kétség felmerül az általuk hivatkozott francia „oknyomozó anyag" hitelességével kapcsolatban.
Az Oroszországból származó dezinformáció gyakran sablonszerű narratívákat és eszközöket használ - írja egy nemrég megjelent tanulmány. Ezeket a példákat az utóbbi években a magyar politikai kommunikációban is viszontláthattunk.
A tényrelativizmusról, azaz a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos erősödő kételyről készített kutatást a Political Capital. Ez az első ilyen vizsgálat Magyarországon.
Magyarázó videókat, interaktív feladatokat is tartalmaz az Idea Alapítvány által fejlesztett tananyag, amellyel a hamis információk felismerését, ellenőrzését és értelmezését lehet gyakorolni a Detekto.hu oldalon.
Nemlétező graffitik és Zelenszkijt démonizáló hamisított médiabeszámolók érkeznek az újabb dezinformációs hullámban.
A magukat újságíróknak álcázó kamuprofiloktól kezdve a hamis narratívákat tápláló videójáték-felvételekig a közösségi oldalak komoly gondban vannak a palesztin-izraeli konfliktus körüli álhírcunami megfékezésével, főleg miután visszavontak egyes moderálási irányelveket.
A Lakmusz tényellenőrzéseket fog készíteni a projektben, ehhez pedig az olvasóink segítségét kérjük: szerinted mely dezinformációs narratívák fognak nagy eséllyel előkerülni a választási kampányban? Várjuk a témajavaslatokat.
Annalena Baerbock állítólag azt mondta, hogy „560 napot dolgozik egy évben". De a német politikus valójában a háború eddigi hosszáról beszélt.
Csak a Jobbik-Konzervatívok párt akciózott a városban vendégmunkások Magyarországra "telepítése" ellen, erről kezdtek megtévesztő posztok terjedni a közösségi médiában.
Idén ősszel és jövő tavasszal lenne esedékes, de tisztességes választásokat háborúban álló országban szakértők szerint is közel lehetetlen lenne tető alá hozni.
Egy reprezentatív felmérés szerint a hírfogyasztók háromnegyede nem szokott semmilyen weboldalt vagy eszközt használni, hogy az információk hitelességét ellenőrizze.
Miután Soros György bejelentette, hogy a fiára bízza az alapítványait, Magyarországon beindult a kormányzati médiagépezet. A Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője úgy reagált, hogy Alexander Soros nyitott a kritikákra, de a démonizálást nem tartja célravezetőnek.
Több lap is megírta, hogy egy mexikói kartellnél kötöttek ki az Ukrajnának küldött páncéltörő fegyverek. De a forrásként hivatkozott mexikói riport nem állított ilyet.
Idegenek építették őket? Áramot termeltek? A piramisokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek töretlen népszerűségnek örvendenek. Bár önmagukban veszélytelenek, elvezethetik a felhasználókat más, veszélyesebb konteókhoz is.
A Political Capital két esettanulmány alapján vizsgálta a hazai dezinformációs ökoszisztéma két arcát: míg az oroszpárti hamis információkat a mainstream, kormánypárti média hangosítja fel, az oltásellenes narratívák alulról próbálnak betörni a hazai nyilvánosságba.