Közel 9 éve nyújtottak be egy panaszt az Európai Bizottsághoz, de úgy tűnik, az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen közpénzszórást nem sikerült megállítani. Milyen részeredményeket hozott a panasz? Mennyi értelme van annak, ha az Állami Számvevőszék ellenőrzi az MTVA költéseit? Urbán Ágnes kutató mesél az ügy részleteiről.
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult?
Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.
Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni.
A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre, közel 500 millió forintot hamis, félrevezető állítások reklámozására. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.
Nemrég indult a választási hirdetésfigyelő projektünk, az első eredményekről beszélgetünk a Lakmusz podcastjában. Ellenségképző narratívák, pénzért hirdetett dezinformáció - és a Megafon által két hónap alatt eltapsolt több mint 100 millió forint.
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.
Egy friss kutatás szerint az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondolnánk. Ez segítheti a tudatos tájékozódást? Ha ez nem, akkor mi? Lakmusz podcast Urbán Ágnes médiaszakértővel.
Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra - és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dénes íróval beszélgettünk.
Lukács András matematikussal és Herczeg Márk újságíróval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.
Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum Petőfi-kiállításáról beszélgettünk.
Fejlődött-e, és ha nem, miért nem az orosz dezinformációs gépezet, mi az, ami a háború után is velünk marad a hamis narratívák közül, és meddig tudja a magyar kormány kettős kommunikációval szédíteni a társadalmat? A Lakmusz podcastja Krekó Péterrel és Rácz Andrással.
A háború elindulásának évfordulója alkalmából beszélgettünk az orosz dezinformációs gépezet működéséről és a magyar kormány kettős kommunikációjának hatásairól.
A Lakmusz podcastjában a közmédiáról, hamis hírekről és a tényellenőrzésről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval és Rostoványi András külpolitikai újságíróval, aki korábban a közmédiánál dolgozott. Saját sztorik arról, milyen eszközökkel manipulál a magyar közszolgálat.
Az ultrarealisztikus manipulációk bárkit megtéveszthetnek, a túlzott kétkedéssel viszont oda juthatunk, hogy már a valós információt sem hisszük el. A Lakmusz podcastja a deepfake-ről
Lehet-e vitatkozni az online térben, és ha igen, hogyan? Erre a kérdésre kerestük a választ Falyuna Nóra nyelvész és Német Szilvi médiakutató segítségével.
A Lakmusz podcastjának legújabb adásában arról beszélgettünk, hogy szabhat-e bármi gátat a választási kampányok során elhangzó hazugságoknak.