A női törvényhozók közel fele, a női újságírók több mint háromnegyede tapasztalt már online zaklatást, a dezinformációs kampányok pedig növekvő fenyegetést jelentenek. Vajon a mesterséges intelligencia csak mélyíti a problémát, vagy még segíthet is kiszűrni a bántó és hamis tartalmakat?
A tartalékosokat toborzó nyári kampány önmagában 1,2 milliárdot, egyetlen reklámfilm több mint 200 millió forintot emésztett fel. Rogán Antal minisztériuma a mozilátogatók közül kifejezetten azokat célozta meg, akik Rákay Philip Petőfi-filmjére ültek be.
Hogy lett egy hamis sajtóértesülésből (legalábbis Orbán szerint) a hét legfontosabb ügye? Sorra vesszük, ki, mit és mikor cáfolt, Magyar Péter mit sejtetett rendületlenül, miközben a Megafon több mint 50 posztban kelt ki az „álhírcunami” ellen.
A kormánypárti sajtóban gyakran jelennek meg olyan cikkek, amelyek a szexuális irányultság megváltoztatását célzó, úgynevezett „konverziós” terápiákat védelmükbe veszik. Az ilyen terápiák azonban Magyarországon etikai vétségnek számítanak, számos tudományos és szakmai érv szól ellenük.
Magyar Péter szerint azért népszerűbb a Fidesz a nők körében, mert a nyugdíjasok között sok a nő. Bár valóban feltételezhető egy idős női Fidesz-szavazó többlet az idős férfiakhoz képest, korcsoportokon belüli férfi-nő megoszlásról egyelőre nincsenek részletes adataink.
A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.
Ez ugyanaz a bűnszervezet, aminek az egyik scammeréről pár napja mi is közöltünk videót.
Az EP-választás után egy csapásra szinte teljesen eltűntek a célzott online politikai hirdetések, egyhatodára estek vissza a költések. A kormánypárt az árvíz és Orbán strasbourgi vitája idején hirdetett igazán, a Megafont pedig Magyar Péter lejáratására aktiválták újra.
A William Bradley néven ismert csalót luxusautója leplezte le. A hamis befektetésekkel szerzett pénzét még mindig szabadlábon költi, sőt, egy nyilvános YouTube-csatornát is indított, ahol gátlástalanul mutatja, hogyan szórja a pénzt.
Best of RFK Jr. Összegyűjtöttük a miniszterjelölt 8 legvadabb egészségügyi állítását a transzneműséget okozó csapvíztől a zsidókat megkímélő koronavírusig.
A Pfizer vakcinájáról vezetett WHO-adatbázisban valóban szerepel hat majomhimlős megbetegedés, de a közösségi médiában terjedő állításokkal ellentétben ez nem jelenti azt, hogy a majomhimlő az oltás mellékhatása lenne.
Nemrég jelentette be a Google, hogy jövőre befejezi a politikai reklámok közzétételét az EU-ban. Egy olyan új uniós szabályozástól tart a cég, aminek az elfogadását a magyar kormány is ellenezte. Megnéztük, mit tartalmaz a „politikai reklámtevékenység átláthatóságáról” szóló rendelet.
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult?
A „békepárti” EP-választási kampány közepén futó kutatás azt hozta ki, hogy a megkérdezettek 13 százaléka vállalna tartalékos szolgálatot egy éven belül. A júniusi választás után aztán meg is jelentek a toborzó hirdetések.
Gulyás Gergely azzal érvelt december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása ellen, hogy Európa munkaórák tekintetében már így is nagyon le van maradva az USA és Ázsia mögött. Megnéztük, mit mondanak erről az adatok.
A Centrális Galéria legújabb kiállítása nagyot markol: célja, hogy a múlt tanulságait belátva el tudjuk választani a manipulatív álhíreket a valódi információtól. Közben egy videójáték segítségével álhírgyártóként is kipróbálhatjuk magunkat.
Mesterházy Attila állításával szemben, bár valóban kivételes kedvezményekkel, de azért fizet adót a két kormányzatilag kiemelt szektor, melyek átalakításába rengeteg energiát fektetett a Fidesz.
A 2022 óta Yettel néven futó szolgáltató szerint előfordulhat, hogy egyes telefonok továbbra is Telenort írnak ki. Azonban egyéb jelek is utalhatnak arra, hogy az Orbán posztjaiban felbukkanó Nokiát nem a Trumppal folytatott választás utáni hívása közben fotózták le.
A valenciai áradások következtében a magyar és a spanyol közösségi platformokon is újra megjelent a klímadezinformáció. Három népszerű, ámde hamis narratívát mutatunk be, esőcsináló hajóktól egy Netflix-sorozatig.
Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.
A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.
Összesen 195 percben foglalkozott a híradó Magyar Péterrel vagy pártjával. Ebből alig egy perc volt a semleges hangvételű beszámoló, a maradék időben negatív fényben tüntették fel a Tisza párt elnökét.
A 24.hu és az RTL Klub kevésbé elfogult az ellenzék felé, mint az Origo vagy a TV2 a kormány irányába. A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.
A mondat, amit most az ellenzéki politikus is elővett, ebben a formában nem hangzott el Orbántól. Ezt más lapok mellett már a Lakmusz is megírta, évekkel ezelőtt.
Ákos szerint a brit iskolákban egyre több gyerek képzeli magát macskának vagy kutyának. Az énekes által hivatkozott BBC-podcastban valóban vitáznak a témáról, de macskaként viselkedő gyerekek csak anekdotikus történetekben és félrevezető hírekben jelennek meg.
A Verzió dokumentumfilm-fesztiválról ajánlunk egy különleges filmet, ami húsba vágóan mutatja meg, mit jelent újságírónak lenni ott, ahol az állam dezinformációval és lejáratással teszi lehetetlenné az igazság megismerését.
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Tállai András szerint „Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot”. Valójában az uniós tagállamok túlnyomó többségében csökkent a GDP-arányos államadósság 2020 és 2023 között.
Az Ursula von der Leyennel, Manfred Weberrel és Dobrev Klárával „csörtéző”, napszemüveges Orbánt ábrázoló videókra annyi pénz ment el, hogy Orbán oldala magasan a magyar Facebook-költési lista élén végzett.
A közzétett videóösszeállítás már tavaly virálissá vált a közösségi médiában, de ekkor korábbi hadi eseményekre reagált. A Kurucinfó által megosztott, kontextusukból kiragadott felvételek között argentin erdőtűz, brazil raktártűz és orosz benzinkúttűz képei is szerepelnek.
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említett szám már csak azért is rejtélyes, mert Magyarországon összesen sincs 15 ezer középvállalat. Akkor mégis mire gondolhatott Orbán?
Máshol az orosz agressziót inkább a második világháború kirobbantásához, Putyint pedig Hitlerhez hasonlítják. Bárány Balázs történészt kérdeztük a leggyakoribb történelmi analógiákról.
A Politikai Propaganda Indikátorral azt vizsgálták a kutatók, milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban.
Míg az ukrán elnök 34 országban járt Írországtól a Fülöp-szigetekig, Putyin alig tíz alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, akkor is főként a „szomszédba” ment. Térképen mutatjuk a két államfő diplomáciai mozgását az elmúlt másfél évben.
A bizarr formátumot Trump egykori asszisztensétől, John McEntee-től leshette el a megafonos influenszer. A kopasz oszt kajálós videóiban hamis vagy félrevezető állításokat is találtunk.
A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.
Az európai országokat összehasonlító statisztikában mindössze egyetlen bűncselekménytípust találtunk, amelyben Magyarország teljesít a legjobban. Egy Deák Dániel által hivatkozott felmérés szintén ellentmond a miniszterelnöknek.
A CitizenGO által indított kezdeményezés tévesen állítja, hogy az uniós finanszírozású projekt részeként gyerekek táncoltak félmeztelenül egy melegbárban.
A Doppelganger nevű dezinformációs művelet céljai közé tartozott az AfD erősítése és az amerikai elnökválasztás befolyásolása is. A projekt mögött álló orosz cég egyáltalán nem bánja, hogy lelepleződött a nyugati sajtó és a titkosszolgálatok előtt.
Bár a kormány sikerkommunikációja ezt a képzetet keltheti, az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma uniós összevetésben nem kiemelkedő Magyarországon. Megnéztük, mi van a minisztérium által közölt látványos adatok mögött.
Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.
Ezt állítja több kormánypárti sajtóban megjelent cikk, jó néhány Facebook-poszt és az érintett cselgáncsozó, Nemanja Majdov is. A hivatalos dokumentumok szerint azonban a vallási jelkép használata csak egy indok volt a sok közül.
A javaslat egy hatoldalas, angol nyelvű „tanulmány” része volt, amit 2023 októberében rendeltek Rogán Antalék a New Land Mediától.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Az online dezinformációs kampányok többek között az Izrael-Hamász háborút és a bevándorlás témáját lovagolták meg. Egy francia állami szerv jelentése szerint egyik céljuk az volt, hogy felerősítsék a megosztó társadalmi ügyeket a közbeszédben.
Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.
Az oktatásért felelős minisztérium kedve szerint szemezgetett az 500 oldalas dokumentumból, de még a látszólag kedvező adatokat is félrevezetően tálalta. Azt pedig egyszerűen nem említette, hogy a magyar oktatás jó pár mutatóban látványosan gyengébben teljesít az OECD-átlagnál.
Kritikus Facebook-kommentek miatt sem ülnek több ezren angliai börtönökben, hiába terjeszti ezt egy virális videó, ami a kormánypárti Patrióta csatorna ajánlásával terjed.
Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapott adatok szerint az orvosok átlagbére 2023-ban meghaladta a bruttó kétmillió forintot. A kormány által hangoztatott hatszoros emelkedés azonban csak úgy jön ki, ha figyelmen kívül hagyjuk az inflációt.