A közzétett videóösszeállítás már tavaly virálissá vált a közösségi médiában, de ekkor korábbi hadi eseményekre reagált. A Kurucinfó által megosztott, kontextusukból kiragadott felvételek között argentin erdőtűz, brazil raktártűz és orosz benzinkúttűz képei is szerepelnek.
Andrzej Duda valóban felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben amerikai nukleáris fegyvereket telepítsenek Lengyelország területére, de erről még semmilyen NATO-döntés nem született, és a lengyel vezető politikusok között sincs teljes egyetértés a kérdésben.
A Magyar Hírlap azt állította, hogy az ukrán elnök tulajdonába került a brit királyi család Highgrove House nevű rezidenciája. Az álhír egy orosz propagandát terjesztő oldalról származik.
Atomháború, fegyvergyárban dolgozó nők, fronton harcoló magyar katonák – ilyen képekkel riogat legújabb videóiban a kormánypárti influenszerközpont. Megnéztük, mire alapozzák az erősen félelemkeltő választási üzeneteket.
Kontextusukból kiragadott idézetekkel igyekszik bizonyítani, hogy a németek háborús pszichózisban vannak.
Olyan képekből vágták össze, amelyeken az ukrán és a francia elnök is a feleségét csókolja.
Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.
Kormánypárti politikusok hangosan követelték, hogy Brüsszel vizsgálja ki, kerülhetett-e uniós támogatás terroristák kezébe Gázában. Az Európai Bizottság vizsgálata mindent rendben talált, de azóta súlyos vádak láttak napvilágot az ENSZ palesztin ügynökségével kapcsolatban, amelynek az EU is fontos donorja.
Ezt állítja a Megafon egyik influenszere, és a Századvég kormányzati megbízásból készült kutatására hivatkozik. Több felmérést is találtunk, amelyek nagyon más képet mutatnak.
Az ukrán elnök személye elleni dezinformációs hadjárat legújabb gyöngyszeme ez a kamuvideó. „Szégyen hogy egy ilyen bugris egy ország vezetője lehet” - ezzel a felütéssel terjesztik a magyar Facebookon.
A palesztin és Hollywood szavakból összegyúrt Pallywood narratíva szerint a Hamász-izraeli háború palesztin áldozatai valójában színészek - ezt azonban gyakran máshol és máskor készült felvételekkel, akár filmekből kivett jelenetekkel támasztják alá.
Utánajártunk, hogyan számolja az áldozatokat és a sebesülteket a két szemben álló fél, és a korábbi konfliktusok során utólag mennyire bizonyultak megbízhatónak a tőlük származó adatok.
A palesztin terrorszervezet támadása után hallomásból közölt információk és hiányos bizonyítékok alapján terjedtek el a híresztelések, hivatalos izraeli cáfolat vagy megerősítés azóta sem érkezett. A történtek tisztázása nem is érdeke a Hamásszal információs háborút is vívó államnak.
A terrorizmus és a dezinformáció pszichológiai funkciója nagyon hasonló, ezt látjuk a Hamász-izraeli háborúban is. Hogyan érdemes kezelni, ha úgy érzed, elárasztanak a véres, erőszakos felvételek?
Izrael és a Hamász háborúja az online térben is nagy intenzitással zajlik. A felek változatos stratégiákat alkalmaznak, érdemes fenntartásokkal kezelni még a hivatalos forrásból származó információkat is. Tanácsokat adunk a biztonságos tájékozódáshoz.
A magyar nyelvű Facebook-oldalakon is terjedő videót már bő egy héttel azelőtt feltöltötték az internetre, hogy a palesztin terrorszervezet Gázából lerohanta Izraelt.
Egy európai bizottsági jelentés feltárta, milyen módszerekkel operálhatott a Kreml propagandagépezete a közösségi médiában az orosz-ukrán háború első egy évében a legnagyobb platformszolgáltatók szeme láttára.
Tejjel-mézzel folyó kánaánnak tűnik Oroszország a vásárolgatós-városnézős videókon, de a szórakoztató országimázs-tartalmak mellett jut tér a nyugati háborús szankciók gúnyolására is.
Idén ősszel és jövő tavasszal lenne esedékes, de tisztességes választásokat háborúban álló országban szakértők szerint is közel lehetetlen lenne tető alá hozni.
Több százezren nézik egy tiktokker Oroszországban készült felvételeit olyan márkák termékeiről, amik elvileg már felfüggesztették a tevékenységüket az országban. Bár könnyen úgy tűnhet, itt nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó.
93 ezer követőre tett szert TikTokon egy fiatal családanya, aki szórakoztató vásárolgatós-városnézős videóival üzeni, hogy Oroszországnak meg se kottyannak a szankciók. Az igazság bajnokaként hálálkodik neki a kormánypárti média, miközben a nő követői előtt tagadja orosz származását.
A kormánypárti sajtó szerint csak két üzletemberrel kivételeznek. Valójában több mint 40 ismert oligarcha hiányzik továbbra is az USA szankciós listáiról, köztük olyan is, aki Trumppal bizniszelt.
Egy magyarul is terjedő Facebook-poszt egy egészen más helyen készült képpel próbálja eladni, hogy Mikolajivban ukrán katonák létfontosságú szervek nélküli holttesteire bukkantak.
Közel félmilliós követőtáborával osztott meg egy Insta-sztorit a rádiós műsorvezető. Volt benne minden, Amerika hibáztatásától az okozott környezeti károk elhallgatásáig. Most összeszedtük, mik az eddig ismert tények a szeptemberben történt incidenssel kapcsolatban.
Danny Kemp az elsők között volt, akik a bucsai mészárlás helyszínéről tudósítottak. A Lakmusznak elmesélte, hogyan kapcsolt újságíróként „automata" üzemmódba, miközben a holttesteket fényképezte, és hogy lassan egy év távlatából mit tud mondani a kétkedő ismerőseinek.
A lengyel sajtó napokkal korábban megírta, hogy hamis fotó terjed a közszolgálati TVP csatorna “botrányos” időjárás-jelentéséről, magyar újságok félrevezető címadásaikkal mégis ügyet csináltak belőle.
Süt róla, hogy kamu, mégis tömegek osztják? Így ellenőrizheted magad is, mit látsz valójában egy gyanús videón.
Nem keres meg egy Magyarországra érkező ukrán család „akár 50-60 ezer forintot” a határátlépéskor, és később sem gazdagodik meg nagylelkű segélyekből. A menedékes státusszal járó havi létfenntartási támogatás csak munkába állásig jár, és egy nagybevásárlásnál több aligha jön ki belőle.
Apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek burkolóznak hallgatásba vagy fordulnak el egymástól, mert mást gondolnak Oroszország ukrajnai háborújáról. A Szétrombolt kapcsolatok című dokumentumfilm megmutatja, hogyan szakít szét családokat a propaganda.
Egy közép-kelet-európai kutatás szerint a magyarok 36 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának meg kellene adnia magát. Azt pedig nálunk gondolják a legkevesebben, hogy a nyugatnak a jelenleginél jobban kellene segítenie Ukrajnát.
Az információs bizonytalanságban a köztévé és a legolvasottabb hírportálok is arról számoltak be, hogy orosz találat érte Lengyelországot, míg az MTI távol tartotta magát ettől. Sorra vesszük, pontosan ki, mit és mikor mondott.
Legutóbb Finnországban hívták fel a figyelmet az illegális fegyverkereskedelem veszélyére, de hozzátették: bizonyítékot még nem találtak. Korábban a magyar kormányközeli média megrendezettek látszó videót és azóta leleplezett darkwebes csalásokat igyekezett bizonyítékként bemutatni.
A Russia Today és a Sputnik orosz állami tévécsatornák uniós szintű betiltása sokak szerint Brüsszel érthető, de elhibázott lépése volt a háborús dezinformáció megállítására. A kérdés még majdnem 8 hónappal a szankció bevezetése után is az egyik legmegosztóbb téma az európai nyilvánosságban.
A kormánypárti médiumok nagy erőkkel hirdették a hamis állítást, amelyet a Kreml-barát Orosz Hírek oldalról vehettek át. Valójában az ENSZ bizottsága nagyságrendekkel több orosz háborús bűnt tárt fel, mint ukránt.
A Habony Árpád alapította V4NA hírügynökség megrendezettnek látszó videóval, és azóta leleplezett darkwebes csalásokkal igyekezett bizonyítani, hogy Javelin rakéták és más nyugati hadifegyverek kötöttek ki a feketepiacon. A hír a komplett Mediaworks sajtóbirodalmon végigfutott.
Az orosz vezetés kijelentéseivel és a közösségi médiában terjedő állításokkal szemben helyszíni beszámolók, fotók és videók bizonyítják, hogy egy civilek által látogatott bevásárlóközpontot ért a támadás.
Könyvet ír az ország információs hadviselését is irányító orosz katonai titkosszolgálat működéséről, és egészen konkrét javaslatai vannak arra, hogyan kerülje el a nyugati sajtó az orosz állami propagandagépezet csapdáját. Michael D. Weiss amerikai újságíró Budapesten adott interjút a Lakmusznak.
Ismét terjedni kezdett az interneten, hogy fogságba esett egy vezető amerikai tiszt Ukrajnában. De az állítás hamis, erősítette meg az érintett.
A magyar nyelvű közösségi médiában és a hagyományos sajtóban is gyorsan terjed, hogy “orosz értesülések” szerint a NATO- és EU-tagállam Lengyelország Ukrajna nyugati területeinek megszállását készíti elő. A lengyel hadsereg cáfolta a hírt, amelyet manipulált képekkel és hamis dokumentumokkal igyekeztek bizonyítani az interneten.
A Facebookon terjedő szöveg az ukránokat teszi felelőssé Magyarország második világháborús megszállásáért. De az Ukrán Front kifejezés nem a katonák nemzetiségét jelölte.
A Budapesten tartott, oroszpárti demonstráción olyan kijelentéseket ismételtek a résztvevők, amelyekről független tényellenőrzők rég bizonyították, hogy nem sok közük van a valósághoz.
A mainstream médiának nem hisznek, helyette például Putyin beszédeiből, oroszpárti Facebook-oldalakról, saját ismerőseiktől, valamint a Mi Hazánk és a Munkáspárt honlapjáról tájékozódnak azok, akik a hétvégén Oroszország mellett álltak ki.
Terjed egy videó az internet, amiben egy halom kokaint látni Zelenszkij asztalán, miközben Elon Muskkal beszél. De a videó hamisítvány, az eredeti verzióban nincs fehér por az ukrán elnök előtt.
Magyarországon főként orosz állami tisztségviselők kritikátlanul átvett közleményein keresztül terjed az álhír, hogy az Egyesült Államok titkos ukrajnai laboratóriumokban fejleszt etnikai csoportra célozható biofegyvereket.
Az Oroszországgal szomszédos Litvániában 2014 óta működik egy önkéntesekből szerveződő csoport, amely az orosz propaganda és a szervezett trollok semlegesítését tűzte ki céljául. A Balti Elfek mozgalom egyik alapítójával, Sólyommal beszélgetett a Lakmusz.
Bár az orosz állami tévét az EU-ban már betiltották, legutóbb a Vadhajtások és a Szent Korona Rádió is szemlézte egy anyagukat. Ebben egy korábban pedofíliáért elítélt elemző beszélt arról, hogy a bucsai mészárlást nem is az oroszok követték el.
Orosz propagandaoldalak egy rossz minőségű videó alapján állítják, hogy az ukránok hazudnak, és az orosz narratívát közvetítette több kormánypárti lap és a közmédia is.
A kormánypárti tévé a Russia Today felvételét használva számol be orosz hadifoglyok állítólagos lábon lövéséről.
A közmédiából úgy tűnik, mintha kizárólag Ukrajna és a magyar ellenzék dezinformálna a háborúval kapcsolatban. Valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk az egy hónapja indított Fake news figyelőn.
Hamisított videók, félrevezető képek és az orosz védelmi minisztérium közleménye - a jobboldali megmondóember blogján sorra jelennek meg olyan tartalmak, amelyeket tényellenőrzők már tételesen cáfoltak.