Több hírportál is született tavaly, amelyek a mesterséges intelligenciára támaszkodva ígérnek technológia által „szavatolt” független tájékoztatást és pártok felett álló új médiát - ez a törekvés azonban a gyakorlatban több ponton is megbicsaklik.
A Budapestet ért atomtámadástól a nagy lakosságcserén át Vámos Miklós letartóztatásáig számos olyan eseményről készült kép idén, amelyek valójában nem történtek meg. Toplista!
A politikában egyre kevésbé törődnek a látszattal, ami Slavoj Žižek szerint rosszabb, mint a képmutatás. De minek is törődnének, ha így sem veszítik el a választókat?
A tartalékosokat toborzó nyári kampány önmagában 1,2 milliárdot, egyetlen reklámfilm több mint 200 millió forintot emésztett fel. Rogán Antal minisztériuma a mozilátogatók közül kifejezetten azokat célozta meg, akik Rákay Philip Petőfi-filmjére ültek be.
Hogy lett egy hamis sajtóértesülésből (legalábbis Orbán szerint) a hét legfontosabb ügye? Sorra vesszük, ki, mit és mikor cáfolt, Magyar Péter mit sejtetett rendületlenül, miközben a Megafon több mint 50 posztban kelt ki az „álhírcunami” ellen.
Ez ugyanaz a bűnszervezet, aminek az egyik scammeréről pár napja mi is közöltünk videót.
A William Bradley néven ismert csalót luxusautója leplezte le. A hamis befektetésekkel szerzett pénzét még mindig szabadlábon költi, sőt, egy nyilvános YouTube-csatornát is indított, ahol gátlástalanul mutatja, hogyan szórja a pénzt.
A „békepárti” EP-választási kampány közepén futó kutatás azt hozta ki, hogy a megkérdezettek 13 százaléka vállalna tartalékos szolgálatot egy éven belül. A júniusi választás után aztán meg is jelentek a toborzó hirdetések.
Máshol az orosz agressziót inkább a második világháború kirobbantásához, Putyint pedig Hitlerhez hasonlítják. Bárány Balázs történészt kérdeztük a leggyakoribb történelmi analógiákról.
Míg az ukrán elnök 34 országban járt Írországtól a Fülöp-szigetekig, Putyin alig tíz alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, akkor is főként a „szomszédba” ment. Térképen mutatjuk a két államfő diplomáciai mozgását az elmúlt másfél évben.
Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.
A javaslat egy hatoldalas, angol nyelvű „tanulmány” része volt, amit 2023 októberében rendeltek Rogán Antalék a New Land Mediától.
A kicsapongó életvitele miatt felfüggesztett dunavecsei plébánost tavaly ősszel oktatták influenszerkedésre. Nem ő volt az egyetlen egyházi személy, aki részt vett a kormányközeli központ képzésen.
A megbízást teljesítő Balásy-cég negyedmillió embert el is ért a nemzeti konzultációt népszerűsítő üzenettel. Arra nem kaptunk választ, hogy a Kabinetiroda milyen módon jutott hozzá a több százezer telefonszámhoz.
Bár ezt sehol sem tüntették fel, a magyar kormánypárti lapok egy MintPress nevű portál 2021-es cikkét használták arra, hogy információs hadviseléssel vádolják meg a 444-et.
A kreatívot egy fókuszcsoportos kutatás után változtatták meg, az utcára került példányokról később az egész kézfejet eltüntették. Belenéztünk a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs szerződéseibe.
A Nemzetközi Bokszszövetség a Gazprom támogatását élvezi, sportot űz abból, hogy szembemegy a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, programjával pedig a Kreml külpolitikai céljait segíti a sportdiplomácia eszközeivel.
Utánanéztünk a miniszterelnök tusványosi állításának: Lengyelországba nem, de egy lengyel olajcég csehországi finomítójába még érkezik orosz olaj. Szankciókat azonban ugyanúgy nem sért ezzel az Orlen, mint magyar versenytársa, a Mol.
Most Moldován András befektető és „sertésmogul” arcával élnek vissza, korábban több magyar hírességet is csaliként használtak a gyors meggazdagodást ígérő kamuoldalak.
Tényleg Biden a hibás? Vagy Alex Soros fenyegette meg Trumpot? A Simpson család valóban megjósolta a támadást? A magyar nyilvánosságban is számos dezinformációt indított el a hétvégi merénylet.
A kontinens gyarmati múltja miatt termékeny táptalajra találó befolyásolási kampányok digitális hittérítőkre, kamuprofilok által működtetett szerkesztőségekre és a Wagner-csoport egykori médiabirodalmára támaszkodnak.
A Dukász Magor résztulajdonában álló Digitális Szuverenitás Központ nagyon hasonló dolgokkal foglalkozik, mint a Megafon. A cég tavaly közel kétmilliárd forintos bevételt hozott össze, részben külföldre is értékesíti a szolgáltatásait.
Korábban feltártuk, hogy a választások közel hetven fideszes és független jelöltje részt vett a kormánypárti influenszerképző tréningjein. Ez önmagában azonban nem volt elég a győzelemhez.
Több mint 30 politikai véleményoldalt azonosítottunk, amelyek hivatalosan nem kötődnek a kormánypárti influenszerképzőhöz, üzemeltetőiket viszont megtaláltuk a Megafon-képzések csoportképein.
Országszerte több mint 430 ember vett részt a Megafon képzésein - a tanfolyamokon készült képekről beazonosítottuk, kik voltak ők.
Végigvesszük, hogy mire képesek a kormánypárti portál által használt képelemző programok - és mire nem.
Novák Katalin és Varga Judit bukása után Kocsis Máté posztja adta meg az alaphangot a közösségi médiában: egy órán belül közel száz fideszes képviselő osztotta meg a központi üzenetet. A Megafon lejárató kampányát a nyilvánosság egészen más szeglete terjesztette.
A baloldalra már nem annyira a következmény nélküliséget, inkább az erőszakosságot igyekeznek rásütni, míg az ellenzék (jóval kevesebb hirdetési pénzből) a miniszterelnökre próbálja tolni a pedofilbotrány felelősségét - derül ki a Political Capital választási hirdetéseket figyelő elemzéséből.
Ukrajna lerohanása óta Oroszország elsősorban már nem proxikra és trollfarmokra támaszkodik, hanem az állami apparátus nyílt csatornáira. Ezeken pedig összehangoltan és profin kommunikálnak - mondja Jean-Christophe Boucher kanadai professzor, aki a külföldi befolyásolási kampányokat vizsgálja.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányra a beszéde első tíz percében reagált, utána inkább Magyarország sikereit igyekezett kidomborítani. Szokás szerint kevés tényszerű állítást tett, de még ezek közt is voltak félrevezetők.
Kormányzati sikerek, háború, infláció vagy a kényes kegyelmi botrány Fidesz-kompatibilis tálalása - összeszedtük, milyen témák kerülhetnek elő Orbán évértékelőjében, és mit érdemes tudni róluk.
A köztársasági elnök lemondása óta harsogják a Megafon influenszerei és fideszes politikusok, hogy „a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”. Mindkét oldalon bőven találtunk példát az ellenkezőjére.
Az EU és Biden is számít az amerikai énekesnő támogatására az idei választásokon, eközben viszont a sztárral kapcsolatos konteók és hamisítványok összezavarni igyekeznek Swift rajongóit.
A kanadai életmódguru 5 millió követőjének posztolt a magyar anyák adókedvezményeiről, a válások visszaeséséről, és hogy Orbánék pedig megálljt parancsoltak a születésszám csökkenésének. A KSH legújabb adatai azonban nem ezt tükrözik.
A bodrogkeresztúri kilátóra 2006-ban írták ki a közbeszerzést, és az átadás is megvolt még a NER-korszak előtt.
Az influenszerképző a Facebookon toboroz új „digitális szabadságharcosokat” Deák Dánielék mellé. Szőnyegbombázás megy: a Magyarországon élő, 18 és 45 év közöttiek körében hirdettek, és összesen 8-10 milliószor jelentek meg a hírfolyamban.
A platform irányelvei tiltják a politikai célú reklámot, mégis sokféle ilyen TikTok-hirdetést találtunk: szimpla parlamenti közvetítéstől egy technósított Bogyó és Babóca videóig.
A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.
A palesztin és Hollywood szavakból összegyúrt Pallywood narratíva szerint a Hamász-izraeli háború palesztin áldozatai valójában színészek - ezt azonban gyakran máshol és máskor készült felvételekkel, akár filmekből kivett jelenetekkel támasztják alá.
Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. Digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
A palesztin terrorszervezet támadása után hallomásból közölt információk és hiányos bizonyítékok alapján terjedtek el a híresztelések, hivatalos izraeli cáfolat vagy megerősítés azóta sem érkezett. A történtek tisztázása nem is érdeke a Hamásszal információs háborút is vívó államnak.
A világhírű konteó-kutató, Joseph E. Uscinski szerint rosszabbul járunk, ha mindent elhiszünk, mintha gyanakvóak vagyunk a hatalom birtokosaival szemben. Miért mondja mégis, hogy a konteó a lúzereknek való?
Marina Abramović legjobb esetben is csak „jószolgálati nagykövetként” támogatja az ukrán ügyet. A félreértésnek az amerikai Breitbart és orosz Telegram-csatornák ágyaztak meg.
László András egykori miniszteri biztos és külpolitikai tanácsadó a kormánypárti véleményvezér-keltető európai embere. Bemutatjuk, ki ő és mit csinál az X-re átnevezett Twitteren.
A szervezet már 2014-ben is mozgósított, de sokan kétségbe vonták, hogy az alakulat valójában létezik-e, vagy csak az orosz propaganda terméke. Korábbi képeken két magyart azonosítottunk az orosz „légiósok” mellett, akiket jelenleg is köröz a rendőrség.
Róluk is csak annyit tudunk biztosan, hogy legalább 2 másodperc lefutott a szemük előtt a felvételből. Elon Musk közösségi platformja nem segít a tisztánlátásban.
A magyarok templomba járási szokásairól például igazat mondott. Tegnapi szereplésének öt állítását ellenőriztük.
Az ellenzék Novák Katalint kritizálta a késleltetés miatt, a kormánypárti sajtó viszont Zelenszkijt látta hibásnak, aki állítólag még a telefont sem vette fel. Kibogozzuk, mi a protokoll, és hogyan szivárogtak információk a nyilvánosságba.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
Az utóbbi három évben több plakátkampány is anime karakterekkel szította a gyűlöletet Budapest utcáin. Erre válaszul jött létre a Mese Lány Felszabadítási Mozgalom, ami visszaköveteli a japán műfajt a politikától, és közben felkutatta a köztéri akciók lehetséges elkövetőit is.