A Pesti Srácok szerint Magyar Péter Photoshoppal varázsolt ekkora tömeget a március 15-i képén, a bizonyítékaik viszont gyenge lábakon állnak
Végigvesszük, hogy mire képesek a kormánypárti portál által használt képelemző programok - és mire nem.
Végigvesszük, hogy mire képesek a kormánypárti portál által használt képelemző programok - és mire nem.
Novák Katalin és Varga Judit bukása után Kocsis Máté posztja adta meg az alaphangot a közösségi médiában: egy órán belül közel száz fideszes képviselő osztotta meg a központi üzenetet. A Megafon lejárató kampányát a nyilvánosság egészen más szeglete terjesztette.
A baloldalra már nem annyira a következmény nélküliséget, inkább az erőszakosságot igyekeznek rásütni, míg az ellenzék (jóval kevesebb hirdetési pénzből) a miniszterelnökre próbálja tolni a pedofilbotrány felelősségét - derül ki a Political Capital választási hirdetéseket figyelő elemzéséből.
Ukrajna lerohanása óta Oroszország elsősorban már nem proxikra és trollfarmokra támaszkodik, hanem az állami apparátus nyílt csatornáira. Ezeken pedig összehangoltan és profin kommunikálnak - mondja Jean-Christophe Boucher kanadai professzor, aki a külföldi befolyásolási kampányokat vizsgálja.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányra a beszéde első tíz percében reagált, utána inkább Magyarország sikereit igyekezett kidomborítani. Szokás szerint kevés tényszerű állítást tett, de még ezek közt is voltak félrevezetők.
Kormányzati sikerek, háború, infláció vagy a kényes kegyelmi botrány Fidesz-kompatibilis tálalása - összeszedtük, milyen témák kerülhetnek elő Orbán évértékelőjében, és mit érdemes tudni róluk.
A köztársasági elnök lemondása óta harsogják a Megafon influenszerei és fideszes politikusok, hogy „a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”. Mindkét oldalon bőven találtunk példát az ellenkezőjére.
Az EU és Biden is számít az amerikai énekesnő támogatására az idei választásokon, eközben viszont a sztárral kapcsolatos konteók és hamisítványok összezavarni igyekeznek Swift rajongóit.
A kanadai életmódguru 5 millió követőjének posztolt a magyar anyák adókedvezményeiről, a válások visszaeséséről, és hogy Orbánék pedig megálljt parancsoltak a születésszám csökkenésének. A KSH legújabb adatai azonban nem ezt tükrözik.
A bodrogkeresztúri kilátóra 2006-ban írták ki a közbeszerzést, és az átadás is megvolt még a NER-korszak előtt.
Az influenszerképző a Facebookon toboroz új „digitális szabadságharcosokat” Deák Dánielék mellé. Szőnyegbombázás megy: a Magyarországon élő, 18 és 45 év közöttiek körében hirdettek, és összesen 8-10 milliószor jelentek meg a hírfolyamban.
A platform irányelvei tiltják a politikai célú reklámot, mégis sokféle ilyen TikTok-hirdetést találtunk: szimpla parlamenti közvetítéstől egy technósított Bogyó és Babóca videóig.
A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.
A palesztin és Hollywood szavakból összegyúrt Pallywood narratíva szerint a Hamász-izraeli háború palesztin áldozatai valójában színészek - ezt azonban gyakran máshol és máskor készült felvételekkel, akár filmekből kivett jelenetekkel támasztják alá.
Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. Digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
A palesztin terrorszervezet támadása után hallomásból közölt információk és hiányos bizonyítékok alapján terjedtek el a híresztelések, hivatalos izraeli cáfolat vagy megerősítés azóta sem érkezett. A történtek tisztázása nem is érdeke a Hamásszal információs háborút is vívó államnak.
A világhírű konteó-kutató, Joseph E. Uscinski szerint rosszabbul járunk, ha mindent elhiszünk, mintha gyanakvóak vagyunk a hatalom birtokosaival szemben. Miért mondja mégis, hogy a konteó a lúzereknek való?
Marina Abramović legjobb esetben is csak „jószolgálati nagykövetként” támogatja az ukrán ügyet. A félreértésnek az amerikai Breitbart és orosz Telegram-csatornák ágyaztak meg.
László András egykori miniszteri biztos és külpolitikai tanácsadó a kormánypárti véleményvezér-keltető európai embere. Bemutatjuk, ki ő és mit csinál az X-re átnevezett Twitteren.
A szervezet már 2014-ben is mozgósított, de sokan kétségbe vonták, hogy az alakulat valójában létezik-e, vagy csak az orosz propaganda terméke. Korábbi képeken két magyart azonosítottunk az orosz „légiósok” mellett, akiket jelenleg is köröz a rendőrség.
Róluk is csak annyit tudunk biztosan, hogy legalább 2 másodperc lefutott a szemük előtt a felvételből. Elon Musk közösségi platformja nem segít a tisztánlátásban.
A magyarok templomba járási szokásairól például igazat mondott. Tegnapi szereplésének öt állítását ellenőriztük.
Az ellenzék Novák Katalint kritizálta a késleltetés miatt, a kormánypárti sajtó viszont Zelenszkijt látta hibásnak, aki állítólag még a telefont sem vette fel. Kibogozzuk, mi a protokoll, és hogyan szivárogtak információk a nyilvánosságba.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
Az utóbbi három évben több plakátkampány is anime karakterekkel szította a gyűlöletet Budapest utcáin. Erre válaszul jött létre a Mese Lány Felszabadítási Mozgalom, ami visszaköveteli a japán műfajt a politikától, és közben felkutatta a köztéri akciók lehetséges elkövetőit is.
A Nemzeti trip című áldokumentumfilmet három éve mutatták be, de vannak, akik a figyelmeztetés ellenére máig hisznek neki. Mitől működik az átverés, és miért lehet ez jó gyakorlás az álhírek felismerésére?
Az orosz-ukrán háború egyik legfurcsább napjának eseményeiből egészen más látszott a kormánypárti lapokban, mint az ellenzéki kötődésű médiumoknál.
Ebben nincs nagy különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között. A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásban vizsgálta a hazai hírfogyasztási szokásokat.
Alföldi gimnazistaként, 14 évesen találkozott először kormánypárti mémekkel, pár évvel később már havi fizetésért gyártotta őket. A Lakmusz videóinterjúja.
Egy finn napilap újságírói igyekeztek megkerülni a cenzúrát, olyan történeteket rejtve el a játékban, amelyekről az orosz média mélyen hallgat.
A CPAC Hungary egyik fontos hívószava volt idén a nemzet, amely Orbán beszédével ellentétben nem régi és örökkévaló, csupán pár száz éves képződmény.
Az orosz-ukrán háborúval robbant be, mára az ország egyik legnézettebb közéleti YouTube-csatornájává vált az Ultrahang. A mainstreamből kiszorultakat akarta felkarolni, végül a NER-média kedvenceivel lett a nyugatkritikusok olvasztótégelye - ahol nincs különbség a szakértők és konteósok közt.
Januárban még a Terrorelhárítási Központ kiképzőjeként nyilatkozó, volt idegenlégiós Ofella Balázst találtuk az anonim Facebook-oldal mögött, amely a tüntetés egyes résztvevőit pécézte ki. Ezután szálltak rá az aktivistákra szélsőjobboldali portálok is.
Gyakorlati tippek arról, hogyan állapítsd meg, ha egy kép mesterséges intelligencia alkalmazással készült.
Az elmúlt egy év közösségi média posztjai alapján felrajzoltuk a hálózatot, ami megmutatja, kik termelik és terjesztik a háborúval kapcsolatos tartalmakat a Facebookon.
A kormánypárti influenszerképző, a Megafon ismét rátapintott egy olyan véleményre, amit Oroszország nagykövetsége is oszt az ukrajnai háborúról.
Az időjárás irányítható, Diana él, az alufóliasisak véd a sugárzástól, a politikai elit pedig titkos társaságok kezében van – a Netflix felnőtteknek szóló animációs sci-fijében, az Inside Jobban.
Apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek burkolóznak hallgatásba vagy fordulnak el egymástól, mert mást gondolnak Oroszország ukrajnai háborújáról. A Szétrombolt kapcsolatok című dokumentumfilm megmutatja, hogyan szakít szét családokat a propaganda.
Az információs bizonytalanságban a köztévé és a legolvasottabb hírportálok is arról számoltak be, hogy orosz találat érte Lengyelországot, míg az MTI távol tartotta magát ettől. Sorra vesszük, pontosan ki, mit és mikor mondott.
A Demokratikus Mémek mögött egy olyan kommunikációs szakembert találtunk, aki több állami szervnél, például az Igazságügyi Minisztériumnál is dolgozott. A Megafonhoz és a politikai trashbe a Petőfi Irodalmi Ügynökségtől igazolt.
A Political Capital legújabb kutatásában az orosz-ukrán háborúról terjedő, szó szerint megegyező kommentek előfordulását és tartalmát vizsgálta a Facebookon.
Nemcsak különböző Facebook-csoportok, de a Mi Hazánk politikusai is attól tartanak, hogy a „szokatlan” kérdésekkel bújtatott vagyonösszeírás zajlik, pedig valójában nem változott a kérdések tartalma az évek során.
Minden negyedik megkérdezett egyetért azzal, hogy Magyarország jogot formálhat egyes nyugat-ukrajnai területekre. Mindez egy közép-európai felmérésből derül ki, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálta.
A Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz. De mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.
Mexikóban az elnök hetente mondja be a tévében, hogy ki hazudik, az állami “tényellenőrző” ügynökség adatai alapján. Interjúnk Tania Montalvo tényellenőrző újságíróval.
Három ismerőst találtunk az összehangoltan posztoló hálózat mögött: egy korábbi szélsőjobbos aktivistát, egy tapasztalt domainzsonglőrt és egy ezoterikus blog szerkesztőjét.
Egy álom beteljesülésének nevezte tegnap Orbán Viktor, hogy előadást tarthatott a Republikánus Párt nagygyűlésén, a CPAC-en. Mi azokat az állításokat vizsgáltuk belőle, amelyek adatokkal egyértelműen megerősíthetőek vagy cáfolhatóak.
A V4NA értesülései alapján terjedt el a magyar sajtó egy részén, hogy az elmúlt egy évben három amerikai agrár cég kezére került Ukrajna mezőgazdasági területének egyharmad része. Valójában azonban semmilyen információ nem támasztja alá ezt az adásvételt.
Több mint 6 éve működteti kiterjedt hálózatát egy ismeretlen hátterű hírgyár a Facebookon. Ugyanazokat a cikkeket osztja pár másodperces különbséggel a Titkolt hírek, a Keresztény konzervatívok, az Orbán Viktort támogatom és számos más oldal a közösségi médián.
A YouTube magyar alternatívája, a Videa nemzetközi riválisához képest kevésbé ellenőrzi a felületére feltöltött videókat. Az aktív moderálás hiányát mind a kormányközeli médiacégek, mind a hétköznapi felhasználók kihasználják.