Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában.
Közel 9 éve nyújtottak be egy panaszt az Európai Bizottsághoz, de úgy tűnik, az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen közpénzszórást nem sikerült megállítani. Milyen részeredményeket hozott a panasz? Mennyi értelme van annak, ha az Állami Számvevőszék ellenőrzi az MTVA költéseit? Urbán Ágnes kutató mesél az ügy részleteiről.
A Facebook-vezér nemcsak az újságírók munkáját, hanem a program eddigi működését is hamis színben tüntette fel, amikor bejelentette: a cég „megszabadul" a tényellenőrzőktől. Trump közben nagyon örül a döntésnek.
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult?
Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.
A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre, közel 500 millió forintot hamis, félrevezető állítások reklámozására. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.
A hétvégi tüntetésen készült drónfelvételek alapján becsültük meg a résztvevők számát. A kormánymédiában keringő pár tízezres szám, de Magyar Péter 3-400 ezres becslése is messze van a mi eredményeinktől.
Egy hét alatt több mint 40 millió forintot költött a politikus elleni reklámokra a Megafon, Varga Judit frizbis interjúját pedig a közpénzből működő hirado.hu is hirdette a Facebookon, több mint 600 ezer forintért.
Idén Orbán Viktor, az ellenzéki pártok és az új politikai szereplőként színre lépő Magyar Péter is Budapesten tartott megemlékezést. Helyszíni tudósítóink beszámolói és a publikált fotók alapján becsüljük meg, hol hányan voltak.
Nagy kérdés, hogy Balog Zoltán milyen minőségében tanácsolta, hogy a köztársasági elnök kegyelmezzen meg a pedofil bűnsegédnek. Balog csak maszatol ezzel kapcsolatban.
A kezdeti csönd után először Magyar lemondásának részleteit kezdték firtatni. Tegnapra már a Megafon is jelentkezett egy manipulatívan összevágott videóval, és személyeskedő kommentharcba kezdtek Varga Judit volt férjével.
Bár a kegyelmi döntésekről sok európai országban - Magyarországhoz hasonlóan - csak statisztikai adatok állnak rendelkezésre, a spanyoloknál és az olaszoknál neveket is nyilvánosságra hoznak, Szlovákiában pedig a részletes indoklásokat is bárki olvashatja.
A European Fact-Checking Standards Network (EFCSN) úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel a szervezet által megfogalmazott etikai és módszertani szabályoknak.
Kötelező oltástól, totális megfigyeléstől és nyomkövetőtől tart a Mi Hazánk, a Kossuth téren a „lopakodó diktatúra" ellen tüntetnek. Érdemes elolvasni, miről szól a rettegett szerződéstervezet.
Drágaság, rekordinfláció, adóemelések és megszorítások, Orbán 5 milliós fizetése - megnéztük, mi fedi a valóságot, és mit tesz ehhez hozzá a politikai kommunikáció.
A terrorizmus és a dezinformáció pszichológiai funkciója nagyon hasonló, ezt látjuk a Hamász-izraeli háborúban is. Hogyan érdemes kezelni, ha úgy érzed, elárasztanak a véres, erőszakos felvételek?
Izrael és a Hamász háborúja az online térben is nagy intenzitással zajlik. A felek változatos stratégiákat alkalmaznak, érdemes fenntartásokkal kezelni még a hivatalos forrásból származó információkat is. Tanácsokat adunk a biztonságos tájékozódáshoz.
Egy friss kutatás szerint az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondolnánk. Ez segítheti a tudatos tájékozódást? Ha ez nem, akkor mi? Lakmusz podcast Urbán Ágnes médiaszakértővel.
A magyarok templomba járási szokásairól például igazat mondott. Tegnapi szereplésének öt állítását ellenőriztük.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
Bővítjük a csapatunkat, két pozícióra is lehet jelentkezni.
Az International Fact-Checking Network (IFCN) úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel a szervezet által előírt etikai és módszertani szabályoknak.
Danny Kemp az elsők között volt, akik a bucsai mészárlás helyszínéről tudósítottak. A Lakmusznak elmesélte, hogyan kapcsolt újságíróként „automata" üzemmódba, miközben a holttesteket fényképezte, és hogy lassan egy év távlatából mit tud mondani a kétkedő ismerőseinek.
Az információs bizonytalanságban a köztévé és a legolvasottabb hírportálok is arról számoltak be, hogy orosz találat érte Lengyelországot, míg az MTI távol tartotta magát ettől. Sorra vesszük, pontosan ki, mit és mikor mondott.
A miniszterelnök főleg politikai véleményeket és jóslatokat fogalmazott meg, mi a tényállításai mögött álló bizonyítékokat kerestük.
Ha bizonytalan vagy, hogy egy hír igaz-e, nézd meg, milyen oldalon osztották meg: a Lakmuszon ezentúl adatbázisban gyűjtjük azokat a magyar nyelvű csatornákat, amelyekkel érdemes vigyázni.
Milyen csalásra utaló esetek történtek, milyen bizonyítékok vannak, és lesz-e ezeknek következménye? Élő beszélgetés a Lakmuszon a Tiszta szavazás kampány tapasztalatairól.
Összességében még mindig többen vannak azok, akik vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak - de arányaiban már nem annyival, mint a korábbi választásokon.
Az előző két választáson a kétharmadhoz valójában azoknak a tömege volt közelebb, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire nem szavaztak.
Az elmúlt egy hétben sorra pörögtek fel a fideszes politikusok, megafonos influenszerek és putyinista álhíreket terjesztő Facebook-oldalak: jó sok közpénzzel megtámogatva jutottunk odáig, hogy Ukrajna állítólag beavatkozik a magyar választásokba.
Megnéztük, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta mennyit romlott a pénz értéke azokban az EU-s országokban, ahol nincs euró.
Úgy tűnik, Putyin mostanra már feladta, hogy meggyőzze a közvéleményt az ukrajnai háború igazságosságáról. Már csak a trollhadsereg maradt, hogy zavart okozzon - hangzott el a Political Capital konferenciáján.
A kijevi polgármester, az ukrán katasztrófavédelem és számos nemzetközi híroldal tett közzé videókat a pusztításról. Ezek alapján térképen is pontosan beazonosítható, hol csapódott be a rakéta.
Mutatunk egy példát: az orosz állami médiából átvett, Putyinék emberségességéről szóló videóval, ami épp óriásit megy egy kormánypárti Facebook-oldalon.
A dokumentumfilmben az amerikai tévés csodálattal mutatja be a Sorossal szembeszálló Orbán Viktort. A videóban azonban több olyan, tényszerűnek szánt állítás is elhangzik, amely nem fedi a valóságot.
Orbán Viktor már három éve egy forintot sem tud félretenni, lakáshitelét több mint tíz év alatt sikerült kifizetnie. Eközben édesapjának cégei milliárdos állami projektekből gazdagodtak.
Attól tartanak, hogy az 5G mobilhálózat üzembe helyezése megzavarhatja a repülőgépek érzékeny műszereit.
Könnyű összezavarodni a hamis információk özönében: ahol nincsenek tények, csak vélemények, ahol lehetetlen megérteni egymást és a világot. Szeretnénk, ha ez nem így lenne.