A Magyar Hírlap azt állította, hogy az ukrán elnök tulajdonába került a brit királyi család Highgrove House nevű rezidenciája. Az álhír egy orosz propagandát terjesztő oldalról származik.
A Megafon arcai előszeretettel riogatnak „baloldali” politikusokkal, ám van ezzel egy kis probléma: az általuk példaként említett politikusok nagyrésze valójában nem tekinthető baloldalinak.
Atomháború, fegyvergyárban dolgozó nők, fronton harcoló magyar katonák – ilyen képekkel riogat legújabb videóiban a kormánypárti influenszerközpont. Megnéztük, mire alapozzák az erősen félelemkeltő választási üzeneteket.
Kontextusukból kiragadott idézetekkel igyekszik bizonyítani, hogy a németek háborús pszichózisban vannak.
Hiányosságokra és túlterheltségre utaló számokat is találtunk a statisztikák között, amelyek megmutatják, hogyan alakult a magyar gyermekvédelmi rendszer állapota a Fidesz-kormányok alatt, míg a gyermekek érdekeinek előtérbe helyezésével büszkélkedtek.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról. Összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat.
Az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője cáfolta a felröppent híreket, pedig Orbán Balázs már készen állt, hogy megvédje Carlsont.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányra a beszéde első tíz percében reagált, utána inkább Magyarország sikereit igyekezett kidomborítani. Szokás szerint kevés tényszerű állítást tett, de még ezek közt is voltak félrevezetők.
Kormányzati sikerek, háború, infláció vagy a kényes kegyelmi botrány Fidesz-kompatibilis tálalása - összeszedtük, milyen témák kerülhetnek elő Orbán évértékelőjében, és mit érdemes tudni róluk.
Megafonos videók sokasága sugallja, hogy azért, mert nem fontos nekik a gyermekvédelem. Valójában egészen addig támogatták a javaslatot, amíg az össze nem mosta a pedofíliát a homoszexualitással.
Elmagyarázzuk, miért történhetett, hogy a pedagógusok a januári bérpapírjakon nagyon más számokkal találkozhattak, mint amit a kormányzati sikerkommunikációból hallani lehetett.
Bohár Dániel még Berlinbe is elutazott, hogy megkérdezze a német gazdákat, hová lett a pénz, ami nekik járna. Ukrajna, a migránsok, Soros György és Joe Biden talán tudják a választ.
Ezt állítja a Megafon egyik influenszere, és a Századvég kormányzati megbízásból készült kutatására hivatkozik. Több felmérést is találtunk, amelyek nagyon más képet mutatnak.
Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?
A szuverenitásvédelminek nevezett törvény indoklása uniós példákra mutogat, csakhogy sokban különbözik a magyar és a tervezett EU-s szabályozás. Egy dolog azonban közös: a kritikusaik szerint mindkét szöveg alkalmas a megbélyegzésre.
Valóban szürke földönkívüliekkel beszélgetnek a tudósok a nevadai 51-es körzetben, Avril Lavigne pedig már évek óta halott? Egy brit szerző több tucat konteót gyűjtött össze könyvében. Vigyázat, túladagolásra alkalmas a kötet.
Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.
Ma szavaznak a magyar szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezetről. A szöveg az EU-ra hivatkozik, azonban uniós szinten egészen más a fókusz: az orosz és kínai befolyás miatt aggódnak, és védik a civilek jogait.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése a dezinformáció befogadóira? Egy nemrégiben tartott konferencia erre kereste a választ.
A videók készítője nem él Magyarországon, ráadásul színész, aki korábban A klinika című sorozatban is játszott, mostanában pedig bevallottan szatirikus-társadalomkritikus tartalmakkal szórakoztat a közösségi médiában.
Megnéztük, melyek a holdra szállást megkérdőjelező legnépszerűbb elméletek, és hogyan lehet megcáfolni őket.
Egy friss kutatás szerint nincs nagy különbség a globális dél országaiból és az Ukrajnából menekülőket célzó álhírek között: a dezinformációt terjesztők hasonló érveket és technikákat alkalmaznak Európa különböző országaiban.
A gazdaságfejlesztési miniszter egy iparági találkozón úgy beszélt a régióban is versenyképes hazai benzin- és gázolajárakról, hogy közben több környékbeli országban is olcsóbb az üzemanyag.
A magyar kormánypárti sajtóban és a svéd NATO-csatlakozás vita kapcsán tett kormányzati nyilatkozatokban gyakran a 2014-2015-ös menekültválságra vezetik vissza a Svédországban jelenleg fennálló helyzetet. Pedig a probléma ennél jóval összetettebb.
Az államtitkár arról egyáltalán nem beszélt, hogy a népszámláláson majdnem egymillióval kevesebb ember vallotta magát katolikusnak, mint 2011-ben.
A magyar „dokumentumfilm” azt ígéri, hogy felfedi a Covid-járvány valódi történetét, de valójában sokszor cáfolt információkat ismétel nem működő tesztekről, veszélyes vakcinákról és a Világgazdasági Fórum ördögi terveiről.
Hogy tudja az Európai Unió rábírni a nagy tech cégeket, hogy többet tegyenek a dezinformáció terjedése ellen? Interjú Alberto Rabbachinnal, aki az Európai Bizottság munkatársaként évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Magyarországon nem létezik valódi közszolgálati média, az állami szinten terjesztett dezinformáció ellen pedig még jogi eszközökkel is nehéz fellépni. Mit csinál egy jól működő médiahatóság? Miért óriási probléma, hogy már nem bízunk a hírekben? A Lakmusz interjúja Rozgonyi Krisztinával, az NMHH elődjeként működő Nemzeti Hírközlési Hatóság egykori elnökével.
A Hit Rádió weboldalán és más honlapokon is megjelentek rémisztő hatású cikkek, amik egy májusban megjelent tanulmány adataiból vonnak le félrevezető következtetéseket.
Több ezren osztottak meg egy posztot arról, hogy egy kórházi dolgozó a júliusi béremelése után végül kevesebb pénzt vitt haza, mint korábban. Utánanéztünk, hogyan lehetséges ez.
A miniszter szerint a nyugati országok a demográfiai problémák miatt fogadnak be bevándorlókat. Csakhogy az adatok azt mutatják, hogy Kelet-Európában és Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
A júliusi hőséggel együtt megérkeztek a klímaváltozással kapcsolatos félrevezető hírek is. A kormánypárti influenszerek pedig lelkesen terjesztik ezeket.
A 2018-as brazil választások idején a legtöbb félrevezető hír a WhatsAppon terjedt. Négy évvel később, az újabb választás előtt, öt szerkesztőség és a Legfelsőbb Választási Bíróság állt össze, hogy a választópolgárok aktív bevonásával harcoljon az álhírek ellen.
A Wagner-csoport múlt hétvégi akciója megmutatta: bizonytalan helyzetben egyszerűnek és gyorsnak tűnhet a közösségi felületekhez fordulni. Csak tudd, hogy itt könnyen botlasz zavaros Telegram-csatornákba, álprofilokba és videójáték felvételekbe.
Gulyás Gergely a hétfői Kormányinfón azt mondta, ha Soros György belépne az Egyesült Királyság területére, azonnal letartóztatnák. Ennek semmi nyomát nem találtuk, ráadásul Soros az elmúlt években többször járt Londonban.
A kormánypárti média attól hangos, hogy Brüsszelben megszavazták a „kötelező migránskvótát”, Rétvári Bence szerint ezentúl az illegális migránsok döntik el, ki fog élni Európában. Csakhogy az elfogadott szöveg nem is végleges, és nincs is benne ilyenről szó.
Egy nemzetközi kutatás szerint nálunk leginkább azokat a nőket éri dezinformációs támadás, akik liberális értékeket képviselve női-, kisebbségi- vagy LMBTQ-jogokért küzdenek. Orosz propagandáról, genderellenes narratíváról, az online támadások következményeiről és megoldási lehetőségekről is beszélgettünk a tanulmány két szerzőjével.
Az orosz hadsereg rakétája nemrég egy nyugat-ukrajnai lősszerraktárat ért, ami hatalmas, gombafelhőszerű robbanást okozott. A közösségi médiában uránszennyezésről jelentek meg posztok, de az adatok szerint nem növekedett a sugárzás.
Az államtitkár szerint Franciaországban a „migránsok lakta negyedekben” aggódnak az emberek a közbiztonság miatt, holott az adatokat tartalmazó kutatás meg sem említi a migránsokat. Rétvári arról is beszélt, mennyire érzik magukat biztonságban a magyarok, de az általa használt adatok régiek és egyébként sem pontosak.