Három hónap alatt közel 300 millió forintot reklámoztak el. Európai összehasonlításban is kimagaslóan sok pénzt költünk politikai hirdetésekre, de míg nálunk a Megafon és a CÖF, máshol inkább pártok, cégek vagy független NGO-k a legnagyobb hirdetők.
Márki-Zay Péter óriásplakáton is hirdette, hogy Hódmezővásárhely a legbiztonságosabb nagyváros. De mi látszik pontosan a bűnügyi statisztikákból?
Az év elejétől számított hirdetési toplista első 10 helyéből négyen a CÖF dollárbaloldal-videóit találjuk.
A Magyar Hírlap azt állította, hogy az ukrán elnök tulajdonába került a brit királyi család Highgrove House nevű rezidenciája. Az álhír egy orosz propagandát terjesztő oldalról származik.
Megint megjelent a közösségi médiában egy fotó, amin Varga Judit volt igazságügy-miniszter és a korrupcióval vádolt Schadl György látható. A kép azonban manipulált, Schadl fejét egy KDNP-s politikus helyére szerkesztették.
Megnéztük, mit tesz a választási dezinformáció ellen a Meta, a Google, a TikTok és a Microsoft, és mit vár el a cégektől az Európai Bizottság.
A magyar kormánymédiában is botrány lett belőle, hogy az amerikai elnök hivatalos közleményben emlékezett meg a transzgender láthatóság napjáról, ami idén éppen egybeesett a keresztény ünneppel.
A hétvégi tüntetésen készült drónfelvételek alapján becsültük meg a résztvevők számát. A kormánymédiában keringő pár tízezres szám, de Magyar Péter 3-400 ezres becslése is messze van a mi eredményeinktől.
A Megafon arcai előszeretettel riogatnak „baloldali” politikusokkal, ám van ezzel egy kis probléma: az általuk példaként említett politikusok nagyrésze valójában nem tekinthető baloldalinak.
Hiába állítja Rákay Philip kreatív producer, hogy a Kincsem több állami pénzt kapott. Megnéztük, melyek voltak az elmúlt tíz év legbőkezűbben támogatott filmjei, és hogy a nézőszám alapján melyik film bizonyult a Nemzeti Filmintézet legjobb befektetésének.
Egy hét alatt több mint 40 millió forintot költött a politikus elleni reklámokra a Megafon, Varga Judit frizbis interjúját pedig a közpénzből működő hirado.hu is hirdette a Facebookon, több mint 600 ezer forintért.
Múlt héten a Civil Összefogás Fórum költötte a legtöbbet facebookos hirdetésekre. Nagyon hasonló üzenetet reklámoztak, mint Orbán Viktor - csak sokkal több pénzért.
Atomháború, fegyvergyárban dolgozó nők, fronton harcoló magyar katonák – ilyen képekkel riogat legújabb videóiban a kormánypárti influenszerközpont. Megnéztük, mire alapozzák az erősen félelemkeltő választási üzeneteket.
Miben különbözik Magyar Péter hangfelvétele az elmúlt évek „leleplező” anyagaitól? Adunk néhány szempontot a Varga Juditra, a kormányra és az ügyészségre nézve is kompromittáló hanganyag hitelességének megítéléséhez.
A lájkvásárlás csak egy a Facebookon használatos megtévesztési technikák közül. Utánajártunk, mi történhetett az exminiszter politikusi oldalán.
Végigvesszük, hogy mire képesek a kormánypárti portál által használt képelemző programok - és mire nem.
Míg március legelején a „következmények nélküli” és „erőszakos baloldal” volt a sláger, a hónap második hetére ismét külföld felé fordultak a facebookos politikai hirdetések, ráadásul - az év eleje óta először - Orbán Viktor hirdetett a legtöbbet.
Novák Katalin és Varga Judit bukása után Kocsis Máté posztja adta meg az alaphangot a közösségi médiában: egy órán belül közel száz fideszes képviselő osztotta meg a központi üzenetet. A Megafon lejárató kampányát a nyilvánosság egészen más szeglete terjesztette.
Kontextusukból kiragadott idézetekkel igyekszik bizonyítani, hogy a németek háborús pszichózisban vannak.
Az exminiszter volt férjére, a politikussá avanzsált Magyar Péterre és a kettejük veszekedéséről készült rendőrségi jelentés hírére reagált a sokatmondó poszttal. De mik ezek a kedvelések között feltűnő furcsa profilok?
A Magyar Nemzettől az Origóig mindenki Jevhen Dikij kijelentéseivel riogat. Utánanéztünk, mit lehet tudni róla, és hogy pontosan mit jelenthet, amit az egyik ukrán tévécsatornának nyilatkozott.
Idén Orbán Viktor, az ellenzéki pártok és az új politikai szereplőként színre lépő Magyar Péter is Budapesten tartott megemlékezést. Helyszíni tudósítóink beszámolói és a publikált fotók alapján becsüljük meg, hol hányan voltak.
Hiányosságokra és túlterheltségre utaló számokat is találtunk a statisztikák között, amelyek megmutatják, hogyan alakult a magyar gyermekvédelmi rendszer állapota a Fidesz-kormányok alatt, míg a gyermekek érdekeinek előtérbe helyezésével büszkélkedtek.
A baloldalra már nem annyira a következmény nélküliséget, inkább az erőszakosságot igyekeznek rásütni, míg az ellenzék (jóval kevesebb hirdetési pénzből) a miniszterelnökre próbálja tolni a pedofilbotrány felelősségét - derül ki a Political Capital választási hirdetéseket figyelő elemzéséből.
Olyan képekből vágták össze, amelyeken az ukrán és a francia elnök is a feleségét csókolja.
Nemrég indult a választási hirdetésfigyelő projektünk, az első eredményekről beszélgetünk a Lakmusz podcastjában. Ellenségképző narratívák, pénzért hirdetett dezinformáció - és a Megafon által két hónap alatt eltapsolt több mint 100 millió forint.
A Megafon is milliókat költött már az összevágott videók hirdetésére, amelyek állítólag azt bizonyítják: az Action for Democracy mögött Soros pénze van. Korányi Dávidék most a New York Timesnak meséltek arról, ki és hogyan lépett velük kapcsolatba.
Nagy erőkkel hirdeti a kormánypárti Megafon, hogy az ÁSZ tiltott kampányfinanszírozásért büntette meg az ellenzéket, arról viszont nem beszélnek, hogy az ő tevékenységükkel is foglalkozott a Számvevőszék. Igaz, a hírek szerint egyetlen nyilatkozat bekérésével el is engedte a témát.
Orbán Viktor erről beszélt az évértékelőjén. Pedig az unióban egyelőre meg sem próbálták engedélyeztetni a műhús forgalmazását. Ha ez mégis megtörténne, már 12 tagállam jelezte, nem biztos, hogy támogatná a szintetikus húsok bekerülését az európai piacra.
Idén már több mint háromszor annyit költöttek közösségi médiás reklámra, mint az összes parlamenti párt együttvéve. Ezentúl rendszeresen frissülő, választási hirdetésfigyelő oldalunkon lehet követni a költéseket.
Pedig kormánypárti politikai hirdetések a közösségi médiában ezt sugallják, egy erősen megvágott Von der Leyen-beszédre alapozva, amely csak példaként említi a két problémát. Megnéztük, valójában milyen elvárásokat kéne még teljesítenie a kormánynak, hogy időben hozzáférhessünk a “nekünk járó” uniós forrásokhoz.
Miközben a kormány szerint „Brüsszel” akadályozta a tanárok béremelését, az általunk megszerzett dokumentumokból az derül ki, az Európai Bizottság kifejezetten támogatta, hogy a tanárok EU-s pénzből kapjanak fizetésemelést. Méghozzá nagyobbat és gyorsabban, mint ami a kormány eredeti tervében szerepelt.
Ukrajna lerohanása óta Oroszország elsősorban már nem proxikra és trollfarmokra támaszkodik, hanem az állami apparátus nyílt csatornáira. Ezeken pedig összehangoltan és profin kommunikálnak - mondja Jean-Christophe Boucher kanadai professzor, aki a külföldi befolyásolási kampányokat vizsgálja.
Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról. Összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat.
Az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője cáfolta a felröppent híreket, pedig Orbán Balázs már készen állt, hogy megvédje Carlsont.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányra a beszéde első tíz percében reagált, utána inkább Magyarország sikereit igyekezett kidomborítani. Szokás szerint kevés tényszerű állítást tett, de még ezek közt is voltak félrevezetők.
Kormányzati sikerek, háború, infláció vagy a kényes kegyelmi botrány Fidesz-kompatibilis tálalása - összeszedtük, milyen témák kerülhetnek elő Orbán évértékelőjében, és mit érdemes tudni róluk.
Alig ért véget a legújabb, „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció, a kormány máris óriásplakát-kampányt indított - megint súlyos csúsztatásra építve.
Megafonos videók sokasága sugallja, hogy azért, mert nem fontos nekik a gyermekvédelem. Valójában egészen addig támogatták a javaslatot, amíg az össze nem mosta a pedofíliát a homoszexualitással.
Nagy kérdés, hogy Balog Zoltán milyen minőségében tanácsolta, hogy a köztársasági elnök kegyelmezzen meg a pedofil bűnsegédnek. Balog csak maszatol ezzel kapcsolatban.
A köztársasági elnök lemondása óta harsogják a Megafon influenszerei és fideszes politikusok, hogy „a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”. Mindkét oldalon bőven találtunk példát az ellenkezőjére.
A kezdeti csönd után először Magyar lemondásának részleteit kezdték firtatni. Tegnapra már a Megafon is jelentkezett egy manipulatívan összevágott videóval, és személyeskedő kommentharcba kezdtek Varga Judit volt férjével.
Lázba hozta a Facebook népét egy bohókás hangulatú felvétel, amin állítólag a 20. századi komolyzene három nagy magyar alakja pózol együtt. Megtaláltuk a kép testvérét, és a hátoldalán található információk alapján az igazság nagyon távol van attól, ami az interneten terjed.
Az EU és Biden is számít az amerikai énekesnő támogatására az idei választásokon, eközben viszont a sztárral kapcsolatos konteók és hamisítványok összezavarni igyekeznek Swift rajongóit.
Bár a kegyelmi döntésekről sok európai országban - Magyarországhoz hasonlóan - csak statisztikai adatok állnak rendelkezésre, a spanyoloknál és az olaszoknál neveket is nyilvánosságra hoznak, Szlovákiában pedig a részletes indoklásokat is bárki olvashatja.
Csakhogy ezt egy 2021-es bevándorlási reformtervvel támasztják alá, amely végül nem valósult meg. A friss törvénytervezetet épp tegnap szavazták le, de ez meg sem említette a szavazati jog lehetőségét.
Márciustól három hónapos, fizetett gyakornoki programot indít a Lakmusz, végzős egyetmistáknak és fiatal pályakezdőknek. Jelentkezési határidő: február 18.
Elmagyarázzuk, miért történhetett, hogy a pedagógusok a januári bérpapírjakon nagyon más számokkal találkozhattak, mint amit a kormányzati sikerkommunikációból hallani lehetett.
A 2023-as kormányinfókon többször is elhangzott, hogy a rekordmértékű infláció oka Magyarország magas energiaimport-kitettsége. De ha így volna, a hasonló adottságokkal rendelkező Szlovákiában miért nem szálltak el annyira az árak, mint nálunk?