Több hírportál is született tavaly, amelyek a mesterséges intelligenciára támaszkodva ígérnek technológia által „szavatolt” független tájékoztatást és pártok felett álló új médiát - ez a törekvés azonban a gyakorlatban több ponton is megbicsaklik.
Valóban zajlik egy jelentős, háromlépcsős, EU-s forrásból finanszírozott béremelés. Ennek jó részét azonban felemészti az infláció, nőttek a munkaterhek, és a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar pedagóguskereset így sem éri be az EU- és OECD-átlagot.
A tűzzel együtt félrevezető információk is terjednek arról, miért nem sikerült még megfékeznie a tüzet a kaliforniai tűzoltóknak. A magyar kormánypárti médiumok és a Megafon arcai előszeretettel ismétlik el Donald Trump és Elon Musk megalapozatlan állításait.
Magyar Péter szerint a Fidesz a parlamenti ellenzékkel karöltve szavazott meg plusz 16 milliárdot a pártoknak. Megnéztük a hivatalos adatokat a szavazásról: ezek alapján egy ellenzéki párt kivételével mindegyik nemmel szavazott a javaslatra, és az az egy is tartózkodott.
Közel 9 éve nyújtottak be egy panaszt az Európai Bizottsághoz, de úgy tűnik, az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen közpénzszórást nem sikerült megállítani. Milyen részeredményeket hozott a panasz? Mennyi értelme van annak, ha az Állami Számvevőszék ellenőrzi az MTVA költéseit? Urbán Ágnes kutató mesél az ügy részleteiről.
A kohéziós alapok lehívási rangsorában nem állunk rossz helyen, a helyreállítási alapnál viszont utolsó előttiek vagyunk. Ráadásul Magyarország – a 27 tagállam közül egyedüliként – több mint 400 milliárd forintot már biztosan elveszített a rá jutó uniós forrásokból. Az is kétséges, hogy az idei költségvetés EU-s bevételei teljesülnek-e.
A Facebook-vezér nemcsak az újságírók munkáját, hanem a program eddigi működését is hamis színben tüntette fel, amikor bejelentette: a cég „megszabadul" a tényellenőrzőktől. Trump közben nagyon örül a döntésnek.
Magyar Péter és Dobrev Klára visszatérően az Unió legszegényebb országaként hivatkozik Magyarországra. Egy fogyasztást mérő Eurostat-adat alapján tényleg utolsók vagyunk, más gazdasági mutatókban viszont nem állunk ennyire rosszul. De mi lehet az oka annak, hogy a különböző gazdasági rangsorok más-más képet mutatnak?
A Budapestet ért atomtámadástól a nagy lakosságcserén át Vámos Miklós letartóztatásáig számos olyan eseményről készült kép idén, amelyek valójában nem történtek meg. Toplista!
A politikában egyre kevésbé törődnek a látszattal, ami Slavoj Žižek szerint rosszabb, mint a képmutatás. De minek is törődnének, ha így sem veszítik el a választókat?
Az amerikai választási kampányban nagy port kavart a konzervatív politikai irányelveket tartalmazó Project 2025, különösen az abortuszt érintő javaslatai. De mennyiben változna az abortuszhoz való hozzáférés, ha ezeket a javaslatokat elfogadnák, mire számíthatnak a nők most, hogy Trump újra az Egyesült Államok elnöke lesz?
Musk a szólásszabadság nagy eseményei között tartja számon azt a pillanatot, amikor először sétált be a Twitter székházába. A New York Times újságíróinak új könyve szerint leginkább rombolást és mérhetetlen káoszt hozott a vállalathoz.
Összeszedtünk kilenc, a Lakmusz által már ellenőrzött állítást 2024-ből, amikre jó, ha alapos válaszokkal készülnek a tények, a felelős tájékoztatás és a valódi párbeszéd hívei.
Olyan cikkeket, rádióműsorokat, kulturális tartalmakat gyűjtöttünk össze, amiket a Lakmusz újságírói valamiért érdekesnek tartottak idén. Megszerettük például a BBC-s műsort, amire Ákos felesége hívta fel a figyelmünket.
A miniszterelnök a Patriótán fényezte így a Patriótákat, de szavait már csak azért is nehéz értelmezni, mert az elmúlt fél évben több olyan választás volt Európában, amin pártcsaládjának tagjai el sem indultak.
Rengeteg oldal hirdet online olyan karkötőket, amikkel állítólag bálnát, tengeri teknőst vagy cápát fogadhatunk örökbe, GPS-szel követhetjük a mozgásukat, és még állatvédő szervezeteket is támogathatunk. A jelenséget a Magyarországon is népszerű ClubOcean példáján keresztül mutatjuk be, hogy elkerülhessük a karácsonyi átveréseket.
Az úgynevezett konverziós terápiák végzése Magyarországon etikai vétségnek számít, kutatások szerint az ilyen kezelések súlyos fájdalmat és pszichés szenvedést okoznak. Kormányközeli médiumok és szervezetek mégis élen járnak a terápia hirdetésében: a Védett Társadalom Alapítványtól az Axiómán át az MCC-ig.
A késői abortusz valójában csak komoly orvosi indokok miatt lehetséges - azonban nemcsak „Nyugaton”, hanem például Magyarországon is.
A női törvényhozók közel fele, a női újságírók több mint háromnegyede tapasztalt már online zaklatást, a dezinformációs kampányok pedig növekvő fenyegetést jelentenek. Vajon a mesterséges intelligencia csak mélyíti a problémát, vagy még segíthet is kiszűrni a bántó és hamis tartalmakat?
A tartalékosokat toborzó nyári kampány önmagában 1,2 milliárdot, egyetlen reklámfilm több mint 200 millió forintot emésztett fel. Rogán Antal minisztériuma a mozilátogatók közül kifejezetten azokat célozta meg, akik Rákay Philip Petőfi-filmjére ültek be.
Hogy lett egy hamis sajtóértesülésből (legalábbis Orbán szerint) a hét legfontosabb ügye? Sorra vesszük, ki, mit és mikor cáfolt, Magyar Péter mit sejtetett rendületlenül, miközben a Megafon több mint 50 posztban kelt ki az „álhírcunami” ellen.
A kormánypárti sajtóban gyakran jelennek meg olyan cikkek, amelyek a szexuális irányultság megváltoztatását célzó, úgynevezett „konverziós” terápiákat védelmükbe veszik. Az ilyen terápiák azonban Magyarországon etikai vétségnek számítanak, számos tudományos és szakmai érv szól ellenük.
Magyar Péter szerint azért népszerűbb a Fidesz a nők körében, mert a nyugdíjasok között sok a nő. Bár valóban feltételezhető egy idős női Fidesz-szavazó többlet az idős férfiakhoz képest, korcsoportokon belüli férfi-nő megoszlásról egyelőre nincsenek részletes adataink.
A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.
Ez ugyanaz a bűnszervezet, aminek az egyik scammeréről pár napja mi is közöltünk videót.
Az EP-választás után egy csapásra szinte teljesen eltűntek a célzott online politikai hirdetések, egyhatodára estek vissza a költések. A kormánypárt az árvíz és Orbán strasbourgi vitája idején hirdetett igazán, a Megafont pedig Magyar Péter lejáratására aktiválták újra.
A William Bradley néven ismert csalót luxusautója leplezte le. A hamis befektetésekkel szerzett pénzét még mindig szabadlábon költi, sőt, egy nyilvános YouTube-csatornát is indított, ahol gátlástalanul mutatja, hogyan szórja a pénzt.
Best of RFK Jr. Összegyűjtöttük a miniszterjelölt 8 legvadabb egészségügyi állítását a transzneműséget okozó csapvíztől a zsidókat megkímélő koronavírusig.
A Pfizer vakcinájáról vezetett WHO-adatbázisban valóban szerepel hat majomhimlős megbetegedés, de a közösségi médiában terjedő állításokkal ellentétben ez nem jelenti azt, hogy a majomhimlő az oltás mellékhatása lenne.
Nemrég jelentette be a Google, hogy jövőre befejezi a politikai reklámok közzétételét az EU-ban. Egy olyan új uniós szabályozástól tart a cég, aminek az elfogadását a magyar kormány is ellenezte. Megnéztük, mit tartalmaz a „politikai reklámtevékenység átláthatóságáról” szóló rendelet.
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult?
A „békepárti” EP-választási kampány közepén futó kutatás azt hozta ki, hogy a megkérdezettek 13 százaléka vállalna tartalékos szolgálatot egy éven belül. A júniusi választás után aztán meg is jelentek a toborzó hirdetések.
Gulyás Gergely azzal érvelt december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása ellen, hogy Európa munkaórák tekintetében már így is nagyon le van maradva az USA és Ázsia mögött. Megnéztük, mit mondanak erről az adatok.
A Centrális Galéria legújabb kiállítása nagyot markol: célja, hogy a múlt tanulságait belátva el tudjuk választani a manipulatív álhíreket a valódi információtól. Közben egy videójáték segítségével álhírgyártóként is kipróbálhatjuk magunkat.
Mesterházy Attila állításával szemben, bár valóban kivételes kedvezményekkel, de azért fizet adót a két kormányzatilag kiemelt szektor, melyek átalakításába rengeteg energiát fektetett a Fidesz.
A 2022 óta Yettel néven futó szolgáltató szerint előfordulhat, hogy egyes telefonok továbbra is Telenort írnak ki. Azonban egyéb jelek is utalhatnak arra, hogy az Orbán posztjaiban felbukkanó Nokiát nem a Trumppal folytatott választás utáni hívása közben fotózták le.
A valenciai áradások következtében a magyar és a spanyol közösségi platformokon is újra megjelent a klímadezinformáció. Három népszerű, ámde hamis narratívát mutatunk be, esőcsináló hajóktól egy Netflix-sorozatig.
Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.
A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.
Összesen 195 percben foglalkozott a híradó Magyar Péterrel vagy pártjával. Ebből alig egy perc volt a semleges hangvételű beszámoló, a maradék időben negatív fényben tüntették fel a Tisza párt elnökét.
A 24.hu és az RTL Klub kevésbé elfogult az ellenzék felé, mint az Origo vagy a TV2 a kormány irányába. A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.
A mondat, amit most az ellenzéki politikus is elővett, ebben a formában nem hangzott el Orbántól. Ezt más lapok mellett már a Lakmusz is megírta, évekkel ezelőtt.
Ákos szerint a brit iskolákban egyre több gyerek képzeli magát macskának vagy kutyának. Az énekes által hivatkozott BBC-podcastban valóban vitáznak a témáról, de macskaként viselkedő gyerekek csak anekdotikus történetekben és félrevezető hírekben jelennek meg.
A Verzió dokumentumfilm-fesztiválról ajánlunk egy különleges filmet, ami húsba vágóan mutatja meg, mit jelent újságírónak lenni ott, ahol az állam dezinformációval és lejáratással teszi lehetetlenné az igazság megismerését.
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Tállai András szerint „Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot”. Valójában az uniós tagállamok túlnyomó többségében csökkent a GDP-arányos államadósság 2020 és 2023 között.
Az Ursula von der Leyennel, Manfred Weberrel és Dobrev Klárával „csörtéző”, napszemüveges Orbánt ábrázoló videókra annyi pénz ment el, hogy Orbán oldala magasan a magyar Facebook-költési lista élén végzett.
A közzétett videóösszeállítás már tavaly virálissá vált a közösségi médiában, de ekkor korábbi hadi eseményekre reagált. A Kurucinfó által megosztott, kontextusukból kiragadott felvételek között argentin erdőtűz, brazil raktártűz és orosz benzinkúttűz képei is szerepelnek.
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említett szám már csak azért is rejtélyes, mert Magyarországon összesen sincs 15 ezer középvállalat. Akkor mégis mire gondolhatott Orbán?