A Magyar Nemzet szerint az Európai Parlament azt kérte Hankó Balázs kulturális minisztertől, hogy Brüsszel mondhassa meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői. Valójában semmi ilyesmi nem szerepel abban a levélben, amit az EP küldött a miniszternek.
A miniszterelnök összehasonlítása ebben a formában félrevezető, és a 130-as szám nem is a gender tanszékekre vonatkozik.
A február 20-án záruló középiskolai jelentkezés támogatására idén a HVG mellett az MCC is gimnáziumi rangsorral jelentkezett. Mi okozza a két lista közötti különbségeket, és miért gondolják az oktatáskutatók, hogy eleve értelmetlen az iskolák rangsorolása?
Valóban zajlik egy jelentős, háromlépcsős, EU-s forrásból finanszírozott béremelés. Ennek jó részét azonban felemészti az infláció, nőttek a munkaterhek, és a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar pedagóguskereset így sem éri be az EU- és OECD-átlagot.
Megnéztük, hogyan tiltják vagy korlátozzák a mobiltelefonok iskolai használatát nálunk és más európai országokban.
A kormány eddig csak félrevezetően tálalta a TIMES Higher Education listáját, a felsőoktatási államtitkár most arról is téves számot mondott, hogy hány magyar egyetem szerepel rajta.
Újra felbukkant a Facebookon egy megtévesztő kép, amely a holland és a magyar iskolakezdést hasonlítja össze. Ehhez egy 10 éves fotót használ, rajta holland általános iskolások ismerkednek muszlim vallási gyakorlatokkal egy tanulmányi kiránduláson.
Az Idea Alapítvány minőségi híreket bemutató anyaga abban segít a gyerekeknek, hogy megtanuljanak különbséget tenni a megbízható internetes források és a hamis információk között.
Elmagyarázzuk, miért történhetett, hogy a pedagógusok a januári bérpapírjakon nagyon más számokkal találkozhattak, mint amit a kormányzati sikerkommunikációból hallani lehetett.
Nyár közepe óta tart a számháború: az egyik pedagógus-szakszervezet szerint több ezer pedagógus mondott fel a státusztörvény miatt, a kormány párszáz felmondott tanárról beszél, akik között ráadásul lehetnek olyanok is, akik csak iskolát váltanak. Valójában épp a státusztörvény ösztönzi arra a pedagógusokat, hogy csak szeptember második felében nyilatkozzanak az új jogviszony elutasításáról, akkor is, ha már most ezt fontolgatják.
Ki akadályozza, hogy 800 ezres fizetést kapjanak tanárok? Volt-e gumibotozás a tüntetésen? Az elmúlt hónapokban csak úgy záporoztak a kemény állítások az oktatással kapcsolatban, itt vannak, amiket ellenőriztünk.
Tanulság: a kezdést legalább érdemes megvárni.
Megnéztük, a törvényi szabályozás alapján mennyi kérdés menne át a rostán.
Rétvári Bence államtitkár szerint a kormány az elmúlt 30 évben nem konzultált annyit a tanárokkal, mint most. A státusztörvény azonban nem azt tükrözi, hogy a kormány mindenben meghallotta volna a kérdőívet kitöltő pedagógusok szavát.
A közösségi médiát már 7-8. osztályos gyerekek is használják, mégsem kapnak segítséget az iskolában, mit kezdjenek a rájuk zúduló tartalommal. Az Idea Alapítvány olyan tanároknak tart képzéseket, akik bevinnék az álhírek, a tényellenőrzés témáját az osztályterembe. Nagy Kriszta médiapedagógussal, a szervezet egyik alapítójával beszélgettünk.
Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban.
Élő korfákat posztolt sok tanár a Facebookon az elmúlt hetekben a saját tantestületéről. Az országos arányok is aggasztók, de ez korántsem csak a magyar oktatási rendszer problémája.
A köztisztviselői státuszban dolgozóknak valóban tilos a sztrájk, ez 4-ből 3 tanárt érint Németországban. Nekik magasabb a fizetésük és más lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre, a tanárok maradék egynegyedének pedig megengedett a sztrájk.
Helyette leginkább arról számoltak be, hogy “a Gyurcsány-vezette baloldal támogatja a tüntetést”. A szervezők szerint 40 ezren vettek részt az eseményen. Ellenőriztük, hogy így volt-e.