Egyetlen egyházfő sem került még olyan szinten a dezinformáció célkeresztjébe, mint Ferenc pápa a 12 éves pápasága alatt. A világ egyik leghíresebb személyeként ráadásul a közösségi média által meghatározott nyilvánosságnak és az AI-éra berobbanásának is fontos szereplője lett.
Ha országokat hasonlítunk össze, akkor az USA vezeti az Ukrajnának folyósított támogatások listáját, összeadva azonban az európai államok költöttek többet. Az európai segítségnek ugyanakkor nagyobb része kölcsön, mint az amerikainak.
Egy Kreml-közeli cég nyugat-európai országokban terjesztett orosz propagandát kamu híroldalakon, több ezer karikatúrán és mémen keresztül. Ezeket a Meta politikai hirdetésekben is reklámozta, több mint százmillió forintnyi bevételért.
Az új amerikai kormány semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy a Biden-adminisztráció ennyi pénzért készült óvszereket küldeni Gázába. 50 millió dollárból nagyjából egymilliárd óvszert lehetne venni, miközben a gázai övezet lakossága 2,1 millió fő.
A BIDF kínálatából ajánljuk az Ukrán Filmakadémiáról kizárt, de ezzel együtt fesztiválkedvenc Szergej Loznica új alkotását. A háború sújtotta Ukrajna hétköznapjairól szóló Invázió eszköztelenségében is megrázó, érzékeny dokumentumfilm.
Az Origo és a Mandiner átvett egy kontextusából kiragadott, diáklányokat szerepeltető videót, amit mások mellett Elon Musk is terjesztett a saját közösségi platformján. A Walesi Menekültügyi Tanács szociális munkásai azóta sorban kapják a fenyegetéseket.
Közép-Európában nem kiemelkedő, de valóban jó az emberek szubjektív biztonságérzete. Viszont Magyarország ebben a mutatóban éppen hogy kicsúszott az európai élmezőnyből az elmúlt években.
A „kisfiúk” téves fordítása a Helif által használt arab kifejezésnek, most többek között mégis ezzel igyekszik igazolni egy gyorsan terjedő összeollózott videó, hogy az olimpiai döntőbe jutott algériai bokszoló férfiként tekint magára.
Imane Helifet az előző világbajnokságról kizárták, az olimpián viszont elindulhatott a nők között. Megnéztük, a hivatalos nyilatkozatok és szabályzatok alapján mit lehet tudni a vitatott döntés hátteréről.
Ötkarika nélküli Eiffel-torony, árulkodó vízjel és egy szobor elhelyezkedése - segítünk, hogyan lehet kideríteni a kontextusból kiragadott felvételek eredeti helyszínét és időpontját.
A ma kezdődő olimpiát övező globális médiafigyelmet többek közt Kreml-közeli csoportok igyekeznek meglovagolni, hogy aláássák a rendezvény biztonságát.
Bár Biden visszalépésének közvetlen oka a kudarcos elnökjelölti vita és a pártja felől érkező nyomás volt, elnöki évei alatt számos félrevezető vagy manipulált felvétel is erősítette a romló fizikai és mentális állapotáról kialakult képet.
Igaz, hozzátették, hogy a történetet többen álhírként emlegetik. Eredetileg egy AI-generált cikkeket tartalmazó francia kamuoldalról származik a dezinformáció, amit az orosz állami RIA Novosztyi portál is terjesztett.
A légi bemutatóról „elkóborló” vagy a színpadon „lefagyó” Biden elnököt ábrázoló videók nem szerkesztettek, de manipulatívan vágták ki őket. A magyar kormányközeli sajtóban is gyorsan terjedtek az elnökjelölti vita előtt az amerikai nyilvánosságból átvett „cheapfake”-ek.
A magyar nyilvánosságban ez az információ terjedt el, Volker Wissing nyilatkozatai azonban a német klímatörvény körüli koalíciós viták kontextusában egészen más értelmet nyernek.
Súlyos vádakkal illeti Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér az előző holland kormányt a gazdatüntetések hátterét magyarázó videójában. Két állítását ellenőriztük.
Az Oroszországból származó dezinformáció gyakran sablonszerű narratívákat és eszközöket használ - írja egy nemrég megjelent tanulmány. Ezeket a példákat az utóbbi években a magyar politikai kommunikációban is viszontláthattunk.
Ma szavaznak a magyar szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezetről. A szöveg az EU-ra hivatkozik, azonban uniós szinten egészen más a fókusz: az orosz és kínai befolyás miatt aggódnak, és védik a civilek jogait.
A magyar kormánypárti sajtóban és a svéd NATO-csatlakozás vita kapcsán tett kormányzati nyilatkozatokban gyakran a 2014-2015-ös menekültválságra vezetik vissza a Svédországban jelenleg fennálló helyzetet. Pedig a probléma ennél jóval összetettebb.
A magukat újságíróknak álcázó kamuprofiloktól kezdve a hamis narratívákat tápláló videójáték-felvételekig a közösségi oldalak komoly gondban vannak a palesztin-izraeli konfliktus körüli álhírcunami megfékezésével, főleg miután visszavontak egyes moderálási irányelveket.
A lengyel Demagog tényellenőrző portál főszerkesztőjével beszélgettünk a választási kampány legforróbb témáiról és a lengyel szélsőjobb ukránellenes retorikájáról, amit az orosz propagandagépezet táplál háborús dezinformációval.
A „békepárti” Smer politikusai USA- és NATO-ellenes retorikával kampányoltak, üzeneteiket csak erősítette az orosz dezinformáció.
Hogy tudja az Európai Unió rábírni a nagy tech cégeket, hogy többet tegyenek a dezinformáció terjedése ellen? Interjú Alberto Rabbachinnal, aki az Európai Bizottság munkatársaként évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A volt elnököt tényleg megvádolták egy olyan bűncselekménnyel, amiért elvben halálbüntetés is járhat, de már most tudni lehet, hogy az ő esetében nem indítványozzák ezt.
Egy készülő ír törvény a gendert is bevonná a gyűlöletbeszéd ellen védett tulajdonságok körébe. Elon Musk és az ifjabb Donald Trump a szólásszabadság elleni támadásnak minősítette a javaslatot, a nemzetközi kórushoz csatlakozott a kormányközeli Alapjogokért Központ. Megnéztük, mi van valójában a törvénytervezetben.
Miután egy feröeri csapat kiverte a Fradit a BL-ből, sokan megosztottak egy ezt sugalló képet. Megnéztük, mi van mögötte.
Orbán ezt állította tusnádfürdői beszédében. Utánaszámoltunk.
Az Orosz Hírek és a Magyar Hírlap is beszámolt az esetről. Csakhogy a felvétel több mint 10 éves, a demenciára utaló feliratot pedig utólag hamisították rá.
A 2018-as brazil választások idején a legtöbb félrevezető hír a WhatsAppon terjedt. Négy évvel később, az újabb választás előtt, öt szerkesztőség és a Legfelsőbb Választási Bíróság állt össze, hogy a választópolgárok aktív bevonásával harcoljon az álhírek ellen.
A Wagner-csoport múlt hétvégi akciója megmutatta: bizonytalan helyzetben egyszerűnek és gyorsnak tűnhet a közösségi felületekhez fordulni. Csak tudd, hogy itt könnyen botlasz zavaros Telegram-csatornákba, álprofilokba és videójáték felvételekbe.
A kormánypárti publicista szerint valakik kifejezetten a magyar katonák ellen küldtek nagydarab, kiképzett provokátorokat május végén. Valójában nem is nagyon kerülhettek volna szembe mással a tüntetők, mint magyar és olasz békefenntartókkal.
Több lap is megírta, hogy egy mexikói kartellnél kötöttek ki az Ukrajnának küldött páncéltörő fegyverek. De a forrásként hivatkozott mexikói riport nem állított ilyet.
Egy nemzetközi kutatás szerint nálunk leginkább azokat a nőket éri dezinformációs támadás, akik liberális értékeket képviselve női-, kisebbségi- vagy LMBTQ-jogokért küzdenek. Orosz propagandáról, genderellenes narratíváról, az online támadások következményeiről és megoldási lehetőségekről is beszélgettünk a tanulmány két szerzőjével.
Az orosz hadsereg rakétája nemrég egy nyugat-ukrajnai lősszerraktárat ért, ami hatalmas, gombafelhőszerű robbanást okozott. A közösségi médiában uránszennyezésről jelentek meg posztok, de az adatok szerint nem növekedett a sugárzás.
Több kormánypárti médium is beszámolt egy állítólagos javaslatról. Az eredeti dokumentum azonban csak a hasonló korú kamaszok közötti szexről szól.
A hirado.hu cikke szerint az Európai Bizottság több tízmillió euróval támogat két „iszlamista” páneurópai szervezetet. Megnéztük, mi van az állítás mögött, ehhez többek között a Muszlim Testvériség egy volt tagjával is beszéltünk.
A frissen elfogadott törvény valójában csak azt teszi lehetővé, hogy az okmányokban írassák át a nemüket. Korábban a Fidesz-frakció szóvivője is félremagyarázta ennek a törvénynek a tervezetét.
A háború első napjaiban rakétatalálat ért egy kijevi emeletes házat. Az épületet időközben felújították. Vannak, akik szerint az egész rakétatalálatot csak kitalálták.
Egy videón állítólag azt látni, hogy az Ukrajnának küldött Leopard tankok elakadtak a sárban. De a videó valójában nem is most, nem is Ukrajnában készült.
Összegyűjtüttük a főbb háborús narratívákat, amelyek az elmúlt egy évben hamis képet festettek a valóságról.
Egy megafonos Facebook-oldal és a Szent Korona Rádió is terjesztette a hamis hírt.
A klímaaktivista gyakori célpontja a dezinformációnak.
A neten egy több mint 10 éves videó terjed, amelyben Gates az egészségügyi költségekről beszélt, de nem javasolta a beteg emberek életéről döntő „halálpanelek" felállítását.
Ügyvédei szerint azért intézkedett a rendőrség az abortuszellenes aktivista ellen, mert csendben imádkozott egy birminghami abortuszklinika előtt. A történet a magyar kormánypárti médián is végigfutott.
Több nyelven, például franciául és görögül is terjed, hogy Orbán Viktor újévi beszédében bejelentette: Magyarország kilép az EU-ból. Orbán eleve nem is tartott újévi beszédet, és nem beszélt Huxitról.
Törökországban október közepe óta akár három év börtön is járhat azoknak, akikről a hatóságok úgy ítélik meg, hogy álhírt terjesztettek. A lépés nem is annyira rejtett veszélyeiről Emre İlkan Saklıca, a Teyit tényellenőrző portál főszerkesztője beszélt a Lakmusznak.
Egy azóta lerombolt japán stadionban rendezett lakáskiállításról terjed egy kép a Facebookon azzal az állítással, hogy a japánok lakónegyeddé alakítottak egy stadiont.
Állítólag New Yorkban egy bírósági ítélet után minden önkormányzati alkalmazott visszamehet dolgozni, akiket azért rúgtak ki, mert nem oltatták be magukat. Valójában csak 16 emberről van szó, és az ítélet még nem jogerős.
Magyarországon is terjedni kezdett az a videó, amelyben Ukrajna náci kismalacként tűnik fel. A Vadhajtások is megosztotta a hírt, azonban a videó valójában egy orosz Telegram-csatornáról származik.
Csakhogy a felvétel nem ott és nem akkor készült. Mutatjuk lépésről lépésre, ilyen esetben hogyan tudod megtalálni a videó eredetijét.