A MOHU palackvisszaváltási rendszere nem ösztönzi, de nem is tiltja, hogy a betéti díjak olyan egyesületekhez kerüljenek, amelyek nem részei a vállalat hivatalos jótékonysági programjának. Mutatjuk, milyen szervezetek éltek eddig ezzel a lehetőséggel.
A miniszterelnök azt is sikerként említette, hogy 80 százalék felett van a 20-65 évesek foglalkoztatottsági aránya. Ez rajtunk kívül még 20 EU-s tagállamra igaz.
Magyar Péter és Dobrev Klára visszatérően az Unió legszegényebb országaként hivatkozik Magyarországra. Egy fogyasztást mérő Eurostat-adat alapján tényleg utolsók vagyunk, más gazdasági mutatókban viszont nem állunk ennyire rosszul. De mi lehet az oka annak, hogy a különböző gazdasági rangsorok más-más képet mutatnak?
Gulyás Gergely azzal érvelt december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása ellen, hogy Európa munkaórák tekintetében már így is nagyon le van maradva az USA és Ázsia mögött. Megnéztük, mit mondanak erről az adatok.
Tállai András szerint „Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot”. Valójában az uniós tagállamok túlnyomó többségében csökkent a GDP-arányos államadósság 2020 és 2023 között.
Bár a kormány sikerkommunikációja ezt a képzetet keltheti, az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma uniós összevetésben nem kiemelkedő Magyarországon. Megnéztük, mi van a minisztérium által közölt látványos adatok mögött.
Nagy Márton minisztériuma szerint, ha az „effektív minimálbért” nézzük, akkor az EU középmezőnyéhez tartozunk. Csakhogy a 17. hely bajosan nevezhető középmezőnynek, az NGM összehasonlítása pedig eleve félrevezető.
A kiegészítő fizetési eszközről még nem született uniós döntés, az viszont biztos, hogy bevezetése nem jelentené a készpénz betiltását. Ilyen szándékot egyedül a Mi Hazánk politikusai tulajdonítanak a magyar kormánynak és az Európai Központi Banknak.
A politikus beszédeiben és interjúiban többször visszatérnek a magyar gazdasággal szemben kritikus állítások. Néhány sötétebb képet fest, mint a valóság.
Szijjártó Péter azt mondta a Megafon rendezvényén, hogy „Magyarország talán az egyetlen olyan ország, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint a Covid előtt”. Csakhogy ez nem igaz.
A miniszterelnök a bérek, a nyugdíjak, a megtakarítások és általában a gazdaság növekedésével dicsekedett kampánynyitó beszédében. Ellenőriztük, mi igaz ezekből a számokból.
A tucatnyi átverés közül az egyik legbizarrabb, amelyben Magyar egy nem létező Partizán-interjúban mutatja be a kihagyhatatlan ajánlatot.
Orbán Viktor erről beszélt az évértékelőjén. Pedig az unióban egyelőre meg sem próbálták engedélyeztetni a műhús forgalmazását. Ha ez mégis megtörténne, már 12 tagállam jelezte, nem biztos, hogy támogatná a szintetikus húsok bekerülését az európai piacra.
A 2023-as kormányinfókon többször is elhangzott, hogy a rekordmértékű infláció oka Magyarország magas energiaimport-kitettsége. De ha így volna, a hasonló adottságokkal rendelkező Szlovákiában miért nem szálltak el annyira az árak, mint nálunk?
Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?
A gazdaságfejlesztési miniszter egy iparági találkozón úgy beszélt a régióban is versenyképes hazai benzin- és gázolajárakról, hogy közben több környékbeli országban is olcsóbb az üzemanyag.
Drágaság, rekordinfláció, adóemelések és megszorítások, Orbán 5 milliós fizetése - megnéztük, mi fedi a valóságot, és mit tesz ehhez hozzá a politikai kommunikáció.
Kormánypárti politikusok sorra ekézik az Európai Uniót a romló versenyképesség miatt. Csak azt nem említik, hogy Magyarország az uniós átlag alatt teljesít, és hogy a versenyképesség többet jelent puszta gazdasági mutatóknál.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
Nem először járja körbe a közösségi médiát az átverés, hogy – most éppen LEGO-gyárak bezárása miatt – potom pénzért lehet a Star Wars legendás űrhajójához jutni.
A miniszterelnök egy német tanulmányra hivatkozott, de abban egyáltalán nem beszélnek a szankciókról. A konkrét számítást hiába kértük ki a kormánytól.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.
Az ingyen ételért sorakozó tömegről nem idén karácsonykor készült kép, de nem is 2013-ban, mint ahogy több kormánypárti oldal állította. Mutatjuk, hogyan érdemes megkeresni a fotó eredetijét.
Sokan terjesztik, hogy a Világgazdasági Fórum a háziállatok tömeges lemészárlására szólított fel a klímaváltozás elleni harc jegyében. Valójában ilyen nem történt.
Ugyanennyire igaz lenne az is, hogy a magyar tervnél csak három kapott rosszabb értékelést az Európai Bizottságtól. A pénz kifizetését ráadásul Magyarország esetében feltételekhez is kötötték.
Megnéztük, tényleg az alacsonyabbak között marad-e az üzemanyag magyar ára Európában, ahogyan azt Gulyás Gergely miniszter állítja.
Több lap a NielsenIQ adataira hivatkozva írt arról, hogy a magyar infláció durvább, mint az ukrajnai. A piackutató cég azonban nem egészen úgy méri az árváltozást, mint a hivatalos statisztikák.
A DK szerint nyakunkon a tél, de az Orbán-kormány miatt nincs elég gáz az országban. Megnéztük, mi igaz ebből: a tárolók töltöttségi szintje valóban alacsony, de nem csak ezt kell figyelembe venni.
A napokban zajló ENSZ-klímacsúcs idején gyorsabban terjedhetnek az éghajlatváltozással kapcsolatos álhírek is. Korábbi kutatások alapján mutatjuk meg, kik és milyen üzeneteket terjesztenek leggyakrabban, és hogyan lehet kiszúrni ezeket.
Az új nemzeti konzultáció az EU-s szankciók hatásának tudja be az élelmiszerárak emelkedését. Valójában a szankciók alig érintik a mezőgazdaságot, maga a háború okoz fennakadásokat az élelmiszertermelésben és a kereskedelemben.
A kormány szerint minden egyes szankciós csomag elfogadásakor sikerült megvédeni a magyar érdekeket, összességében a szankciók mégis tönkreteszik a gazdaságot. De pontosan milyen intézkedésekről nemzeti konzultálunk?
Orbán azt mondta, hogy Magyarország a világ 5. leginkább high-tech országa. Valójában a több mint 80 részindikátor közül csak egy területen végeztünk ilyen jó helyen, összességében a rosszabbul teljesítő EU-s országok közt vagyunk.
A Fidesz szerint nem hoz változást Magyarországon az európai szabályozás, az ellenzék azt mondja, jelentősen emelni kell miatta a minimálbéren. Az uniós irányelv szövege alapján megnéztük, kinek van igaza.
A Fidesz grafikonja azt hirdeti, hogy Magyarországon az energiatámogatás a családok havi jövedelmének 30 százaléka, míg nyugaton sokkal alacsonyabb az arány. Csakhogy a német és osztrák családi jövedelem közel négyszer akkora, mint a magyar.
A Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz. De mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.
Itthon úgy állítják be, mintha már érvényben lenne a szigorú szabályozás. Pedig épp csak konzultálni kezdtek róla, és még az sem biztos, hogy valaha is életbe lép.
Egy cikkben mindössze arról írtak, hogy az autómegosztó platformok hasznosak lehetnek az erőforrásokkal való takarékoskodáshoz. Ebből terjedt el, hogy a szervezet azt akarja, egyáltalán ne legyenek autók magántulajdonban.
Segítünk átlátni, milyen rendszerbe nyúlt bele a kormány jelentős tiltakozást kiváltó tűzifarendelete, és ehhez képest mit tartalmaz a tegnapi miniszteri utasítás.
Könnyen beazonosítható, melyik iskoláról állítják, hogy októberben be fog zárni a magas rezsidíjak miatt, de az intézmény reakciója nem része a híradásnak. A Lakmusznak a tankerület cáfolta, hogy tervben lenne az átállás.
Ha átlag felett fogyasztunk, többet kell fizetni, mint Madridban, Berlinben vagy Párizsban. Az összehasonlítás figyelmen kívül hagyja azt is, hogy máshol máshogy támogatják a fogyasztókat.
A V4NA értesülései alapján terjedt el a magyar sajtó egy részén, hogy az elmúlt egy évben három amerikai agrár cég kezére került Ukrajna mezőgazdasági területének egyharmad része. Valójában azonban semmilyen információ nem támasztja alá ezt az adásvételt.
Kormánypárti politikusok szerint egész Európában egyedül az Orbán-kormány védi a háztartásokat az elszabadult energiaárakkal szemben. Valójában nehéz olyan országot találni, ahol ne nyújtanának segítséget.
Újra felkapták az évek óta terjedő, antiszemita mellékzöngéktől sem mentes hamis állítást, amely egy soha meg nem valósult 2009-es szabadalmi kérelmen alapul.
Regisztráltunk egy gyanús pénzügyi befektetést reklámozó oldalra, hogy megtudjuk, hogyan próbálják behálózni a magyar fogyasztókat. Egy olyan céghez jutottunk, amit az Egyesült Királyságban már csalóként tartanak számon.
A Pénzügyminisztérium államtitkára az azóta elfogadott katatörvény vitájában hamisan állította, hogy aki elmegy Magyarországról, “mindenhol magasabb adózással fog találkozni”.
Most például egy Elon Musk agyából kipattant bitcoin szoftver reklámja terjed. Mire érdemes figyelni ilyen hirdetések esetén, és miből lehet gyanús, hogy pénzügyi átveréssel találkozunk?
Évek óta terjed az Orbán Viktorhoz kötött idézet, amelyben arról beszél, 300 forint feletti eurónál a kormánynak le kell mondania. Ilyet azonban Orbán nem mondott sem 2008-ban, sem máskor. Mást viszont igen.
Az EU-ban egyetlen nemzeti valuta sem szívott akkorát és olyan sokáig, mint a forint.
A kormányzati kommunikációban egyre többször jelenik meg a “háborús infláció” kifejezés. Csakhogy az árak nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni, a konfliktus csak tovább mélyítette a problémákat.
A rövid válasz: nem. Az EU viszont valóban keresi a lehetséges megoldásokat, hogy csökkentsék az egyes országok Oroszországtól való gázfüggőségét.