A magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye a sereghajtók között van Európában, és 2025-ben újra meglódult az élelmiszer-infláció is. Magyar Péter mégis túlzott, amikor a „földbe állt repülőrajtot” értékelte.
A kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője megbízhatatlan adatokra alapozva írt arról, hogy a magyar átlagbér vásárlóereje hét uniós országét is megelőzi. A hivatalos adatok szerint a sereghajtók között vagyunk az EU-ban.
Lánczi előtt a kirgiz, a grúz és az orosz kormány is az amerikai példával próbálta igazolni saját ügynöktörvényét. Alaptalanul. Az amerikai FARA nem fenyeget ellehetetlenítéssel független civil szervezeteket és médiumokat, az orosz és kínai állami médiát viszont regisztrációra kötelezi.
Huth Gergely és a kormányközeli média a Háttér Társaság munkatársának három évvel ezelőtti felvetésére alapozva állította, hogy egy fővárosi finanszírozású programnak része józan résztvevők biztosítása chemszexbulikban. Valójában a 3,4 millió forintos ártalomcsökkentő pályázatban szó sincs ilyesmiről.
Szemben azzal, amit a közpénzből és Mészárosék által is támogatott Védett Társadalom Alapítvány állít, a techmilliárdos a mesterséges intelligenciával kapcsolatban nem szorgalmazta új vallás létrehozását. Arról sem beszélt, hogy ezzel a vallással a globalista napirendet mozdítaná elő.
Egy francia szélsőjobboldali laptól indult összeesküvés-elmélet szerint Macron felesége férfinak született. A teóriát most az a Candace Owens pörgette be, aki korábban az Orbán által megnyitott budapesti CPAC konferencia vendége volt.
Ha országokat hasonlítunk össze, akkor az USA vezeti az Ukrajnának folyósított támogatások listáját, összeadva azonban az európai államok költöttek többet. Az európai segítségnek ugyanakkor nagyobb része kölcsön, mint az amerikainak.
Szombati beszéde előtt a miniszterelnök tíz olyan állítását gyűjtöttük össze, amiről az elmúlt egy évben tényellenőrzést írtunk a Lakmuszon.
Intézményvezetők nélkül már nem igaz, hogy több ezer egymillió forintot kereső tanár van az országban. Megnéztük, miből áll össze a pedagógusok fizetése, és hogyan érheti el a tanári kar néhány százaléka a bruttó egymilliót.
Milliókért hirdetett videók, félrevezető üzenetek, átláthatatlan működés és egy fantompetíció – megnéztük, mire jutott a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, mióta az alapítók harcba hívták a magyarokat. A szálak egy lejárató anyagok készítésében tapasztalt médiamunkáshoz is elvezetnek, aki nemrég még a Rogán-minisztériumban dolgozott.
Az ellenzéki politikus szeret erősen fogalmazni, ha a gazdaság és az egészségügy állapotáról, vagy saját EP-képviselői tevékenységéről van szó. Adatokkal megtámogatott állításai esetenként helytállóak, máskor félrevezető módon festenek sötét képet. Évértékelő beszéde előtt összeszedtük a kijelentéseiről született tényellenőrzéseinket.
A BIDF kínálatából ajánljuk az Ukrán Filmakadémiáról kizárt, de ezzel együtt fesztiválkedvenc Szergej Loznica új alkotását. A háború sújtotta Ukrajna hétköznapjairól szóló Invázió eszköztelenségében is megrázó, érzékeny dokumentumfilm.
Az Origo és a Mandiner átvett egy kontextusából kiragadott, diáklányokat szerepeltető videót, amit mások mellett Elon Musk is terjesztett a saját közösségi platformján. A Walesi Menekültügyi Tanács szociális munkásai azóta sorban kapják a fenyegetéseket.
Valóban zajlik egy jelentős, háromlépcsős, EU-s forrásból finanszírozott béremelés. Ennek jó részét azonban felemészti az infláció, nőttek a munkaterhek, és a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar pedagóguskereset így sem éri be az EU- és OECD-átlagot.
Összeszedtünk kilenc, a Lakmusz által már ellenőrzött állítást 2024-ből, amikre jó, ha alapos válaszokkal készülnek a tények, a felelős tájékoztatás és a valódi párbeszéd hívei.
Magyar Péter szerint azért népszerűbb a Fidesz a nők körében, mert a nyugdíjasok között sok a nő. Bár valóban feltételezhető egy idős női Fidesz-szavazó többlet az idős férfiakhoz képest, korcsoportokon belüli férfi-nő megoszlásról egyelőre nincsenek részletes adataink.
Az EP-választás után egy csapásra szinte teljesen eltűntek a célzott online politikai hirdetések, egyhatodára estek vissza a költések. A kormánypárt az árvíz és Orbán strasbourgi vitája idején hirdetett igazán, a Megafont pedig Magyar Péter lejáratására aktiválták újra.
A Centrális Galéria legújabb kiállítása nagyot markol: célja, hogy a múlt tanulságait belátva el tudjuk választani a manipulatív álhíreket a valódi információtól. Közben egy videójáték segítségével álhírgyártóként is kipróbálhatjuk magunkat.
Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.
A 24.hu és az RTL Klub kevésbé elfogult az ellenzék felé, mint az Origo vagy a TV2 a kormány irányába. A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.
Ákos szerint a brit iskolákban egyre több gyerek képzeli magát macskának vagy kutyának. Az énekes által hivatkozott BBC-podcastban valóban vitáznak a témáról, de macskaként viselkedő gyerekek csak anekdotikus történetekben és félrevezető hírekben jelennek meg.
A Verzió dokumentumfilm-fesztiválról ajánlunk egy különleges filmet, ami húsba vágóan mutatja meg, mit jelent újságírónak lenni ott, ahol az állam dezinformációval és lejáratással teszi lehetetlenné az igazság megismerését.
Az Ursula von der Leyennel, Manfred Weberrel és Dobrev Klárával „csörtéző”, napszemüveges Orbánt ábrázoló videókra annyi pénz ment el, hogy Orbán oldala magasan a magyar Facebook-költési lista élén végzett.
A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.
Bár a kormány sikerkommunikációja ezt a képzetet keltheti, az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma uniós összevetésben nem kiemelkedő Magyarországon. Megnéztük, mi van a minisztérium által közölt látványos adatok mögött.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Az oktatásért felelős minisztérium kedve szerint szemezgetett az 500 oldalas dokumentumból, de még a látszólag kedvező adatokat is félrevezetően tálalta. Azt pedig egyszerűen nem említette, hogy a magyar oktatás jó pár mutatóban látványosan gyengébben teljesít az OECD-átlagnál.
A kamaszoknak szóló oktatási oldal, a Detekto.hu alapos és szórakoztató tartalmakkal tanítja az online információk ellenőrzését, segíti az internetes tájékozódást, és építi a magyar fiatalok médiatudatosságát.
Rétvári Bence a southporti gyerekgyilkosságok és egy valenciai késelés után kiáltott rendkívüli közbiztonsági veszélyt, miközben az elkövetőkről az érintett országok rendőri szervei által is cáfolt hamis vagy félrevezető információkat közölt.
A Tisza Párt elnöke néhol túloz, de az elérhető statisztikai adatok is megerősítik, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozott és igazságtalan.
Közép-Európában nem kiemelkedő, de valóban jó az emberek szubjektív biztonságérzete. Viszont Magyarország ebben a mutatóban éppen hogy kicsúszott az európai élmezőnyből az elmúlt években.
Egy 2020-ban, Hamburgban történt bűneset futott most végig a magyar kormánymédián. A tényeket szelektálva és ferdítve, a „migránsválság” súlya alatt összeomló német igazságszolgáltatásról írnak, pedig a történet épphogy a magyarnál szigorúbb német szexuáliserőszak-törvényről is szól.
A ma kezdődő olimpiát övező globális médiafigyelmet többek közt Kreml-közeli csoportok igyekeznek meglovagolni, hogy aláássák a rendezvény biztonságát.
Utánanéztünk, milyen EU-s rendelettel példálózott Gulyás Gergely, amikor a „háborúpárti” hazai médiumokkal szembeni fellépésről tett bejelentést.
A légi bemutatóról „elkóborló” vagy a színpadon „lefagyó” Biden elnököt ábrázoló videók nem szerkesztettek, de manipulatívan vágták ki őket. A magyar kormányközeli sajtóban is gyorsan terjedtek az elnökjelölti vita előtt az amerikai nyilvánosságból átvett „cheapfake”-ek.
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a „baloldali kormányok" 2002 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.