Mesterházy Attila állításával szemben, bár valóban kivételes kedvezményekkel, de azért fizet adót a két kormányzatilag kiemelt szektor, melyek átalakításába rengeteg energiát fektetett a Fidesz.
A 2022 óta Yettel néven futó szolgáltató szerint előfordulhat, hogy egyes telefonok továbbra is Telenort írnak ki. Azonban egyéb jelek is utalhatnak arra, hogy az Orbán posztjaiban felbukkanó Nokiát nem a Trumppal folytatott választás utáni hívása közben fotózták le.
Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.
A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.
Összesen 195 percben foglalkozott a híradó Magyar Péterrel vagy pártjával. Ebből alig egy perc volt a semleges hangvételű beszámoló, a maradék időben negatív fényben tüntették fel a Tisza párt elnökét.
A mondat, amit most az ellenzéki politikus is elővett, ebben a formában nem hangzott el Orbántól. Ezt más lapok mellett már a Lakmusz is megírta, évekkel ezelőtt.
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Az Ursula von der Leyennel, Manfred Weberrel és Dobrev Klárával „csörtéző”, napszemüveges Orbánt ábrázoló videókra annyi pénz ment el, hogy Orbán oldala magasan a magyar Facebook-költési lista élén végzett.
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említett szám már csak azért is rejtélyes, mert Magyarországon összesen sincs 15 ezer középvállalat. Akkor mégis mire gondolhatott Orbán?
A Politikai Propaganda Indikátorral azt vizsgálták a kutatók, milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban.
Míg az ukrán elnök 34 országban járt Írországtól a Fülöp-szigetekig, Putyin alig tíz alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, akkor is főként a „szomszédba” ment. Térképen mutatjuk a két államfő diplomáciai mozgását az elmúlt másfél évben.
A bizarr formátumot Trump egykori asszisztensétől, John McEntee-től leshette el a megafonos influenszer. A kopasz oszt kajálós videóiban hamis vagy félrevezető állításokat is találtunk.
A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.
Az európai országokat összehasonlító statisztikában mindössze egyetlen bűncselekménytípust találtunk, amelyben Magyarország teljesít a legjobban. Egy Deák Dániel által hivatkozott felmérés szintén ellentmond a miniszterelnöknek.
Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Az oktatásért felelős minisztérium kedve szerint szemezgetett az 500 oldalas dokumentumból, de még a látszólag kedvező adatokat is félrevezetően tálalta. Azt pedig egyszerűen nem említette, hogy a magyar oktatás jó pár mutatóban látványosan gyengébben teljesít az OECD-átlagnál.
Kritikus Facebook-kommentek miatt sem ülnek több ezren angliai börtönökben, hiába terjeszti ezt egy virális videó, ami a kormánypárti Patrióta csatorna ajánlásával terjed.
A most leköszönő Európai Parlamentről valóban megjelent egy kutatás, de az nem kifejezetten a büntetőügyekről szólt. Az elmúlt évtizedek minden olyan botrányát összeszámolták, amiről hírt adott a média.
A megbízást teljesítő Balásy-cég negyedmillió embert el is ért a nemzeti konzultációt népszerűsítő üzenettel. Arra nem kaptunk választ, hogy a Kabinetiroda milyen módon jutott hozzá a több százezer telefonszámhoz.
Magyar Péter állítólag egy luxusmárka modelljét húzta fel a gátra, Orbán Viktorról pedig már korábban állították, hogy egy disznóvágásra vett fel drága csizmát. Azonban egyik vád sem megalapozott.
Donald Trump és Kamala Harris is el-elrugaszkodott a tényektől, olyan vádakat hoztak fel egymás ellen, amelyek bizonyítottan nem igazak. A migrációra, az abortuszra és a gazdaságra vonatkozó hamis vagy félrevezető állításaikat gyűjtöttük össze.
Rétvári Bence a southporti gyerekgyilkosságok és egy valenciai késelés után kiáltott rendkívüli közbiztonsági veszélyt, miközben az elkövetőkről az érintett országok rendőri szervei által is cáfolt hamis vagy félrevezető információkat közölt.
Pedig a gyanúba kevert kép nem manipulált, a 444 fotósa készítette a Madách leváltott igazgatója melletti tüntetésen.
Bár ezt sehol sem tüntették fel, a magyar kormánypárti lapok egy MintPress nevű portál 2021-es cikkét használták arra, hogy információs hadviseléssel vádolják meg a 444-et.
Ezen a nyáron is számos cikk támadta azzal a főpolgármestert, hogy megválasztása előtt klímát ígért a 3-as metróra, de ezt a vállalását azóta sem teljesítette. Megnéztük, pontosan mit mondott Karácsony klímaügyben a 2019-es kampányban, és hogy miért nem történt meg azóta sem a metró légkondicionálása.
Terjed a közösségi médiában és a kormányközeli alapítvány blogján egy kép, amely állítólag az amerikai elnökjelölt pártkönyvét ábrázolja. Csakhogy ilyet bárki készíthet magának egy viccoldalon.
Amit Magyarországon szuverenitásvédelemnek hívnak, az a tágabb régióban sem ismeretlen fogalom: Grúziában, Kirgizisztánban, Törökországban szintén a „külföldről finanszírozott szervezetek” ellen vívnak harcot, ezzel pedig a civil szférát és az újságírókat lehetetlenítik el. Már Orbán barátai, Fico és Dodik is hasonló törvényeket terveznek.
A kormánypárti lap egyéb félrevezető állításokat is közölt Kamala Harris alelnökjelöltjéről, például azt, hogy létrákat gyártana a migránsoknak.
Vihog az emberek problémáin, inkompetens, antiszemita - többek között ezekkel vádolja a kormánypárti média az újdonsült demokrata elnökjelöltet. Azonban félrevezető módon ragadnak ki részleteket Harris nyilvános megszólalásaiból.
A vasarnap.hu az Amnesty egyik álláshirdetését hozza fel az állítás bizonyítékaként, ebben azonban nincs szó tüntetők toborzásáról.
Tévesen állította ezt egy gyorsan terjedő Facebook-poszt, ahol ráadásul Szlovénia helyett Szlovákiát jelölték meg a kilátótorony helyszínéül.
A Nemzetközi Bokszszövetség a Gazprom támogatását élvezi, sportot űz abból, hogy szembemegy a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, programjával pedig a Kreml külpolitikai céljait segíti a sportdiplomácia eszközeivel.
Utánanéztünk a miniszterelnök tusványosi állításának: Lengyelországba nem, de egy lengyel olajcég csehországi finomítójába még érkezik orosz olaj. Szankciókat azonban ugyanúgy nem sért ezzel az Orlen, mint magyar versenytársa, a Mol.
A jelenlegi adatok és előrejelzések nem ebbe az irányba mutatnak. Nemcsak Magyarországon, de Európában sem emelkedik a termékenységi ráta, az pedig kérdéses, hogy a családtámogatások mennyiben tudnak ezen a tendencián segíteni.
Ezzel igyekeztek azt sugallni, hogy az amerikai-magyar milliárdos köre előre tudhatott a Trump elleni támadásról. Egy olyan dokumentumra hivatkozva, amit hibásan töltöttek ki, nem a merénylet előtti napra vonatkozik, és nem is kötődik Soros Györgyhöz.
Lejárt határidejű klímajövendöléseken élcelődik a Patrióta legújabb videója, de több bemutatott példájukban egyáltalán nem jósoltak világvégét. Tényellenőrzésünk első része az ’Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL!’ videóról.
Attól, hogy a Soros család támogatja Kamala Harris jelöltségét és anyagilag is segíti a Demokrata Pártot, közvetlenül nincs beleszólásuk abba, ki lesz az elnökjelölt.
A teljes magyar kormánymédiát befutotta a videó, amit a készítője csak poénnak szánt, majd belátta, rossz vicc volt. Már vasárnap délután lehetett tudni, hogy a videó kamu, az esti híradóban viszont simán lement a felvétel.
Hiányzó konkrétumok, szélsőséges túlzások, ellenőrizhetetlen ígéretek és fenyegető narratívák. Sok átfedést találtunk a magyar miniszterelnök és a republikánus amerikai elnökjelölt vitapontjai között.
A legvirálisabbat, miszerint a pusztítást valójában egy amerikai gyártmányú ukrán légvédelmi rakéta okozta, a komplett kormányközeli média és a közmédia terjeszti.
Utánanéztünk, milyen EU-s rendelettel példálózott Gulyás Gergely, amikor a „háborúpárti” hazai médiumokkal szembeni fellépésről tett bejelentést.
A választási kampányban legalább 160 millió forintot költöttek hamis vagy félrevezető információk hirdetésére a Facebookon. A cég képviselőit a szarajevói Global Fact konferencián szembesítettük a választási projektünk eredményeivel.
Év elejétől számolva a magyarországi politikai hirdetők több mint 8,5 millió eurót fizettek Facebook-reklámokért. Ezzel lakosságarányosan az egész EP-választási kampány legmagasabb költési számait produkáltuk.
A kormányközeli médiára és a kormánypárt önkormányzat képviselő-jelöltjeire hagyták a feladatot, miközben a Fidesz felsővezetése és parlamenti politikusaik Szentkirályi visszalépéséről is alig emlékeztek meg a közösségi oldalukon.
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a „baloldali kormányok" 2002 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.
Június elején életbe lépett az orosz mintára készült külföldiügynök-törvény Grúziában, a civileket és újságírókat folyamatos támadások érik. Egy grúz tényellenőrző oldal főszerkesztője mondta el a Lakmusznak, hogy nehezíti meg az életüket az új jogszabály.
Szinte minden ismert LMBTQ-ellenes narratívára akadt valamilyen gyorsan terjedő álhír Európa-szerte a 2024-es EP-választási kampányban.
Nemzetközi szakértők értékelték, milyen szerepet játszhatott a választási eredményekben, hogy ismét tömegekhez juthattak el hamis vagy félrevezető információk a legnagyobb közösségimédia-platformokon.