Musk a szólásszabadság nagy eseményei között tartja számon azt a pillanatot, amikor először sétált be a Twitter székházába. A New York Times újságíróinak új könyve szerint leginkább rombolást és mérhetetlen káoszt hozott a vállalathoz.
Megmutatjuk, milyen gyanús jelek buktathatják le a mások személyazonosságával visszaélő, kitalált identitást használó vagy botok által működtetett profilokat.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése a dezinformáció befogadóira? Egy nemrégiben tartott konferencia erre kereste a választ.
Ha a gyerekeivel menekülő palesztin apának több ujja van a kelleténél, úgy még egész könnyű kiszúrni a mesterséges intelligenciát. A képügynökségi stockfotók azonban csak bonyolítják a helyzetet. Miből láthatod, mi valós és mi nem?
Nemrég volt az évfordulója, hogy Elon Musk megvette a Twittert. Az még a legkevesebb, hogy X-re keresztelte, a dezinformáció tekintetében ennél sokkal súlyosabb változtatásokat vezetett be.
Több százezren osztották már meg, hogy dugóban ülve az elektromos autókat pár óra alatt lemeríti a fűtés. Valójában akár egy éjszakát is ki lehet húzni a hidegben, ha fel van töltve az akkumulátor.
A YouTube magyar alternatívája, a Videa nemzetközi riválisához képest kevésbé ellenőrzi a felületére feltöltött videókat. Az aktív moderálás hiányát mind a kormányközeli médiacégek, mind a hétköznapi felhasználók kihasználják.
Mi a közös Scarlett Johanssonban, Leia hercegnőben és Vitalij Klicskóban? Mára ez nem egy közepesen rossz vicc kezdőkérdése, hanem a valóság: mindhármukól készült már élethű hamisított videó. Hol tart a deepfake, és hogyan szúrhatod ki a hamisítványt?