Miután a rendőrség félrekezelte egy Budapesten meggyilkolt japán nő ügyét, Gulyás Gergely azt mondta, nem kell ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, mert a magyar jogban megvan minden garancia a nők védelmére. Tényleg így lenne?
Az amerikai mezőgazdasági miniszter nyomán az MTI és Bencsik András is azt állította, hogy a Biden-kormány alatt támogatást nyert projekt a transznemű férfiak menstruációs ciklusát kutatta. Valójában a kutatás leírásában egyetlen helyen szerepelt a transznemű szó.
Az angolban már külön mozaikszó van a technológia által elősegített nemi alapú erőszakra: TFGBV. A jelenség tíz nőből négyet közvetlenül is érint, és bár lennének módszerek a megelőzésére, az online platformok egyelőre nem alkalmazzák ezeket kellően széles körben.
A hivatalos statisztikában az abortusz természetesen nem számít haláloknak, a spirál és az esemény utáni tabletta pedig az orvostudomány szerint nem megszakítja, hanem megelőzi a terhességet.
A Diákhitel Központ Magyar vezérigazgatósága alatt egy olyan vállalkozót bízott meg tanulmányírással, akiből később tiszás aktivista lett. A Lakmusznak kiadott Word-dokumentum szerzője rejtélyes módon az Alapjogokért Központ korábbi kutatási tanácsadója, az 50 oldalas anyag felét egy feleslegesnek tűnő nemzetközi kitekintés teszi ki.
Az amerikai választási kampányban nagy port kavart a konzervatív politikai irányelveket tartalmazó Project 2025, különösen az abortuszt érintő javaslatai. De mennyiben változna az abortuszhoz való hozzáférés, ha ezeket a javaslatokat elfogadnák, mire számíthatnak a nők most, hogy Trump újra az Egyesült Államok elnöke lesz?
A késői abortusz valójában csak komoly orvosi indokok miatt lehetséges - azonban nemcsak „Nyugaton”, hanem például Magyarországon is.