A kormánypárti tévé a Russia Today felvételét használva számol be orosz hadifoglyok állítólagos lábon lövéséről.

“Kevesebb pöcs, több farok!”

Az elmúlt egy hétben sorra pörögtek fel a fideszes politikusok, megafonos influenszerek és putyinista álhíreket terjesztő Facebook-oldalak: jó sok közpénzzel megtámogatva jutottunk odáig, hogy Ukrajna állítólag beavatkozik a magyar választásokba.

A klasszikus mozgósítás mellett az ellenzékkel szembeni negatív kampány uralja a posztokat - állításaik egy részének azonban nem sok köze van a valósághoz.

A Fidesz szerint az ellenzék a háború pártján áll, az Orbán-kormány a béke záloga. Összegyűjtöttünk harminc nyilatkozatot, amelyben az ellenzék politikusai világossá tették: nem akarnak háborút.

A közmédiából úgy tűnik, mintha kizárólag Ukrajna és a magyar ellenzék dezinformálna a háborúval kapcsolatban. Valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk az egy hónapja indított Fake news figyelőn.

Hamisított videók, félrevezető képek és az orosz védelmi minisztérium közleménye - a jobboldali megmondóember blogján sorra jelennek meg olyan tartalmak, amelyeket tényellenőrzők már tételesen cáfoltak.

A Magyar Nemzet által közölt, Soros emberei című cikksorozat érintettjei meséltek arról, hogyan verték át őket titokban felvett, kamu állásinterjúkkal, amelyekből kínosnak szánt részleteket ragadtak ki.

A Lakmusz podcastjának legújabb adásában arról beszélgettünk, hogy szabhat-e bármi gátat a választási kampányok során elhangzó hazugságoknak.

Pár hónapja költözött Doneckbe, most Putyin háborús narratívjának szócsöve a népszerű blogger. Oroszok ellen elkövetett kirekesztő akciókról beszél, a történetei azonban csak részben fedik a valóságot.

Élő beszélgetés a Lakmuszon Fazekas Tamás jogásszal és Bene Márton kutatóval.

Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket. De van-e mindennek következménye?

Kifejezetten a határkerítésre nem költhettük a pénzt, de más határvédelmi feladatokra vagy akár a határkerítés mentén elhelyezett tranzitzónák fejlesztésére állami szerveknek is jutott bőven forrás.

Egy leleplezőnek szánt poszt azt sugallja, hogy egy olasz tévécsatorna játszott le félrevezető felvételeket. De a csatorna cáfolja ezt, és a neten sincs nyoma az adásnak.

Egy brit kormányzati jelentésre hivatkozva terjedt el az a hamis információ, hogy a Covid-oltás károsítja az immunrendszert. ​​​​​​​

Az ukránok nevében terjesztenek álhíreket, aztán pedig megcáfolják azokat. A cél a közvélemény teljes összezavarása.

Az egyik oldalon félmilliós, a másikon 70-80 ezres tömeget mondtak a szervezők. A felvételek alapján mindkét fél túlbecsülte a résztvevők számát.

Podcast: Krekó Péter dezinformációs szakértővel és Rácz András biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a Lakmusz.

A több száz millió közpénzzel támogatott, nyíltan kormánypárti civil szervezet nemcsak a magyar kormány, hanem gyakran az orosz vezetés üzeneteit is kritika nélkül veszi át.

Az orosz állami propaganda-média már nem elérhető az Európai Unióban, de számtalan csatorna maradt még, amin keresztül elérhet minket a putyini háborús dezinformáció. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy működik, miről ismerszik meg, és hogyan hatástalanítható.

Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgetünk a Lakmuszon.

Nemcsak az orosz, de az ukrán hivatalos kommunikációt sem lehet kritika nélkül kezelni. Az elsődleges cél sokszor nem a tényszerű tájékoztatás, hanem az ellenállás tüzelése, az ellenség demoralizálása és a közvélemény szimpátiájának megnyerése.

A narratíva szerint 2015-ben agresszív férfiaktól kellett megvédeni hazánkat, most a magyarok tárt karokkal fogadják az Ukrajnából menekülő nőket és gyerekeket. A kép ennél jóval árnyaltabb.

Megnéztük, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta mennyit romlott a pénz értéke azokban az EU-s országokban, ahol nincs euró.

Azt állítják, hogy az ellenzéki politikusok az Internacionálét énekelték a tüntetésen - valójában viszont a Himnuszt. Megmutatjuk, ezt hogyan lehet ellenőrizni.

Úgy tűnik, Putyin mostanra már feladta, hogy meggyőzze a közvéleményt az ukrajnai háború igazságosságáról. Már csak a trollhadsereg maradt, hogy zavart okozzon - hangzott el a Political Capital konferenciáján.

Mondjuk huszonhat éves vagy, városi, és szeretsz kirándulni? Vagy ötven, vidéki, és rajongsz a fociért? A Who Targets Me kiegészítőjével megnézheted, hogy ezek alapján mely politikai szereplők céloznak téged Facebookon.

A kijevi polgármester, az ukrán katasztrófavédelem és számos nemzetközi híroldal tett közzé videókat a pusztításról. Ezek alapján térképen is pontosan beazonosítható, hol csapódott be a rakéta.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy Magyarországnak a NATO álláspontjához kell igazodnia. Megnéztük, mekkora egyéni mozgásterük van az egyes tagállamoknak egy ilyen helyzetben.

A Covidról és más témákról álhíreket terjesztő magyar nyelvű oldalak tulajdonosai sokszor úgy zsebelnek be jelentős hirdetési pénzeket, hogy közben a gyógyszergyártók érdekeivel és a tőkével szembeszálló, antikapitalista harcosként tetszelegnek.

Az azóta felfüggesztett Twitter-fiókok a CNN-nek adták ki magukat. Most sokan emiatt hiszik azt, hogy az amerikai hírügynökség hamisan tudósít Ukrajnából.

Mutatunk egy példát: az orosz állami médiából átvett, Putyinék emberségességéről szóló videóval, ami épp óriásit megy egy kormánypárti Facebook-oldalon.

Oroszország régóta hivatkozik arra, hogy a “Nyugat” írásban garantálta a berlini fal leomlása után, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba. Valójában azonban ez nem történt meg.

Már több mint 200 ezer ember nézte meg a repülős támadást mutató felvételt, amely valójában az ARMA 3 nevű katonai szimulációs számítógépes játékból származik.

Putyin beszéde közben bevonuló tankoktól az orosz kémfőnök elszólásáig - ezek a felvételek leplezik le Oroszország színjátékát.

A felvétel régebben készült, de úgy terjed, mintha Ukrajna valódi invázióját mutatná - katonai gépekkel és légvédelmi szirénákkal.

Oroszország jó ideje készíti elő a genocídium narratíváját, hogy azzal indokolja meg Ukrajna lerohanását. Csakhogy nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy valóban történt népirtás Donbasz területén.

Az orosz-ukrán konfliktusban nemcsak fegyverekkel, hanem évek óta kommunikációs szinten is folyik a hadviselés. 

A Bellingcat cikke szerint a közösségi médiában és az orosz állami sajtóorgánumokban terjedő, megkérdőjelezhető hitelességű videók többek közt azt a célt szolgálják, hogy Ukrajnát tüntessék fel agresszív félként.

Vlagyimir Putyin hétfő esti beszédének állításait ellenőrizte a Washington Post és a BBC, ezekből válogattunk.

Az Orbán-kormányok teljesítményét jellemző statisztikai adatok közül a kormány- és az ellenzéki oldalnak is könnyű megtalálnia a saját igazuknak megfelelő adatokat.

Orbán évértékelőjében úgy beszélt a magyar bérek növekedéséről a Gyurcsány-Bajnai korszak óta, hogy az inflációval nem foglalkozott. A magyar béremelkedés régiós összehasonlításban már nem olyan figyelemre méltó, EU-s szinten pedig továbbra is a sereghajtók közt vagyunk.

A szórólapokon az áll: Vajda Zoltán szerint kevés a bevándorló. Valójában egy 2015-ös nyugdíjkonferencián tartott beszédéből vágtak ki egy fél mondatot, ahol gazdasági bevándorlókról beszélt.

Legutóbb Orbán Viktor beszélt arról az évértékelőjében, hogy csökken a szegénység Magyarországon - de nem mindegy, milyen számokat nézünk.

Tényleg 1 millióval több ember dolgozik most, mint a Gyurcsány-kormány idején? A magyarok többsége valóban úgy gondolja, hogy jól sikerült a koronavírus elleni védekezés? A mai évértékelő 6 fontos állítását ellenőriztük. ​​​​​​​

Orbán évértékelőiben ki szokott térni a magyar gazdaság állapotára, gyakran régiós versenytársakkal és az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva a hazai teljesítményt. Ezeket az állításait ellenőriztük.

Orbán szeret büszkélkedni a születések és házasságkötések növekvő számával, bölcsődei férőhelyekből viszont nem lett annyi, mint amennyit ígért az évértékelő beszédeiben. A miniszterelnök családpolitikai, demográfiai állításait ellenőriztük.

Összeszedtük a miniszterelnök foglalkoztatással kapcsolatos állításait 2010 óta tartott évértékelő beszédeiből, és ellenőriztük őket a KSH és az Eurostat adatai alapján.

Szada háziorvosa szerint a koronavírus csak hisztéria, a kezeléshez az immunrendszer erősítése a fontos. Írását 27 ezren osztották meg, legutóbb már egy másik orvos fényképével terjedt.

Márki-Zay Péter szerint ügyészségi iratok bizonyítják, hogy egy kormánytag külföldön rendszeresen kenőpénzt kapott a végrehajtói kar elnökétől. Valójában ilyen információkat nem tartalmaz a nyomozati anyag.