Gyakran lehet olyan véleményekkel találkozni, amelyek a tényellenőrzést feleslegesnek vagy egyenesen károsnak titulálják. Csakhogy ennek ellentmondanak az elmúlt évek tudományos kutatásai.
Müller Cecília országos tisztifőorvossal beszélgetett egy „magyar innovációról” a Magyar Nemzet, de az nem derült ki az interjúból, hogy pontosan mire büszke a hazai közegészségügy első embere, ha egyszer a szennyvízalapú kórokozóvizsgálat módszerét nem mi találtuk ki.
Megnéztük, melyek a holdra szállást megkérdőjelező legnépszerűbb elméletek, és hogyan lehet megcáfolni őket.
A világhírű konteó-kutató, Joseph E. Uscinski szerint rosszabbul járunk, ha mindent elhiszünk, mintha gyanakvóak vagyunk a hatalom birtokosaival szemben. Miért mondja mégis, hogy a konteó a lúzereknek való?
A Political Capital kutatása szerint a pártpreferencia és a médiafogyasztás azt is jelentősen befolyásolja, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna háborús esélyeiről. Az „objektív valóság” létezésében viszont pártszimpátiától függetlenül kételkednek.
A júliusi hőséggel együtt megérkeztek a klímaváltozással kapcsolatos félrevezető hírek is. A kormánypárti influenszerek pedig lelkesen terjesztik ezeket.
Hogy működik pontosan az Európai Gyógyszerügynökség adatbázisa, amire Letoha hivatkozik? Bárki, bármennyi bejelentést tehet itt, és egyáltalán nem biztos, hogy ezek összefüggnek az oltással.
Az izraeli gondolkodó szerint a mesterséges intelligencia képes lehet új Bibliát írni. De tényleg azt mondta volna, hogy néhány éven belül így “helyes” vallások jöhetnek létre?
Idegenek építették őket? Áramot termeltek? A piramisokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek töretlen népszerűségnek örvendenek. Bár önmagukban veszélytelenek, elvezethetik a felhasználókat más, veszélyesebb konteókhoz is.
Mitől lesznek egyes családtagjaink, barátaink hajlamosabbak bedőlni álhíreknek olyannyira, hogy a saját hírfolyamukban lelkesen terjesszék is ezeket a tartalmakat? Hogyan segíthetnénk nekik óvatosabban navigálni az online információ-dömpingben? Faragó Laurával, a téma egyik magyar kutatójával beszélgettünk.
Elmagyarázzuk, hogyan működik a tudományos publikálás folyamata, és mit jelent az, ha egy cikk nem esett át szakmai bírálaton.
Szinte nem telik el úgy nap, hogy bele ne futnánk valamilyen, mesterséges intelligencia által gyártott képbe/szövegbe. De mire jó ez? És hova tart? Erről is beszélgettünk Lukács András matematikussal és Herczeg Márkkal, a 444 újságírójával.
A tízezrek életét követelő természeti katasztrófa után terjedni kezdett az interneten, hogy az úgynevezett HAARP-program okozta a földrengést. De a szakértők szerint ez képtelenség.
A Hirtelen halál című „dokumentumfilm" rég megcáfolt hamis információkat vegyít összeesküvés-elméletekkel és manipulatívan összevágott felvételekkel. Mire érdemes felhívni azok figyelmét, akik megnézik a filmet és hisznek is neki?
Az időjárás irányítható, Diana él, az alufóliasisak véd a sugárzástól, a politikai elit pedig titkos társaságok kezében van – a Netflix felnőtteknek szóló animációs sci-fijében, az Inside Jobban.
Ugyan a tűzijáték elhalasztásáról az operatív törzs döntött, a felelősséget az OMSZ-re hárították. A szakirodalom és az általunk megkérdezett szakértő szerint azonban a meteorológusok korrektül jártak el, a rendelkezésükre álló adatok alapján a legvalószínűbb forgatókönyvet vázolták fel.
Évek óta terjednek a NASA fotói, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy manipulálják az időjárást. Valójában természetes képződmények láthatók a felvételeken.
Szakemberek szerint azonban értelmetlen az ilyen összehasonlítás. A fájdalom szubjektív, mértékegysége sincs.
Dr. Veszelszki Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi docensével beszélgetünk.
Megbélyegzik a meleg közösségeket a majomhimlő terjedéséről szóló elméletek, Hatvannégy Vármegye emiatt a Pride-ot is betiltaná. Pedig a betegség szexuális orientációtól függetlenül fertőzhet.
Hogy lehet a vicces, táncolós videók mellett komoly témákkal is foglalkozni, ha csak három másodpercünk van a figyelemfelkeltésre? A Lakmusz podcastjában Guld Ádám médiakutatóval és Seres Samu tiktokkerrel beszélgettünk.
A Lakmusz műsorának vendégei: Guld Ádám médiakutató és Seres Samu tartalomgyártó.
Élő műsor a Lakmuszon.
Egy brit kormányzati jelentésre hivatkozva terjedt el az a hamis információ, hogy a Covid-oltás károsítja az immunrendszert.
A Covidról és más témákról álhíreket terjesztő magyar nyelvű oldalak tulajdonosai sokszor úgy zsebelnek be jelentős hirdetési pénzeket, hogy közben a gyógyszergyártók érdekeivel és a tőkével szembeszálló, antikapitalista harcosként tetszelegnek.
Kovács Ákos dalszerző nemrég egy “kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis vírusnak” nevezte a COVID-19 járványért felelős kórokozót. Az Egyesült Államok valóban társfinanszírozott koronavírus-kutatásokat a Vuhani Virológiai Intézetben, de a COVID-19 járvány kitörése és ezek között nincs bizonyítható kapcsolat.
Attól tartanak, hogy az 5G mobilhálózat üzembe helyezése megzavarhatja a repülőgépek érzékeny műszereit.
Szakértők szerint – szemben azzal, amit egy széles körben osztott Facebook-bejegyzés állít – a legtöbb oltás célja a betegség és halál elleni védelem, akárcsak a Covid-vakcinák esetében.