Elkísértünk egy csapat mozgáskorlátozott embert kipróbálni a felújított M3-as metró frissen átadott állomásait, hogy megtudjuk, mire lenne még szükségük, hogy a vonal számukra is tényleg teljes hosszában használható lehessen.
Rétvári Bence államtitkár szerint a kormány az elmúlt 30 évben nem konzultált annyit a tanárokkal, mint most. A státusztörvény azonban nem azt tükrözi, hogy a kormány mindenben meghallotta volna a kérdőívet kitöltő pedagógusok szavát.
Mitől lesznek egyes családtagjaink, barátaink hajlamosabbak bedőlni álhíreknek olyannyira, hogy a saját hírfolyamukban lelkesen terjesszék is ezeket a tartalmakat? Hogyan segíthetnénk nekik óvatosabban navigálni az online információ-dömpingben? Faragó Laurával, a téma egyik magyar kutatójával beszélgettünk.
A közösségi médiát már 7-8. osztályos gyerekek is használják, mégsem kapnak segítséget az iskolában, mit kezdjenek a rájuk zúduló tartalommal. Az Idea Alapítvány olyan tanároknak tart képzéseket, akik bevinnék az álhírek, a tényellenőrzés témáját az osztályterembe. Nagy Kriszta médiapedagógussal, a szervezet egyik alapítójával beszélgettünk.
Több százezren nézik egy tiktokker Oroszországban készült felvételeit olyan márkák termékeiről, amik elvileg már felfüggesztették a tevékenységüket az országban. Bár könnyen úgy tűnhet, itt nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó.
A Mi Hazánk politikusa szerint az abortusz növeli a mellrák és a szorongás kialakulásának esélyét, sőt az öngyilkosság kockázatát is. Megkérdőjelezhető módszertannal készült kutatásokat találtunk az elsőre ijesztőnek tűnő számok mögött.
93 ezer követőre tett szert TikTokon egy fiatal családanya, aki szórakoztató vásárolgatós-városnézős videóival üzeni, hogy Oroszországnak meg se kottyannak a szankciók. Az igazság bajnokaként hálálkodik neki a kormánypárti média, miközben a nő követői előtt tagadja orosz származását.
A kormánypárti sajtó szerint csak két üzletemberrel kivételeznek. Valójában több mint 40 ismert oligarcha hiányzik továbbra is az USA szankciós listáiról, köztük olyan is, aki Trumppal bizniszelt.
A frissen elfogadott törvény valójában csak azt teszi lehetővé, hogy az okmányokban írassák át a nemüket. Korábban a Fidesz-frakció szóvivője is félremagyarázta ennek a törvénynek a tervezetét.
Közel félmilliós követőtáborával osztott meg egy Insta-sztorit a rádiós műsorvezető. Volt benne minden, Amerika hibáztatásától az okozott környezeti károk elhallgatásáig. Most összeszedtük, mik az eddig ismert tények a szeptemberben történt incidenssel kapcsolatban.
Danny Kemp az elsők között volt, akik a bucsai mészárlás helyszínéről tudósítottak. A Lakmusznak elmesélte, hogyan kapcsolt újságíróként „automata" üzemmódba, miközben a holttesteket fényképezte, és hogy lassan egy év távlatából mit tud mondani a kétkedő ismerőseinek.
Ezt hozta ki európai újságírószervezetek felméréséből egy magyar nyelvű összefoglaló, ami a sajtóban is megjelent, csak épp fontos részleteket hallgat el a jelentésből.
Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban.
A lengyel sajtó napokkal korábban megírta, hogy hamis fotó terjed a közszolgálati TVP csatorna “botrányos” időjárás-jelentéséről, magyar újságok félrevezető címadásaikkal mégis ügyet csináltak belőle.
A klímaaktivista gyakori célpontja a dezinformációnak.
Süt róla, hogy kamu, mégis tömegek osztják? Így ellenőrizheted magad is, mit látsz valójában egy gyanús videón.
2021 és 2022 között nem nőtt 7,5 százalékkal a felvettek száma, sőt, kis mértékben csökkent is. A miniszter többi állítását is leellenőriztük.
Az ingyen ételért sorakozó tömegről nem idén karácsonykor készült kép, de nem is 2013-ban, mint ahogy több kormánypárti oldal állította. Mutatjuk, hogyan érdemes megkeresni a fotó eredetijét.
Törökországban október közepe óta akár három év börtön is járhat azoknak, akikről a hatóságok úgy ítélik meg, hogy álhírt terjesztettek. A lépés nem is annyira rejtett veszélyeiről Emre İlkan Saklıca, a Teyit tényellenőrző portál főszerkesztője beszélt a Lakmusznak.
És mi a helyzet a földlabdás fával? Az interneten eltérő válaszok keringenek, nem véletlenül. Mutatjuk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a döntéskor.
Nem keres meg egy Magyarországra érkező ukrán család „akár 50-60 ezer forintot” a határátlépéskor, és később sem gazdagodik meg nagylelkű segélyekből. A menedékes státusszal járó havi létfenntartási támogatás csak munkába állásig jár, és egy nagybevásárlásnál több aligha jön ki belőle.
Megnéztük, tényleg az alacsonyabbak között marad-e az üzemanyag magyar ára Európában, ahogyan azt Gulyás Gergely miniszter állítja.
Élő korfákat posztolt sok tanár a Facebookon az elmúlt hetekben a saját tantestületéről. Az országos arányok is aggasztók, de ez korántsem csak a magyar oktatási rendszer problémája.
Az információs bizonytalanságban a köztévé és a legolvasottabb hírportálok is arról számoltak be, hogy orosz találat érte Lengyelországot, míg az MTI távol tartotta magát ettől. Sorra vesszük, pontosan ki, mit és mikor mondott.
A napokban zajló ENSZ-klímacsúcs idején gyorsabban terjedhetnek az éghajlatváltozással kapcsolatos álhírek is. Korábbi kutatások alapján mutatjuk meg, kik és milyen üzeneteket terjesztenek leggyakrabban, és hogyan lehet kiszúrni ezeket.
A Russia Today és a Sputnik orosz állami tévécsatornák uniós szintű betiltása sokak szerint Brüsszel érthető, de elhibázott lépése volt a háborús dezinformáció megállítására. A kérdés még majdnem 8 hónappal a szankció bevezetése után is az egyik legmegosztóbb téma az európai nyilvánosságban.
Magyarország valóban betette a tanárok béremelését egy programtervezetbe, a jogállamisági vita azonban elsősorban nem ezt a pénzt érinti. Ráadásul nem is szokványos, hogy az EU az állam alapműködését finanszírozza.
A Habony Árpád alapította V4NA hírügynökség megrendezettnek látszó videóval, és azóta leleplezett darkwebes csalásokkal igyekezett bizonyítani, hogy Javelin rakéták és más nyugati hadifegyverek kötöttek ki a feketepiacon. A hír a komplett Mediaworks sajtóbirodalmon végigfutott.
A Fidesz grafikonja azt hirdeti, hogy Magyarországon az energiatámogatás a családok havi jövedelmének 30 százaléka, míg nyugaton sokkal alacsonyabb az arány. Csakhogy a német és osztrák családi jövedelem közel négyszer akkora, mint a magyar.
A Mi Hazánk parlamenti képviselője úgy tesz, mintha Észak-Macedóniában még mindig érvényes lenne a rendszer, amit Magyarországon épp bevezettek. Emellett ellenőrizhetetlen forrásból származó statisztikákkal érvel az abortuszok szigorúbb korlátozása mellett.
Itthon úgy állítják be, mintha már érvényben lenne a szigorú szabályozás. Pedig épp csak konzultálni kezdtek róla, és még az sem biztos, hogy valaha is életbe lép.
Alaposan átköltötte a brit Victoria Sewart történetét a Titkok Szigete, hogy csodaszerként mutathassa be a keleti fűszernövényt.
Segítünk átlátni, milyen rendszerbe nyúlt bele a kormány jelentős tiltakozást kiváltó tűzifarendelete, és ehhez képest mit tartalmaz a tegnapi miniszteri utasítás.
Könnyen beazonosítható, melyik iskoláról állítják, hogy októberben be fog zárni a magas rezsidíjak miatt, de az intézmény reakciója nem része a híradásnak. A Lakmusznak a tankerület cáfolta, hogy tervben lenne az átállás.
Ha átlag felett fogyasztunk, többet kell fizetni, mint Madridban, Berlinben vagy Párizsban. Az összehasonlítás figyelmen kívül hagyja azt is, hogy máshol máshogy támogatják a fogyasztókat.
Kormánypárti politikusok szerint egész Európában egyedül az Orbán-kormány védi a háztartásokat az elszabadult energiaárakkal szemben. Valójában nehéz olyan országot találni, ahol ne nyújtanának segítséget.
A miniszterelnök főleg politikai véleményeket és jóslatokat fogalmazott meg, mi a tényállításai mögött álló bizonyítékokat kerestük.
Regisztráltunk egy gyanús pénzügyi befektetést reklámozó oldalra, hogy megtudjuk, hogyan próbálják behálózni a magyar fogyasztókat. Egy olyan céghez jutottunk, amit az Egyesült Királyságban már csalóként tartanak számon.
A Pénzügyminisztérium államtitkára az azóta elfogadott katatörvény vitájában hamisan állította, hogy aki elmegy Magyarországról, “mindenhol magasabb adózással fog találkozni”.
Most például egy Elon Musk agyából kipattant bitcoin szoftver reklámja terjed. Mire érdemes figyelni ilyen hirdetések esetén, és miből lehet gyanús, hogy pénzügyi átveréssel találkozunk?
Ha megszavazzák, jóval kevesebbet tudhatunk meg képviselőink és családtagjaik vagyoni helyzetéről, mint a jelenlegi, korántsem tökéletes rendszerben.
Lehet-e vitatkozni az online térben, és ha igen, hogyan? Erre a kérdésre kerestük a választ Falyuna Nóra nyelvész és Német Szilvi médiakutató segítségével.
Könyvet ír az ország információs hadviselését is irányító orosz katonai titkosszolgálat működéséről, és egészen konkrét javaslatai vannak arra, hogyan kerülje el a nyugati sajtó az orosz állami propagandagépezet csapdáját. Michael D. Weiss amerikai újságíró Budapesten adott interjút a Lakmusznak.
Hetek óta terjedő hiedelem, hogy az Egészségügyi Világszervezet a nemzetek feletti hatalomátvételre készül. A WHO valóban dolgozik a járványok elleni nemzetközi védekezés javításán, de szó sincs róla, hogy ezentúl Genfből mondanák meg, legyen-e kötelező a maszkviselés vagy a védőoltás.
A magyar nyelvű közösségi médiában és a hagyományos sajtóban is gyorsan terjed, hogy “orosz értesülések” szerint a NATO- és EU-tagállam Lengyelország Ukrajna nyugati területeinek megszállását készíti elő. A lengyel hadsereg cáfolta a hírt, amelyet manipulált képekkel és hamis dokumentumokkal igyekeztek bizonyítani az interneten.
Trevor Cadieu szexuális zaklatással gyanúsított nyugalmazott tábornok, aki valóban Ukrajnába utazott az oroszok ellen harcolni, de semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy titkos biolabor vezetéséért felelt volna, és most orosz fogságban sínylődne, ahogy magyar nyelven is terjedő hírek állítják.
Toroczkai László pártelnök szorgosan terjeszti az orosz propaganda egyik slágertémájának számító biofegyver-elméletet, kétségbe vonja az önálló ukrán állam létjogosultságát, és sajnálja, hogy az EU területén betiltották a Russia Today orosz állami hírcsatornát.
A Budapesten tartott, oroszpárti demonstráción olyan kijelentéseket ismételtek a résztvevők, amelyekről független tényellenőrzők rég bizonyították, hogy nem sok közük van a valósághoz.
Az éhes emberek mindent felvásároltak-e a boltban, vagy már az ukrajnai háború és az infláció miatti ellátási hiány sújtja az üzletet, egyelőre nem tudni - tanakodott a hirado.hu.
Magyarországon főként orosz állami tisztségviselők kritikátlanul átvett közleményein keresztül terjed az álhír, hogy az Egyesült Államok titkos ukrajnai laboratóriumokban fejleszt etnikai csoportra célozható biofegyvereket.