Lázba hozta a Facebook népét egy bohókás hangulatú felvétel, amin állítólag a 20. századi komolyzene három nagy magyar alakja pózol együtt. Megtaláltuk a kép testvérét, és a hátoldalán található információk alapján az igazság nagyon távol van attól, ami az interneten terjed.
Nem, Magyarországot nem ukránok szállták meg a második világháborúban, és Kövér László sem pózolt Kádár Jánossal. Mire figyeljünk, hogy jobban eligazodjunk a közösségi médiában felbukkanó történelmi tartalmak dömpingjében?
A Nemzeti trip című áldokumentumfilmet három éve mutatták be, de vannak, akik a figyelmeztetés ellenére máig hisznek neki. Mitől működik az átverés, és miért lehet ez jó gyakorlás az álhírek felismerésére?
A CPAC Hungary egyik fontos hívószava volt idén a nemzet, amely Orbán beszédével ellentétben nem régi és örökkévaló, csupán pár száz éves képződmény.
Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusabb pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.
Volt olyan rádiós, aki a tiltás ellenére számolt be a katasztrófáról, a központi kommunikációban kezdetben inkább a május elseje vidámságát hangsúlyozták. Korabeli dokumentumokból és a pártnak készült belső jelentésekből követjük nyomon, hogy kezelte Csernobilt az akkori propagandagépezet.
Az elmúlt 170 évben szinte nem volt olyan korszak, amely ne próbálta volna meg használni – vagy éppen elhallgatni – Petőfit. A Blinken OSA Archívum legújabb kiállítása ezt a témát járja körül, mi pedig az archívumban található korabeli dokumentumok alapján mutatunk példákat a politikai propaganda különféle formáira.
A sorozat elvileg edukációs céllal készült. Megnéztük, mennyire van összhangban azzal, amit ma tanítanak a történelemórákon.
Terjed egy fotó egy náci tisztről, aki állítólag a Világgazdasági Fórum alapítójának az apja. De a képen a valóságban nem Klaus Schwab apját látni.