Egy 2020-ban, Hamburgban történt bűneset futott most végig a magyar kormánymédián. A tényeket szelektálva és ferdítve, a „migránsválság” súlya alatt összeomló német igazságszolgáltatásról írnak, pedig a történet épphogy a magyarnál szigorúbb német szexuáliserőszak-törvényről is szól.
A jelenlegi adatok és előrejelzések nem ebbe az irányba mutatnak. Nemcsak Magyarországon, de Európában sem emelkedik a termékenységi ráta, az pedig kérdéses, hogy a családtámogatások mennyiben tudnak ezen a tendencián segíteni.
Ezzel igyekeztek azt sugallni, hogy az amerikai-magyar milliárdos köre előre tudhatott a Trump elleni támadásról. Egy olyan dokumentumra hivatkozva, amit hibásan töltöttek ki, nem a merénylet előtti napra vonatkozik, és nem is kötődik Soros Györgyhöz.
Lejárt határidejű klímajövendöléseken élcelődik a Patrióta legújabb videója, de több bemutatott példájukban egyáltalán nem jósoltak világvégét. Tényellenőrzésünk első része az ’Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL!’ videóról.
A ma kezdődő olimpiát övező globális médiafigyelmet többek közt Kreml-közeli csoportok igyekeznek meglovagolni, hogy aláássák a rendezvény biztonságát.
Most Moldován András befektető és „sertésmogul” arcával élnek vissza, korábban több magyar hírességet is csaliként használtak a gyors meggazdagodást ígérő kamuoldalak.
Attól, hogy a Soros család támogatja Kamala Harris jelöltségét és anyagilag is segíti a Demokrata Pártot, közvetlenül nincs beleszólásuk abba, ki lesz az elnökjelölt.
Bár Biden visszalépésének közvetlen oka a kudarcos elnökjelölti vita és a pártja felől érkező nyomás volt, elnöki évei alatt számos félrevezető vagy manipulált felvétel is erősítette a romló fizikai és mentális állapotáról kialakult képet.
Nyaranta évről évre újult erővel kezdenek terjedni különböző téves információk a napozásról és a naptej használatáról. Egy magyar oldalon felbukkanó aktuális példával mutatjuk be a hamis állítások tipikus eseteit.
Tényleg Biden a hibás? Vagy Alex Soros fenyegette meg Trumpot? A Simpson család valóban megjósolta a támadást? A magyar nyilvánosságban is számos dezinformációt indított el a hétvégi merénylet.
A teljes magyar kormánymédiát befutotta a videó, amit a készítője csak poénnak szánt, majd belátta, rossz vicc volt. Már vasárnap délután lehetett tudni, hogy a videó kamu, az esti híradóban viszont simán lement a felvétel.
Hiányzó konkrétumok, szélsőséges túlzások, ellenőrizhetetlen ígéretek és fenyegető narratívák. Sok átfedést találtunk a magyar miniszterelnök és a republikánus amerikai elnökjelölt vitapontjai között.
Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni.
A legvirálisabbat, miszerint a pusztítást valójában egy amerikai gyártmányú ukrán légvédelmi rakéta okozta, a komplett kormányközeli média és a közmédia terjeszti.
Utánanéztünk, milyen EU-s rendelettel példálózott Gulyás Gergely, amikor a „háborúpárti” hazai médiumokkal szembeni fellépésről tett bejelentést.
A kontinens gyarmati múltja miatt termékeny táptalajra találó befolyásolási kampányok digitális hittérítőkre, kamuprofilok által működtetett szerkesztőségekre és a Wagner-csoport egykori médiabirodalmára támaszkodnak.
A válaszadók 43 százaléka ismer név szerint legalább egy megafonos tartalomgyártót, de csak a harmaduk tudja, hogy a kormánypárti Megafon fizeti a videókat. A legtöbben Apáti Bencét és Bohár Dánielt ismerik.
Igaz, hozzátették, hogy a történetet többen álhírként emlegetik. Eredetileg egy AI-generált cikkeket tartalmazó francia kamuoldalról származik a dezinformáció, amit az orosz állami RIA Novosztyi portál is terjesztett.
A választási kampányban legalább 160 millió forintot költöttek hamis vagy félrevezető információk hirdetésére a Facebookon. A cég képviselőit a szarajevói Global Fact konferencián szembesítettük a választási projektünk eredményeivel.
Év elejétől számolva a magyarországi politikai hirdetők több mint 8,5 millió eurót fizettek Facebook-reklámokért. Ezzel lakosságarányosan az egész EP-választási kampány legmagasabb költési számait produkáltuk.
A légi bemutatóról „elkóborló” vagy a színpadon „lefagyó” Biden elnököt ábrázoló videók nem szerkesztettek, de manipulatívan vágták ki őket. A magyar kormányközeli sajtóban is gyorsan terjedtek az elnökjelölti vita előtt az amerikai nyilvánosságból átvett „cheapfake”-ek.
A kormányközeli médiára és a kormánypárt önkormányzat képviselő-jelöltjeire hagyták a feladatot, miközben a Fidesz felsővezetése és parlamenti politikusaik Szentkirályi visszalépéséről is alig emlékeztek meg a közösségi oldalukon.
A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre, közel 500 millió forintot hamis, félrevezető állítások reklámozására. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.
Az interneten egyre jobb minőségű AI-tartalmak terjednek. A teszt után adunk pár tippet is, hogyan lehet ezeket felismerni.
A Dukász Magor résztulajdonában álló Digitális Szuverenitás Központ nagyon hasonló dolgokkal foglalkozik, mint a Megafon. A cég tavaly közel kétmilliárd forintos bevételt hozott össze, részben külföldre is értékesíti a szolgáltatásait.
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a „baloldali kormányok" 2002 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.
Június elején életbe lépett az orosz mintára készült külföldiügynök-törvény Grúziában, a civileket és újságírókat folyamatos támadások érik. Egy grúz tényellenőrző oldal főszerkesztője mondta el a Lakmusznak, hogy nehezíti meg az életüket az új jogszabály.
Szinte minden ismert LMBTQ-ellenes narratívára akadt valamilyen gyorsan terjedő álhír Európa-szerte a 2024-es EP-választási kampányban.
Világszerte furcsa e-mailekben kérnek arra újságírókat és kutatókat, hogy ellenőrizzenek gyanús állításokat. Egyszerű olvasói kérdéseknek látszanak, valójában azonban egy orosz eredetű, koordinált műveletről van szó, amellyel a Lakmuszt is célozzák.
Nemzetközi szakértők értékelték, milyen szerepet játszhatott a választási eredményekben, hogy ismét tömegekhez juthattak el hamis vagy félrevezető információk a legnagyobb közösségimédia-platformokon.
A kampány végén több tucat fizetett hirdetésben buzdított a Fideszre való szavazásra Bohár Dániel, Trombitás Kristóf és a többi megafonos influenszer. Azért a dezinformáció terjesztésével sem álltak le.
Számszerűen a legtöbb szavazatot Demszky Gábor húzta be 26 évvel ezelőtt. Karácsony Gergely az előzetes adatok alapján arra volt büszke, hogy lakosságarányosan rá szavaztak a legtöbben - ez is igaz, a helyzet azonban még változhat.
Ezzel ijesztgette a fővárosi autósokat a Fidesz a kampányban, az üzenet azonban a főváros klímapolitikai tanácsadójának kiforgatott szavain alapul.
Európai és magyarországi trendek két választás után címmel zajlik a Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital közös konferenciája.
Korábban feltártuk, hogy a választások közel hetven fideszes és független jelöltje részt vett a kormánypárti influenszerképző tréningjein. Ez önmagában azonban nem volt elég a győzelemhez.
Egy átlagembernek 373 évig kellene dolgoznia, hogy ennyi pénzt keressen. Novák Katalinnak csak 27 évig.
A kiegészítő fizetési eszközről még nem született uniós döntés, az viszont biztos, hogy bevezetése nem jelentené a készpénz betiltását. Ilyen szándékot egyedül a Mi Hazánk politikusai tulajdonítanak a magyar kormánynak és az Európai Központi Banknak.
A résztvevők számát csak megbecsülni tudjuk. Azt viszont magabiztosan állíthatjuk, hogy a Pesti Srácok 4-500 ezres megoldása távol áll a valóságtól.
Megnéztük, hogyan értelmezte a szlovák miniszterelnök elleni támadást a Megafon és a magyar kormánypárti sajtó, és milyen álhírek terjedtek itthon és külföldön a merénylő személyével kapcsolatban.
Újra magyar kormánypárti üzenet lett a legtöbb pénzből hirdetett reklám az Európai Unióban. A Fidesz több mint 105 millió forintot költött a Google platformjain hirdetésekre április közepe óta.
Kisebb helyi lapoknál fokozott problémát jelenthet annak megállapítása, hogy melyik újság működik pártoktól függetlenül, és melyik áll valamilyen politikai erő befolyása alatt. Pécs példáján keresztül mutatjuk be, mire érdemes figyelni egy információforrás hátterének ellenőrzésekor.
Csütörtök este az M1 képernyőjén csapott össze Deutsch Tamás, Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi EP-listavezető. A közel kétórás műsorban bőven találtunk pontosításra szoruló állításokat.
Ehhez képest a fideszes Szentkirályi Alexandra másik kihívójáról, Vitézy Dávidról alig beszélnek. Amikor mégis, akkor az LMP jelöltje sokkal pozitívabb színben tűnik fel mint Karácsony.
A Fidesz kommunikációs igazgatója öt percen belül tízszer mondta ki a háborúpárti szót, közben könnyen cáfolható valótlan kijelentéseket tett Manfred Weberről és Gyurcsány Ferencről.
Az ATV műsorában elhangzott állítás több mint 2 évig igaz volt, már nem az. De tényleg 30-40 százalékkal olcsóbbak Lengyelországban az élelmiszerek?
Ismerős állításokra bukkantunk, amikor végighallgattuk a miniszterelnök és a megafonos influenszer beszélgetését a Patrióta Youtube-csatornán.
Pedig még az Állami Számvevőszék is kimondta, hogy egyes kormányzati intézkedések is komolyan hozzájárultak a főváros pénzügyi helyzetének leromlásához az elmúlt ciklusban. Az energiaválságról és az inflációról nem is beszélve.
A magyarországi facebookos kiadásokat abszolút értékben is csak a nyolcszor népesebb Németország költései előzik. A Megafon és a Fidesz több pénzért hirdet, mint sok országban az összes politikai hirdető együttvéve.
Több mint 30 politikai véleményoldalt azonosítottunk, amelyek hivatalosan nem kötődnek a kormánypárti influenszerképzőhöz, üzemeltetőiket viszont megtaláltuk a Megafon-képzések csoportképein.
Az év eleje óta ez a hármas több mint nyolcszor annyit költött, mint az összes ellenzéki párt együttvéve.