Át fogja rendezni a terepet: amire most képet a ChatGPT, és amire nem árt felkészülni

Lukács András matematikussal és Herczeg Márk újságíróval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.
Lukács András matematikussal és Herczeg Márk újságíróval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.
Több százezren nézik egy tiktokker Oroszországban készült felvételeit olyan márkák termékeiről, amik elvileg már felfüggesztették a tevékenységüket az országban. Bár könnyen úgy tűnhet, itt nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó.
A Mi Hazánk politikusa szerint az abortusz növeli a mellrák és a szorongás kialakulásának esélyét, sőt az öngyilkosság kockázatát is. Megkérdőjelezhető módszertannal készült kutatásokat találtunk az elsőre ijesztőnek tűnő számok mögött.
Elmagyarázzuk, hogyan működik a tudományos publikálás folyamata, és mit jelent az, ha egy cikk nem esett át szakmai bírálaton.
Állatvédő szervezetek feljelentése alapján nyomoz a rendőrség a nyíregyházi Disznótoros Fesztiválon történtek miatt. A rendezvény szervezője szerint minden rendben zajlott, és csak álhíreket terjesztenek a fesztiválról.
Szinte nem telik el úgy nap, hogy bele ne futnánk valamilyen, mesterséges intelligencia által gyártott képbe/szövegbe. De mire jó ez? És hova tart? Erről is beszélgettünk Lukács András matematikussal és Herczeg Márkkal, a 444 újságírójával.
Az elmúlt 170 évben szinte nem volt olyan korszak, amely ne próbálta volna meg használni – vagy éppen elhallgatni – Petőfit. A Blinken OSA Archívum legújabb kiállítása ezt a témát járja körül, mi pedig az archívumban található korabeli dokumentumok alapján mutatunk példákat a politikai propaganda különféle formáira.
A hirado.hu cikke szerint az Európai Bizottság több tízmillió euróval támogat két „iszlamista” páneurópai szervezetet. Megnéztük, mi van az állítás mögött, ehhez többek között a Muszlim Testvériség egy volt tagjával is beszéltünk.
Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum Petőfi-kiállításáról beszélgettünk.
Januárban még a Terrorelhárítási Központ kiképzőjeként nyilatkozó, volt idegenlégiós Ofella Balázst találtuk az anonim Facebook-oldal mögött, amely a tüntetés egyes résztvevőit pécézte ki. Ezután szálltak rá az aktivistákra szélsőjobboldali portálok is.
93 ezer követőre tett szert TikTokon egy fiatal családanya, aki szórakoztató vásárolgatós-városnézős videóival üzeni, hogy Oroszországnak meg se kottyannak a szankciók. Az igazság bajnokaként hálálkodik neki a kormánypárti média, miközben a nő követői előtt tagadja orosz származását.
A kormánypárti sajtó szerint csak két üzletemberrel kivételeznek. Valójában több mint 40 ismert oligarcha hiányzik továbbra is az USA szankciós listáiról, köztük olyan is, aki Trumppal bizniszelt.
Gyakorlati tippek arról, hogyan állapítsd meg, ha egy kép mesterséges intelligencia alkalmazással készült.
Ismét terjedni kezdett egy kép arról, hogy uniós támogatást adtak a "Nemzeti Aranyhörcsög-rehabilitációs központ és mesterséges megtermékenyítő állomás" kialakítására. Láthatóan sokan azt hiszik, hogy ez nem vicc.
A Fox News műsorvezetője szerint felvételek bizonyítják, hogy a rendőrség még segítette is a szarvakkal a fején a Capitoliumban mászkáló Chansleyt. De a férfi beismerő vallomása és egyéb bizonyítékok is cáfolják ezt.
A megafonos Trombitás Kristóf pedig az ellenzéki tüntetésről posztolt olyan fotót, ahol csak lézengtek a résztvevők. Megbecsültük, mennyien voltak a rendezvényeken.
A frissen elfogadott törvény valójában csak azt teszi lehetővé, hogy az okmányokban írassák át a nemüket. Korábban a Fidesz-frakció szóvivője is félremagyarázta ennek a törvénynek a tervezetét.
Egy amerikai cikk azt állítja, hogy a magyar ügyészség a nácikkal való kollaborációval fogja megvádolni Soros Györgyöt, csakhogy ez nem igaz.
A háború első napjaiban rakétatalálat ért egy kijevi emeletes házat. Az épületet időközben felújították. Vannak, akik szerint az egész rakétatalálatot csak kitalálták.
Egy magyarul is terjedő Facebook-poszt egy egészen más helyen készült képpel próbálja eladni, hogy Mikolajivban ukrán katonák létfontosságú szervek nélküli holttesteire bukkantak.
A Twitter értékelhetetlen jelentést adott le a dezinformáció elleni lépéseiről, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Google azonban Magyarországról is közölt számokat.
Egy videón állítólag azt látni, hogy az Ukrajnának küldött Leopard tankok elakadtak a sárban. De a videó valójában nem is most, nem is Ukrajnában készült.
A Facebookon több ezren osztottak meg egy ezt sugalló táblázatot. Elmagyarázzuk, miért megtévesztő.
Összegyűjtüttük a főbb háborús narratívákat, amelyek az elmúlt egy évben hamis képet festettek a valóságról.
Fejlődött-e, és ha nem, miért nem az orosz dezinformációs gépezet, mi az, ami a háború után is velünk marad a hamis narratívák közül, és meddig tudja a magyar kormány kettős kommunikációval szédíteni a társadalmat? A Lakmusz podcastja Krekó Péterrel és Rácz Andrással.
A háború elindulásának évfordulója alkalmából beszélgettünk az orosz dezinformációs gépezet működéséről és a magyar kormány kettős kommunikációjának hatásairól.
Közel félmilliós követőtáborával osztott meg egy Insta-sztorit a rádiós műsorvezető. Volt benne minden, Amerika hibáztatásától az okozott környezeti károk elhallgatásáig. Most összeszedtük, mik az eddig ismert tények a szeptemberben történt incidenssel kapcsolatban.
Egy megafonos Facebook-oldal és a Szent Korona Rádió is terjesztette a hamis hírt.
A miniszterelnök egy német tanulmányra hivatkozott, de abban egyáltalán nem beszélnek a szankciókról. A konkrét számítást hiába kértük ki a kormánytól.
Az elmúlt egy év közösségi média posztjai alapján felrajzoltuk a hálózatot, ami megmutatja, kik termelik és terjesztik a háborúval kapcsolatos tartalmakat a Facebookon.
Danny Kemp az elsők között volt, akik a bucsai mészárlás helyszínéről tudósítottak. A Lakmusznak elmesélte, hogyan kapcsolt újságíróként „automata" üzemmódba, miközben a holttesteket fényképezte, és hogy lassan egy év távlatából mit tud mondani a kétkedő ismerőseinek.
Az orvosi kamara nemrég posztolt arról, hogy 30 alatt nagyon kevés háziorvos van. De az is igaz, hogy a képzésük minimum 27 éves korig tart.
Megnéztük, a szabályok szerint kik és hogyan kínálhatnak rovar alapú élelmiszereket a magyar fogyasztóknak.
A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.
Ezt hozta ki európai újságírószervezetek felméréséből egy magyar nyelvű összefoglaló, ami a sajtóban is megjelent, csak épp fontos részleteket hallgat el a jelentésből.
A tízezrek életét követelő természeti katasztrófa után terjedni kezdett az interneten, hogy az úgynevezett HAARP-program okozta a földrengést. De a szakértők szerint ez képtelenség.
A kormánypárti és kormányellenes oldalakon használt illusztrációk szemléletesen mutatják be, hogyan manipulálható egy esemény értelmezése a képek segítségével.
A kormánypárti influenszerképző, a Megafon ismét rátapintott egy olyan véleményre, amit Oroszország nagykövetsége is oszt az ukrajnai háborúról.
Takács Péter egészségügyi államtitkár az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy az orvosok többsége többet keres, mint a miniszter. Ha az alapbért nézzük, ez nem igaz: még a legtapasztaltabb orvosok bére sem éri el Pintérét. A fizetést minősítés alapján vagy jelentős pluszmunkával tornászhatják feljebb.
Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban.
Több ezren osztottak már meg egy fotót, amelyen a fiatal Kövér László és Kádár János látható. A fotó azonban hamisítvány, egy másik korabeli politikus helyére photoshoppolták Kövért.
Az eredeti képet a Megafon rendezvényén készítették, de nem a korrupciós ügy miatt letartóztatott Schadl szelfizik rajta az igazságügy-miniszterrel.
Fricz Tamás döbbenetes vallomásként tálalta azt a kezdettől fogva ismert tényt, hogy nem tesztelték a Pfizer hatását a vírus továbbadására, és hamisan híresztelte, hogy 1200-an haltak meg az oltás következtében.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.
Csak néhány kattintás!
Bohár Dániel kormánypárti influenszer friss videóját néztük meg, amelyben romló bűnözési statisztikákról és baloldali pártokra szavazó bevándorlókról beszél.
A lengyel sajtó napokkal korábban megírta, hogy hamis fotó terjed a közszolgálati TVP csatorna “botrányos” időjárás-jelentéséről, magyar újságok félrevezető címadásaikkal mégis ügyet csináltak belőle.
A kormányzati retorika egészen mást mutat, mint a számok.
A Lakmusz podcastja propagandáról, történelmi távlatokban. Az Aranybulla pontatlanságai mellett arról is beszélgettünk, hogyan vett részt Magyarország a prágai tavasz fegyveres elfojtásában, és erről hogy írtak a Kádár-kori lapok.
A klímaaktivista gyakori célpontja a dezinformációnak.