Bérgyilkosoktól a polgárháborús helyzetig: így számolt be a magyar média a Wagner-csoport akciójáról
Az orosz-ukrán háború egyik legfurcsább napjának eseményeiből egészen más látszott a kormánypárti lapokban, mint az ellenzéki kötődésű médiumoknál.
Az orosz-ukrán háború egyik legfurcsább napjának eseményeiből egészen más látszott a kormánypárti lapokban, mint az ellenzéki kötődésű médiumoknál.
Hogy tudósít közügyekről a Nyugati Fény, az Ellenszél vagy az Alfahír? Egy napot végignézve találtunk bőven kattintásvadász címeket, NER-és Orbán-ellenes heccelést, de korrekt összefoglalókat is.
A felvonót később kapcsolják a folyosóhoz, de ez nem akadályozta meg a kormánypárti sajtót abban, hogy olyan beruházás miatt támadja Erzsébetváros ellenzéki polgármesterét, amihez nincs is sok köze.
Budapest-ellenes politika ellen harcol a főváros, irányított kérdésekkel, több mint 130 millió forintból.
Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra - és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dénes íróval beszélgettünk.
Tanulság: a kezdést legalább érdemes megvárni.
Nem először járja körbe a közösségi médiát az átverés, hogy – most éppen LEGO-gyárak bezárása miatt – potom pénzért lehet a Star Wars legendás űrhajójához jutni.
Megnéztük, a törvényi szabályozás alapján mennyi kérdés menne át a rostán.
Felvétel is készült róla, és a rendőrség is elismerte, hogy kényszerítő eszközöket alkalmaztak a május eleji diáktüntetésen.
A GVH összesen közel 30 vizsgálatot indított különböző Update-cégek ellen, a mostanival együtt négy alkalommal szabtak ki bírságot, jellemzően visszatérő jogsértések miatt. De mi a legfrissebb, 40 milliós büntetés háttere?
A választás után kezdték küldözgetni nagyüzemben a meghívókat - sok esetben sablonüzeneteket, és azt sem vették észre, ha a pártoknál változtak a pozíciók. Végigkérdeztük az ellenzéki pártokat, ki miért fogadta el vagy utasította vissza a közmédiás szereplést.
Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusabb pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.
Volt olyan rádiós, aki a tiltás ellenére számolt be a katasztrófáról, a központi kommunikációban kezdetben inkább a május elseje vidámságát hangsúlyozták. Korabeli dokumentumokból és a pártnak készült belső jelentésekből követjük nyomon, hogy kezelte Csernobilt az akkori propagandagépezet.
Egy vadászati fórumon található az eredeti szöveg, szerzője viccnek szánta.
Lukács András matematikussal és Herczeg Márk újságíróval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.
Elmagyarázzuk, hogyan működik a tudományos publikálás folyamata, és mit jelent az, ha egy cikk nem esett át szakmai bírálaton.
Szinte nem telik el úgy nap, hogy bele ne futnánk valamilyen, mesterséges intelligencia által gyártott képbe/szövegbe. De mire jó ez? És hova tart? Erről is beszélgettünk Lukács András matematikussal és Herczeg Márkkal, a 444 újságírójával.
Az elmúlt 170 évben szinte nem volt olyan korszak, amely ne próbálta volna meg használni – vagy éppen elhallgatni – Petőfit. A Blinken OSA Archívum legújabb kiállítása ezt a témát járja körül, mi pedig az archívumban található korabeli dokumentumok alapján mutatunk példákat a politikai propaganda különféle formáira.
Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum Petőfi-kiállításáról beszélgettünk.
A megafonos Trombitás Kristóf pedig az ellenzéki tüntetésről posztolt olyan fotót, ahol csak lézengtek a résztvevők. Megbecsültük, mennyien voltak a rendezvényeken.
Fejlődött-e, és ha nem, miért nem az orosz dezinformációs gépezet, mi az, ami a háború után is velünk marad a hamis narratívák közül, és meddig tudja a magyar kormány kettős kommunikációval szédíteni a társadalmat? A Lakmusz podcastja Krekó Péterrel és Rácz Andrással.
A háború elindulásának évfordulója alkalmából beszélgettünk az orosz dezinformációs gépezet működéséről és a magyar kormány kettős kommunikációjának hatásairól.
Az orvosi kamara nemrég posztolt arról, hogy 30 alatt nagyon kevés háziorvos van. De az is igaz, hogy a képzésük minimum 27 éves korig tart.
A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.
A kormánypárti és kormányellenes oldalakon használt illusztrációk szemléletesen mutatják be, hogyan manipulálható egy esemény értelmezése a képek segítségével.
Az eredeti képet a Megafon rendezvényén készítették, de nem a korrupciós ügy miatt letartóztatott Schadl szelfizik rajta az igazságügy-miniszterrel.
Csak néhány kattintás!
A kormányzati retorika egészen mást mutat, mint a számok.
A Lakmusz podcastja propagandáról, történelmi távlatokban. Az Aranybulla pontatlanságai mellett arról is beszélgettünk, hogyan vett részt Magyarország a prágai tavasz fegyveres elfojtásában, és erről hogy írtak a Kádár-kori lapok.
A sorozat elvileg edukációs céllal készült. Megnéztük, mennyire van összhangban azzal, amit ma tanítanak a történelemórákon.
A Lakmusz podcastjában Hann Endrét, a Medián ügyvezető igazgatóját és Székely Ivánt, a Blinken OSA Archívum kutatóprofesszorát kérdeztük arról, milyen módszerekkel szondázzák/szondázták a lakosság véleményét.
Az egyik legismertebb amerikai tényellenőrző oldal, a PolitiFact minden év végén kiosztja az “Év Hazugsága” titulust.
Felnőtteknek és gyerekeknek is.
Lázár János azt mondta, hogy naponta összesen 150-200 órányi késést szednek össze az egyes vonalakon. Van egy program, ami ezt percre pontosan követi.
Ahogy közeleg a karácsony, úgy esünk egyre nagyobb pánikba: ajándékok kellenek, lehetőleg mihamarabb, optimális esetben nem túl drágán. Csábító ajánlatokkal tele van az internet – de hogyan kerüljük ki a csalókat? Összegyűjtöttünk néhány tippet.
Csúsztatások, megalapozatlan kijelentések és érveléstechnikai hibák is szerepelnek a nemrég indított Civil Nemzeti Konzultációban. Bár 10 milliárd forint közpénzt erre nem költöttek, a szövege erősen hasonlít a kormányzati elődjére - összegyűjtöttük a problémás pontokat.
Legutóbb Finnországban hívták fel a figyelmet az illegális fegyverkereskedelem veszélyére, de hozzátették: bizonyítékot még nem találtak. Korábban a magyar kormányközeli média megrendezettek látszó videót és azóta leleplezett darkwebes csalásokat igyekezett bizonyítékként bemutatni.
Az országgyűlési képviselő szerint a szakszervezetek nem szerveztek megmozdulásokat De azt például elfelejtette, amikor több tízezer pedagógus sztrájkolt országszerte több száz iskolában, amikor Hiller István házához vonultak a demonstrálók, és még egy sor másik tüntetést.
Nemrég a postaládákba is megérkezett a legújabb nemzeti konzultáció, miniszterelnöki levéllel kísérve. Végigvesszük a hamis és félrevezető állításokat, valamint a kérdőív jól bevált és új manipulációs technikáit is.
Az október 23-i tüntetésen készült fotók és drónfelvételek alapján körülbelül 65 ezren voltak az eseményen, amikor a legsűrűbb volt a tömeg.
Az elmúlt 12 évben több mint tíz nemzeti konzultációval szondázta a kormány a közhangulatot, és terelte a társadalom véleményét a saját maga által kitalált irányba. De hogyan?
A köztisztviselői státuszban dolgozóknak valóban tilos a sztrájk, ez 4-ből 3 tanárt érint Németországban. Nekik magasabb a fizetésük és más lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre, a tanárok maradék egynegyedének pedig megengedett a sztrájk.
Helyette leginkább arról számoltak be, hogy “a Gyurcsány-vezette baloldal támogatja a tüntetést”. A szervezők szerint 40 ezren vettek részt az eseményen. Ellenőriztük, hogy így volt-e.
Bayer a vlogjában a szankciós politika elleni fellépésre buzdít, Ukrajna felelősségét hangsúlyozza, miközben Oroszországét meg sem említi. Az érvei közt azonban több pontatlan vagy nem bizonyítható állítás szerepel.
Spórolási tippeket ad és kormánypárti üzeneteket terjeszt a Budapesten ingyenesen elérhető Metropol. Az újságot csak azért lehet újra osztogatni közterületeken, mert ezt egy kormányrendelet lehetővé tette, méghozzá a veszélyhelyzetre való tekintettel.
Gulyás Gergely bejelentése óta tiltakozik a DK a gyerekek nevében, azonban semmi sem utal rá, hogy a kormány 18 fokot írna elő a legkisebbeket ellátó intézményekben.
A Mi Hazánk alelnöke arról posztolt, hogy 691 százalékkal nőtt a gyerekek többlethalálozása. Ez a szám azonban önmagában, a Covid-oltással összefüggésbe hozva rengeteg módon félrevezető.
AZ EU-ban valóban jónak mondható a magyar teljesítmény az ezer főre jutó születésszám és a termékenységi mutató tekintetében is, de nem árt megjegyezni: a szép termékenységi adatokba belejátszik, hogy nagyon mélyről indultunk, a teljes népességszám pedig folyamatosan csökken.
Nem tudni, hogy Alekszandr Dugin eszméi mekkora hatással vannak Putyinra, de az biztos, hogy a Kreml háborús narratívájában fel-felbukkannak a filozófus régóta hangoztatott tézisei. De mik is ezek pontosan?
Ugyan a tűzijáték elhalasztásáról az operatív törzs döntött, a felelősséget az OMSZ-re hárították. A szakirodalom és az általunk megkérdezett szakértő szerint azonban a meteorológusok korrektül jártak el, a rendelkezésükre álló adatok alapján a legvalószínűbb forgatókönyvet vázolták fel.