A palesztin terrorszervezet támadása után hallomásból közölt információk és hiányos bizonyítékok alapján terjedtek el a híresztelések, hivatalos izraeli cáfolat vagy megerősítés azóta sem érkezett. A történtek tisztázása nem is érdeke a Hamásszal információs háborút is vívó államnak.
Orbán büszke, hogy találkozott Putyinnal, és hogy „egyedüliként beszélünk a béke nevében". Politikustársai viszont a pekingi út óta hangoztatják, hogy más vezetők is „számtalanszor” tárgyalnak az orosz elnökkel. Igaz, ezek nagyon más beszélgetések.
A terrorizmus és a dezinformáció pszichológiai funkciója nagyon hasonló, ezt látjuk a Hamász-izraeli háborúban is. Hogyan érdemes kezelni, ha úgy érzed, elárasztanak a véres, erőszakos felvételek?
A világhírű konteó-kutató, Joseph E. Uscinski szerint rosszabbul járunk, ha mindent elhiszünk, mintha gyanakvóak vagyunk a hatalom birtokosaival szemben. Miért mondja mégis, hogy a konteó a lúzereknek való?
A Political Capital által leleplezett kamuprofilok már nemcsak helyi Facebook-csoportokba beépülve tolják a kormányzati propagandát, hanem országos csoportokba is beszivárogtak. Az is bebizonyosodott, hogy egy központból, koordináltan irányítják őket.
Izrael és a Hamász háborúja az online térben is nagy intenzitással zajlik. A felek változatos stratégiákat alkalmaznak, érdemes fenntartásokkal kezelni még a hivatalos forrásból származó információkat is. Tanácsokat adunk a biztonságos tájékozódáshoz.
Az államtitkár arról egyáltalán nem beszélt, hogy a népszámláláson majdnem egymillióval kevesebb ember vallotta magát katolikusnak, mint 2011-ben.
A magyar nyelvű Facebook-oldalakon is terjedő videót már bő egy héttel azelőtt feltöltötték az internetre, hogy a palesztin terrorszervezet Gázából lerohanta Izraelt.
A magukat újságíróknak álcázó kamuprofiloktól kezdve a hamis narratívákat tápláló videójáték-felvételekig a közösségi oldalak komoly gondban vannak a palesztin-izraeli konfliktus körüli álhírcunami megfékezésével, főleg miután visszavontak egyes moderálási irányelveket.
A lengyel Demagog tényellenőrző portál főszerkesztőjével beszélgettünk a választási kampány legforróbb témáiról és a lengyel szélsőjobb ukránellenes retorikájáról, amit az orosz propagandagépezet táplál háborús dezinformációval.
Az egészséges, dezinformációtól és álhírektől mentes közbeszéd a jól működő demokráciák alapeleme. De ki tudna igazán tenni érte?
A posztot a nemrég alakult ellenzéki párt, a Szocialisták és Demokraták politikusa tette közzé, de közben egy szót sem ejtett arról, hogy az átlagfogyasztó háztartások itthon csökkentett hatósági árat fizetnek a földgázért.
Marina Abramović legjobb esetben is csak „jószolgálati nagykövetként” támogatja az ukrán ügyet. A félreértésnek az amerikai Breitbart és orosz Telegram-csatornák ágyaztak meg.
Az Izrael és a Hamász közötti háború tökéletes körülményeket teremtett a hamis információk terjedéséhez az online térben. Mutatunk pár egyszerű módszert, amellyel ki lehet szűrni a félrevezető tartalmakat.
A magyar „dokumentumfilm” azt ígéri, hogy felfedi a Covid-járvány valódi történetét, de valójában sokszor cáfolt információkat ismétel nem működő tesztekről, veszélyes vakcinákról és a Világgazdasági Fórum ördögi terveiről.
Kormánypárti politikusok sorra ekézik az Európai Uniót a romló versenyképesség miatt. Csak azt nem említik, hogy Magyarország az uniós átlag alatt teljesít, és hogy a versenyképesség többet jelent puszta gazdasági mutatóknál.
A Lakmusz tényellenőrzéseket fog készíteni a projektben, ehhez pedig az olvasóink segítségét kérjük: szerinted mely dezinformációs narratívák fognak nagy eséllyel előkerülni a választási kampányban? Várjuk a témajavaslatokat.
A „békepárti” Smer politikusai USA- és NATO-ellenes retorikával kampányoltak, üzeneteiket csak erősítette az orosz dezinformáció.
Hogy tudja az Európai Unió rábírni a nagy tech cégeket, hogy többet tegyenek a dezinformáció terjedése ellen? Interjú Alberto Rabbachinnal, aki az Európai Bizottság munkatársaként évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Egy európai bizottsági jelentés feltárta, milyen módszerekkel operálhatott a Kreml propagandagépezete a közösségi médiában az orosz-ukrán háború első egy évében a legnagyobb platformszolgáltatók szeme láttára.
László András egykori miniszteri biztos és külpolitikai tanácsadó a kormánypárti véleményvezér-keltető európai embere. Bemutatjuk, ki ő és mit csinál az X-re átnevezett Twitteren.
A Magyar Fórum és az Orosz Hírek is beszámolt az állítólagos esetről. Csakhogy a felvételt manipulálták.
A GVH a fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalta a Regenera üdítőital gyártóját. Az ital dobozáról időközben lekerült az „anti hangover” felirat, és a szlogen is megváltozott: „Gondolj a másnapra!” helyett immár „Gondolj a holnapra!”
A Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen azzal próbálta alátámasztani a „migránsbűnözés” létezését, hogy az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözött személyek nagy többsége külföldi. Ez azonban megtévesztő adat, valójában a Magyarországon regisztrált emberölések 95 százalékát magyar állampolgárok követik el.
A Demográfiai Csúcson hangzott el Orbántól, hogy 2010 óta megduplázódott illetve megtriplázódott a „gyermekes” és a „többgyermekes” családok éves jövedelme. Csakhogy az inflációt nem vette figyelembe.
Orbán Viktor horvátországi, Ungár-villás nyaralása miatt van, aki lemondást sürget, más viszont semmi problémát nem lát benne. De pontosan milyen szabályozás vonatkozik a politikusok ajándékaira - és milyen kiskapukat hagy nyitva?
Annalena Baerbock állítólag azt mondta, hogy „560 napot dolgozik egy évben". De a német politikus valójában a háború eddigi hosszáról beszélt.
Szijjártó Péter azt állította, idén szeptembertől „már a gyakorlatban is létezik” a kisebbségi oktatás elukránosítása, megnéztük, mi igaz ebből.
A Political Capital kutatása szerint a pártpreferencia és a médiafogyasztás azt is jelentősen befolyásolja, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna háborús esélyeiről. Az „objektív valóság” létezésében viszont pártszimpátiától függetlenül kételkednek.
Magyarországon nem létezik valódi közszolgálati média, az állami szinten terjesztett dezinformáció ellen pedig még jogi eszközökkel is nehéz fellépni. Mit csinál egy jól működő médiahatóság? Miért óriási probléma, hogy már nem bízunk a hírekben? A Lakmusz interjúja Rozgonyi Krisztinával, az NMHH elődjeként működő Nemzeti Hírközlési Hatóság egykori elnökével.
A szervezet már 2014-ben is mozgósított, de sokan kétségbe vonták, hogy az alakulat valójában létezik-e, vagy csak az orosz propaganda terméke. Korábbi képeken két magyart azonosítottunk az orosz „légiósok” mellett, akiket jelenleg is köröz a rendőrség.
Róluk is csak annyit tudunk biztosan, hogy legalább 2 másodperc lefutott a szemük előtt a felvételből. Elon Musk közösségi platformja nem segít a tisztánlátásban.
Két kormányzati politikus is azzal ütötte el a tanárhiány kérdését, hogy Magyarországon csökkenő tendenciát mutat és nemzetközi összehasonlításban is alacsony az egy pedagógusra jutó diákok száma. Ez igaz, egy sor másik mutató viszont éppen hogy igazolja a tanárhiányról szóló beszámolókat.
Nyár közepe óta tart a számháború: az egyik pedagógus-szakszervezet szerint több ezer pedagógus mondott fel a státusztörvény miatt, a kormány párszáz felmondott tanárról beszél, akik között ráadásul lehetnek olyanok is, akik csak iskolát váltanak. Valójában épp a státusztörvény ösztönzi arra a pedagógusokat, hogy csak szeptember második felében nyilatkozzanak az új jogviszony elutasításáról, akkor is, ha már most ezt fontolgatják.
Magyarországon néhány éve senki nem ellenőrzi a piacra dobás előtt, mi van egy étrend-kiegészítő készítményben. Maradt a vásárlói tudatosság. Bemutatjuk, ki és hogyan felügyeli itthon az étrend-kiegészítők egyre növekvő piacát, mik a tipikus visszaélések, és hogyan lehet a legjobban kivédeni őket.
A volt elnököt tényleg megvádolták egy olyan bűncselekménnyel, amiért elvben halálbüntetés is járhat, de már most tudni lehet, hogy az ő esetében nem indítványozzák ezt.
Csak a Jobbik-Konzervatívok párt akciózott a városban vendégmunkások Magyarországra "telepítése" ellen, erről kezdtek megtévesztő posztok terjedni a közösségi médiában.
A DK politikusa is megosztott egy Facebookon terjedő grafikont, ami szerint Magyarországon meredeken emelkedik a kivándorlási ráta, és a V4 országai közül már itt a legmagasabb. A számok valósak, azonban az emelkedő trendet nem a távozó magyar állampolgárok okozzák.
Egy friss kutatás szerint az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondolnánk. Ez segítheti a tudatos tájékozódást? Ha ez nem, akkor mi? Lakmusz podcast Urbán Ágnes médiaszakértővel.
A magyarok templomba járási szokásairól például igazat mondott. Tegnapi szereplésének öt állítását ellenőriztük.
A Hit Rádió weboldalán és más honlapokon is megjelentek rémisztő hatású cikkek, amik egy májusban megjelent tanulmány adataiból vonnak le félrevezető következtetéseket.
A választási versenyben győzelemre esélyes Smer politikusai többször terjesztettek már a Kremltől származó hamis információkat az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban saját „békepárti" kampányuk során.
Megszereztük a Libri és Líra ellen kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok részletes indoklását, ebből derült ki, hogy a hatóság szerint mitől kellett védeni a „a gyermek- és fiatalkorúak testi és lelki” integritását.
Több ezren osztottak meg egy posztot arról, hogy egy kórházi dolgozó a júliusi béremelése után végül kevesebb pénzt vitt haza, mint korábban. Utánanéztünk, hogyan lehetséges ez.
A „gender ideológia” elterjesztése egyetlen dúsgazdag amerikai család érdeke volt, az oroszok pedig nem akarták a háborút, csak belerángatták őket – többek között ez hangzott el a rendezvényen, aminek fővédnöke a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Az ellenzék Novák Katalint kritizálta a késleltetés miatt, a kormánypárti sajtó viszont Zelenszkijt látta hibásnak, aki állítólag még a telefont sem vette fel. Kibogozzuk, mi a protokoll, és hogyan szivárogtak információk a nyilvánosságba.
A megafonos influenszer a „klímahisztizők” elleni kirohanása közben mintha nem tett volna meg mindent azért, hogy meggyőződjön az általa felhasznált felvételek valódiságáról.
A Twitter kiszervezte a tényellenőrzést a közösségnek, és a napokban a magyar felhasználók előtt is megnyitotta a megjegyzésírás lehetőségét. Kipróbáltuk a sokak által vitatott funkciót.
Tejjel-mézzel folyó kánaánnak tűnik Oroszország a vásárolgatós-városnézős videókon, de a szórakoztató országimázs-tartalmak mellett jut tér a nyugati háborús szankciók gúnyolására is.
Idén ősszel és jövő tavasszal lenne esedékes, de tisztességes választásokat háborúban álló országban szakértők szerint is közel lehetetlen lenne tető alá hozni.