Idén már több mint háromszor annyit költöttek közösségi médiás reklámra, mint az összes parlamenti párt együttvéve. Ezentúl rendszeresen frissülő, választási hirdetésfigyelő oldalunkon lehet követni a költéseket.
Pedig kormánypárti politikai hirdetések a közösségi médiában ezt sugallják, egy erősen megvágott Von der Leyen-beszédre alapozva, amely csak példaként említi a két problémát. Megnéztük, valójában milyen elvárásokat kéne még teljesítenie a kormánynak, hogy időben hozzáférhessünk a “nekünk járó” uniós forrásokhoz.
Miközben a kormány szerint „Brüsszel” akadályozta a tanárok béremelését, az általunk megszerzett dokumentumokból az derül ki, az Európai Bizottság kifejezetten támogatta, hogy a tanárok EU-s pénzből kapjanak fizetésemelést. Méghozzá nagyobbat és gyorsabban, mint ami a kormány eredeti tervében szerepelt.
Ukrajna lerohanása óta Oroszország elsősorban már nem proxikra és trollfarmokra támaszkodik, hanem az állami apparátus nyílt csatornáira. Ezeken pedig összehangoltan és profin kommunikálnak - mondja Jean-Christophe Boucher kanadai professzor, aki a külföldi befolyásolási kampányokat vizsgálja.
Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról. Összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányra a beszéde első tíz percében reagált, utána inkább Magyarország sikereit igyekezett kidomborítani. Szokás szerint kevés tényszerű állítást tett, de még ezek közt is voltak félrevezetők.
Kormányzati sikerek, háború, infláció vagy a kényes kegyelmi botrány Fidesz-kompatibilis tálalása - összeszedtük, milyen témák kerülhetnek elő Orbán évértékelőjében, és mit érdemes tudni róluk.
Alig ért véget a legújabb, „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció, a kormány máris óriásplakát-kampányt indított - megint súlyos csúsztatásra építve.
Megafonos videók sokasága sugallja, hogy azért, mert nem fontos nekik a gyermekvédelem. Valójában egészen addig támogatták a javaslatot, amíg az össze nem mosta a pedofíliát a homoszexualitással.
Nagy kérdés, hogy Balog Zoltán milyen minőségében tanácsolta, hogy a köztársasági elnök kegyelmezzen meg a pedofil bűnsegédnek. Balog csak maszatol ezzel kapcsolatban.
A köztársasági elnök lemondása óta harsogják a Megafon influenszerei és fideszes politikusok, hogy „a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”. Mindkét oldalon bőven találtunk példát az ellenkezőjére.
A kezdeti csönd után először Magyar lemondásának részleteit kezdték firtatni. Tegnapra már a Megafon is jelentkezett egy manipulatívan összevágott videóval, és személyeskedő kommentharcba kezdtek Varga Judit volt férjével.
Lázba hozta a Facebook népét egy bohókás hangulatú felvétel, amin állítólag a 20. századi komolyzene három nagy magyar alakja pózol együtt. Megtaláltuk a kép testvérét, és a hátoldalán található információk alapján az igazság nagyon távol van attól, ami az interneten terjed.
Az EU és Biden is számít az amerikai énekesnő támogatására az idei választásokon, eközben viszont a sztárral kapcsolatos konteók és hamisítványok összezavarni igyekeznek Swift rajongóit.
Bár a kegyelmi döntésekről sok európai országban - Magyarországhoz hasonlóan - csak statisztikai adatok állnak rendelkezésre, a spanyoloknál és az olaszoknál neveket is nyilvánosságra hoznak, Szlovákiában pedig a részletes indoklásokat is bárki olvashatja.
Csakhogy ezt egy 2021-es bevándorlási reformtervvel támasztják alá, amely végül nem valósult meg. A friss törvénytervezetet épp tegnap szavazták le, de ez meg sem említette a szavazati jog lehetőségét.
Márciustól három hónapos, fizetett gyakornoki programot indít a Lakmusz, végzős egyetmistáknak és fiatal pályakezdőknek. Jelentkezési határidő: február 18.
Elmagyarázzuk, miért történhetett, hogy a pedagógusok a januári bérpapírjakon nagyon más számokkal találkozhattak, mint amit a kormányzati sikerkommunikációból hallani lehetett.
A 2023-as kormányinfókon többször is elhangzott, hogy a rekordmértékű infláció oka Magyarország magas energiaimport-kitettsége. De ha így volna, a hasonló adottságokkal rendelkező Szlovákiában miért nem szálltak el annyira az árak, mint nálunk?
A kanadai életmódguru 5 millió követőjének posztolt a magyar anyák adókedvezményeiről, a válások visszaeséséről, és hogy Orbánék pedig megálljt parancsoltak a születésszám csökkenésének. A KSH legújabb adatai azonban nem ezt tükrözik.
Kormánypárti politikusok hangosan követelték, hogy Brüsszel vizsgálja ki, kerülhetett-e uniós támogatás terroristák kezébe Gázában. Az Európai Bizottság vizsgálata mindent rendben talált, de azóta súlyos vádak láttak napvilágot az ENSZ palesztin ügynökségével kapcsolatban, amelynek az EU is fontos donorja.
Mit kockáztat egy újságíró, aki harcba száll a mindent elárasztó kormánypropagandával? Van-e értelme küzdeni a dezinformáció ellen egy végletekig megosztott társadalomban? Ismerős kérdések és egy tévés műsorvezető története - Indiából.
Bohár Dániel még Berlinbe is elutazott, hogy megkérdezze a német gazdákat, hová lett a pénz, ami nekik járna. Ukrajna, a migránsok, Soros György és Joe Biden talán tudják a választ.
Súlyos vádakkal illeti Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér az előző holland kormányt a gazdatüntetések hátterét magyarázó videójában. Két állítását ellenőriztük.
A helyi Facebook-csoportokban az ellenzéki kerület vezetését támogatják, a kutyapártos kihívóról viszont lejárató cikkeket osztogatnak. AI-gyanús képek és koordinált viselkedésük buktatja le őket.
Ezt állítja a Megafon egyik influenszere, és a Századvég kormányzati megbízásból készült kutatására hivatkozik. Több felmérést is találtunk, amelyek nagyon más képet mutatnak.
Az ukrán elnök személye elleni dezinformációs hadjárat legújabb gyöngyszeme ez a kamuvideó. „Szégyen hogy egy ilyen bugris egy ország vezetője lehet” - ezzel a felütéssel terjesztik a magyar Facebookon.
Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?
A kormánypárti influenszer, Ibolya Csenge szerint a budapesti főpolgármestert „nem kértük, de mégis megkaptuk”. Valószínűleg nem nézett utána, hogyan zajlott és milyen eredménnyel zárult a 2019-es választás.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvény indoklása uniós példákra mutogat, csakhogy sokban különbözik a magyar és a tervezett EU-s szabályozás. Egy dolog azonban közös: a kritikusaik szerint mindkét szöveg alkalmas a megbélyegzésre.
Hogyan kerülhet betiltott gyógyszerhatóanyag vagy akár sima hashajtó a fogyasztó hatásúként reklámozott termékekbe? A veszélyes étrend-kiegészítőkről szóló sorozatunkban most a fogyitabletták kaotikus piacát mutatjuk be.
A hatóságok ellenőrzésein rendszeresen fennakadnak veszélyes étrend-kiegészítők. A szexuális teljesítményfokozók piaca az egyik legproblémásabb: orvosi recept nélkül kínálnak termékeket, de ezekben gyakran kockázatos hatóanyagok vannak.
Magyarországon több mint 27 ezer étrend-kiegészítő került forgalomba, de az ilyen termékeket piacra dobás előtt nem is ellenőrzik. Részletes vizsgálat szinte csak panasz esetén folyik. Pedig nem ritka, hogy olyan összetevőre bukkannak, ami nem is lehetne a készítményben.
Az influenszerképző a Facebookon toboroz új „digitális szabadságharcosokat” Deák Dánielék mellé. Szőnyegbombázás megy: a Magyarországon élő, 18 és 45 év közöttiek körében hirdettek, és összesen 8-10 milliószor jelentek meg a hírfolyamban.
Müller Cecília országos tisztifőorvossal beszélgetett egy „magyar innovációról” a Magyar Nemzet, de az nem derült ki az interjúból, hogy pontosan mire büszke a hazai közegészségügy első embere, ha egyszer a szennyvízalapú kórokozóvizsgálat módszerét nem mi találtuk ki.
Valóban szürke földönkívüliekkel beszélgetnek a tudósok a nevadai 51-es körzetben, Avril Lavigne pedig már évek óta halott? Egy brit szerző több tucat konteót gyűjtött össze könyvében. Vigyázat, túladagolásra alkalmas a kötet.
A Magyar Nemzet és a V4NA szerint Soros fia állhat a háttérben. Csakhogy számos kétség felmerül az általuk hivatkozott francia „oknyomozó anyag" hitelességével kapcsolatban.
Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.
A nemzeti konzultáció és Facebook-hirdetések tömegei is azzal riogatnak, hogy az Európai Unió megszüntetné a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót – csakhogy ez nem igaz.
A platform irányelvei tiltják a politikai célú reklámot, mégis sokféle ilyen TikTok-hirdetést találtunk: szimpla parlamenti közvetítéstől egy technósított Bogyó és Babóca videóig.
A European Fact-Checking Standards Network (EFCSN) úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel a szervezet által megfogalmazott etikai és módszertani szabályoknak.
Az Oroszországból származó dezinformáció gyakran sablonszerű narratívákat és eszközöket használ - írja egy nemrég megjelent tanulmány. Ezeket a példákat az utóbbi években a magyar politikai kommunikációban is viszontláthattunk.
Ma szavaznak a magyar szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezetről. A szöveg az EU-ra hivatkozik, azonban uniós szinten egészen más a fókusz: az orosz és kínai befolyás miatt aggódnak, és védik a civilek jogait.
A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.
A palesztin és Hollywood szavakból összegyúrt Pallywood narratíva szerint a Hamász-izraeli háború palesztin áldozatai valójában színészek - ezt azonban gyakran máshol és máskor készült felvételekkel, akár filmekből kivett jelenetekkel támasztják alá.
Bár nem szankcionál olyan szigorúan, mint az orosz törvény, a magyar gumiszabály nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkit bármilyen mélységben vizsgáljanak.