A Fox News műsorvezetője szerint felvételek bizonyítják, hogy a rendőrség még segítette is a szarvakkal a fején a Capitoliumban mászkáló Chansleyt. De a férfi beismerő vallomása és egyéb bizonyítékok is cáfolják ezt.
A megafonos Trombitás Kristóf pedig az ellenzéki tüntetésről posztolt olyan fotót, ahol csak lézengtek a résztvevők. Megbecsültük, mennyien voltak a rendezvényeken.
A frissen elfogadott törvény valójában csak azt teszi lehetővé, hogy az okmányokban írassák át a nemüket. Korábban a Fidesz-frakció szóvivője is félremagyarázta ennek a törvénynek a tervezetét.
Egy amerikai cikk azt állítja, hogy a magyar ügyészség a nácikkal való kollaborációval fogja megvádolni Soros Györgyöt, csakhogy ez nem igaz.
A háború első napjaiban rakétatalálat ért egy kijevi emeletes házat. Az épületet időközben felújították. Vannak, akik szerint az egész rakétatalálatot csak kitalálták.
Egy magyarul is terjedő Facebook-poszt egy egészen más helyen készült képpel próbálja eladni, hogy Mikolajivban ukrán katonák létfontosságú szervek nélküli holttesteire bukkantak.
A Twitter értékelhetetlen jelentést adott le a dezinformáció elleni lépéseiről, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Google azonban Magyarországról is közölt számokat.
Egy videón állítólag azt látni, hogy az Ukrajnának küldött Leopard tankok elakadtak a sárban. De a videó valójában nem is most, nem is Ukrajnában készült.
A Facebookon több ezren osztottak meg egy ezt sugalló táblázatot. Elmagyarázzuk, miért megtévesztő.
Összegyűjtüttük a főbb háborús narratívákat, amelyek az elmúlt egy évben hamis képet festettek a valóságról.
Fejlődött-e, és ha nem, miért nem az orosz dezinformációs gépezet, mi az, ami a háború után is velünk marad a hamis narratívák közül, és meddig tudja a magyar kormány kettős kommunikációval szédíteni a társadalmat? A Lakmusz podcastja Krekó Péterrel és Rácz Andrással.
A háború elindulásának évfordulója alkalmából beszélgettünk az orosz dezinformációs gépezet működéséről és a magyar kormány kettős kommunikációjának hatásairól.
Közel félmilliós követőtáborával osztott meg egy Insta-sztorit a rádiós műsorvezető. Volt benne minden, Amerika hibáztatásától az okozott környezeti károk elhallgatásáig. Most összeszedtük, mik az eddig ismert tények a szeptemberben történt incidenssel kapcsolatban.
Egy megafonos Facebook-oldal és a Szent Korona Rádió is terjesztette a hamis hírt.
A miniszterelnök egy német tanulmányra hivatkozott, de abban egyáltalán nem beszélnek a szankciókról. A konkrét számítást hiába kértük ki a kormánytól.
Az elmúlt egy év közösségi média posztjai alapján felrajzoltuk a hálózatot, ami megmutatja, kik termelik és terjesztik a háborúval kapcsolatos tartalmakat a Facebookon.
Danny Kemp az elsők között volt, akik a bucsai mészárlás helyszínéről tudósítottak. A Lakmusznak elmesélte, hogyan kapcsolt újságíróként „automata" üzemmódba, miközben a holttesteket fényképezte, és hogy lassan egy év távlatából mit tud mondani a kétkedő ismerőseinek.
Az orvosi kamara nemrég posztolt arról, hogy 30 alatt nagyon kevés háziorvos van. De az is igaz, hogy a képzésük minimum 27 éves korig tart.
Megnéztük, a szabályok szerint kik és hogyan kínálhatnak rovar alapú élelmiszereket a magyar fogyasztóknak.
A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.
Ezt hozta ki európai újságírószervezetek felméréséből egy magyar nyelvű összefoglaló, ami a sajtóban is megjelent, csak épp fontos részleteket hallgat el a jelentésből.
A tízezrek életét követelő természeti katasztrófa után terjedni kezdett az interneten, hogy az úgynevezett HAARP-program okozta a földrengést. De a szakértők szerint ez képtelenség.
A kormánypárti és kormányellenes oldalakon használt illusztrációk szemléletesen mutatják be, hogyan manipulálható egy esemény értelmezése a képek segítségével.
A kormánypárti influenszerképző, a Megafon ismét rátapintott egy olyan véleményre, amit Oroszország nagykövetsége is oszt az ukrajnai háborúról.
Takács Péter egészségügyi államtitkár az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy az orvosok többsége többet keres, mint a miniszter. Ha az alapbért nézzük, ez nem igaz: még a legtapasztaltabb orvosok bére sem éri el Pintérét. A fizetést minősítés alapján vagy jelentős pluszmunkával tornászhatják feljebb.
Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban.
Több ezren osztottak már meg egy fotót, amelyen a fiatal Kövér László és Kádár János látható. A fotó azonban hamisítvány, egy másik korabeli politikus helyére photoshoppolták Kövért.
Az eredeti képet a Megafon rendezvényén készítették, de nem a korrupciós ügy miatt letartóztatott Schadl szelfizik rajta az igazságügy-miniszterrel.
Fricz Tamás döbbenetes vallomásként tálalta azt a kezdettől fogva ismert tényt, hogy nem tesztelték a Pfizer hatását a vírus továbbadására, és hamisan híresztelte, hogy 1200-an haltak meg az oltás következtében.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.
Csak néhány kattintás!
Bohár Dániel kormánypárti influenszer friss videóját néztük meg, amelyben romló bűnözési statisztikákról és baloldali pártokra szavazó bevándorlókról beszél.
A lengyel sajtó napokkal korábban megírta, hogy hamis fotó terjed a közszolgálati TVP csatorna “botrányos” időjárás-jelentéséről, magyar újságok félrevezető címadásaikkal mégis ügyet csináltak belőle.
A kormányzati retorika egészen mást mutat, mint a számok.
A Lakmusz podcastja propagandáról, történelmi távlatokban. Az Aranybulla pontatlanságai mellett arról is beszélgettünk, hogyan vett részt Magyarország a prágai tavasz fegyveres elfojtásában, és erről hogy írtak a Kádár-kori lapok.
A klímaaktivista gyakori célpontja a dezinformációnak.
Valójában egy teljesen más ügy látható a videón. A 2023-as rendőrgyilkosság még nyomozati szakaszban van, így nincs is nyilvános tárgyalása az ügynek.
Süt róla, hogy kamu, mégis tömegek osztják? Így ellenőrizheted magad is, mit látsz valójában egy gyanús videón.
Ezen a héten tartják Davosban a világ gazdasági és politikai vezetőinek éves csúcstalálkozóját. A Világgazdasági Fórummal kapcsolatban főként a Covid-járvány kitörése óta terjednek hamis információk. Megnéztük, mi áll ezek hátterében.
A sorozat elvileg edukációs céllal készült. Megnéztük, mennyire van összhangban azzal, amit ma tanítanak a történelemórákon.
A neten egy több mint 10 éves videó terjed, amelyben Gates az egészségügyi költségekről beszélt, de nem javasolta a beteg emberek életéről döntő „halálpanelek" felállítását.
2021 és 2022 között nem nőtt 7,5 százalékkal a felvettek száma, sőt, kis mértékben csökkent is. A miniszter többi állítását is leellenőriztük.
Az ingyen ételért sorakozó tömegről nem idén karácsonykor készült kép, de nem is 2013-ban, mint ahogy több kormánypárti oldal állította. Mutatjuk, hogyan érdemes megkeresni a fotó eredetijét.
Ügyvédei szerint azért intézkedett a rendőrség az abortuszellenes aktivista ellen, mert csendben imádkozott egy birminghami abortuszklinika előtt. A történet a magyar kormánypárti médián is végigfutott.
Több nyelven, például franciául és görögül is terjed, hogy Orbán Viktor újévi beszédében bejelentette: Magyarország kilép az EU-ból. Orbán eleve nem is tartott újévi beszédet, és nem beszélt Huxitról.
A Hirtelen halál című „dokumentumfilm" rég megcáfolt hamis információkat vegyít összeesküvés-elméletekkel és manipulatívan összevágott felvételekkel. Mire érdemes felhívni azok figyelmét, akik megnézik a filmet és hisznek is neki?
Törökországban október közepe óta akár három év börtön is járhat azoknak, akikről a hatóságok úgy ítélik meg, hogy álhírt terjesztettek. A lépés nem is annyira rejtett veszélyeiről Emre İlkan Saklıca, a Teyit tényellenőrző portál főszerkesztője beszélt a Lakmusznak.
Hasonlóan bombázza álhírekkel Kína Tajvant, mint Oroszország Ukrajnát. A kelet-ázsiai szigeten chatbotokkal, médiatudatossági akciókkal, közösségi tényellenőrzéssel és minisztériumokon átívelő dezinfóellenes stratégiával válaszolnak az ellenséges hibrid hadviselésre.
A Lakmusz podcastjában Hann Endrét, a Medián ügyvezető igazgatóját és Székely Ivánt, a Blinken OSA Archívum kutatóprofesszorát kérdeztük arról, milyen módszerekkel szondázzák/szondázták a lakosság véleményét.
Az egyik legismertebb amerikai tényellenőrző oldal, a PolitiFact minden év végén kiosztja az “Év Hazugsága” titulust.