A 2022 óta Yettel néven futó szolgáltató szerint előfordulhat, hogy egyes telefonok továbbra is Telenort írnak ki. Azonban egyéb jelek is utalhatnak arra, hogy az Orbán posztjaiban felbukkanó Nokiát nem a Trumppal folytatott választás utáni hívása közben fotózták le.
Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.
A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.
Tállai András szerint „Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot”. Valójában az uniós tagállamok túlnyomó többségében csökkent a GDP-arányos államadósság 2020 és 2023 között.
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említett szám már csak azért is rejtélyes, mert Magyarországon összesen sincs 15 ezer középvállalat. Akkor mégis mire gondolhatott Orbán?
A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.
Pedig a gyanúba kevert kép nem manipulált, a 444 fotósa készítette a Madách leváltott igazgatója melletti tüntetésen.
Nagy Márton minisztériuma szerint, ha az „effektív minimálbért” nézzük, akkor az EU középmezőnyéhez tartozunk. Csakhogy a 17. hely bajosan nevezhető középmezőnynek, az NGM összehasonlítása pedig eleve félrevezető.
A „kisfiúk” téves fordítása a Helif által használt arab kifejezésnek, most többek között mégis ezzel igyekszik igazolni egy gyorsan terjedő összeollózott videó, hogy az olimpiai döntőbe jutott algériai bokszoló férfiként tekint magára.
Imane Helifet az előző világbajnokságról kizárták, az olimpián viszont elindulhatott a nők között. Megnéztük, a hivatalos nyilatkozatok és szabályzatok alapján mit lehet tudni a vitatott döntés hátteréről.
Ezzel igyekeztek azt sugallni, hogy az amerikai-magyar milliárdos köre előre tudhatott a Trump elleni támadásról. Egy olyan dokumentumra hivatkozva, amit hibásan töltöttek ki, nem a merénylet előtti napra vonatkozik, és nem is kötődik Soros Györgyhöz.
Bár Biden visszalépésének közvetlen oka a kudarcos elnökjelölti vita és a pártja felől érkező nyomás volt, elnöki évei alatt számos félrevezető vagy manipulált felvétel is erősítette a romló fizikai és mentális állapotáról kialakult képet.
Tényleg Biden a hibás? Vagy Alex Soros fenyegette meg Trumpot? A Simpson család valóban megjósolta a támadást? A magyar nyilvánosságban is számos dezinformációt indított el a hétvégi merénylet.
Igaz, hozzátették, hogy a történetet többen álhírként emlegetik. Eredetileg egy AI-generált cikkeket tartalmazó francia kamuoldalról származik a dezinformáció, amit az orosz állami RIA Novosztyi portál is terjesztett.
A kampány végén több tucat fizetett hirdetésben buzdított a Fideszre való szavazásra Bohár Dániel, Trombitás Kristóf és a többi megafonos influenszer. Azért a dezinformáció terjesztésével sem álltak le.
A résztvevők számát csak megbecsülni tudjuk. Azt viszont magabiztosan állíthatjuk, hogy a Pesti Srácok 4-500 ezres megoldása távol áll a valóságtól.
Csütörtök este az M1 képernyőjén csapott össze Deutsch Tamás, Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi EP-listavezető. A közel kétórás műsorban bőven találtunk pontosításra szoruló állításokat.
A Fidesz kommunikációs igazgatója öt percen belül tízszer mondta ki a háborúpárti szót, közben könnyen cáfolható valótlan kijelentéseket tett Manfred Weberről és Gyurcsány Ferencről.
A magyarországi facebookos kiadásokat abszolút értékben is csak a nyolcszor népesebb Németország költései előzik. A Megafon és a Fidesz több pénzért hirdet, mint sok országban az összes politikai hirdető együttvéve.
Gulyás Gergely és a teljes kormánypárti média ezt állítja, de az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetője valójában nem beszélt európai szintű sorkatonaságról.
A Fidesz és a Megafon kampányvideói Gyurcsány Ferenc kiragadott mondatával próbálják illusztrálni, hogy a baloldal háborúba sodorná Magyarországot. Az eredeti beszédben azonban Gyurcsány egy szóval sem utalt az orosz-ukrán háborúra.
A kampányanyag azt állítja, hogy a baloldal megszavazta az EU Ukrajnát segítő katonai misszióját. A valóságban azonban egészen más történt.
A magyar EU-tagság 20 évét értékelte Navracsics Tibor egy konferencián. „Jó hírt” közölt, de a nemzetközi összehasonlítás rögtön más megvilágításba helyezi a területfejlesztési miniszter állítását.
A miniszterelnök a bérek, a nyugdíjak, a megtakarítások és általában a gazdaság növekedésével dicsekedett kampánynyitó beszédében. Ellenőriztük, mi igaz ezekből a számokból.
Három hónap alatt közel 300 millió forintot reklámoztak el. Európai összehasonlításban is kimagaslóan sok pénzt költünk politikai hirdetésekre, de míg nálunk a Megafon és a CÖF, máshol inkább pártok, cégek vagy független NGO-k a legnagyobb hirdetők.
Márki-Zay Péter óriásplakáton is hirdette, hogy Hódmezővásárhely a legbiztonságosabb nagyváros. De mi látszik pontosan a bűnügyi statisztikákból?
Megnéztük, mit tesz a választási dezinformáció ellen a Meta, a Google, a TikTok és a Microsoft, és mit vár el a cégektől az Európai Bizottság.
A hétvégi tüntetésen készült drónfelvételek alapján becsültük meg a résztvevők számát. A kormánymédiában keringő pár tízezres szám, de Magyar Péter 3-400 ezres becslése is messze van a mi eredményeinktől.
Egy hét alatt több mint 40 millió forintot költött a politikus elleni reklámokra a Megafon, Varga Judit frizbis interjúját pedig a közpénzből működő hirado.hu is hirdette a Facebookon, több mint 600 ezer forintért.
Miközben a kormány szerint „Brüsszel” akadályozta a tanárok béremelését, az általunk megszerzett dokumentumokból az derül ki, az Európai Bizottság kifejezetten támogatta, hogy a tanárok EU-s pénzből kapjanak fizetésemelést. Méghozzá nagyobbat és gyorsabban, mint ami a kormány eredeti tervében szerepelt.
A GVH a fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalta a Regenera üdítőital gyártóját. Az ital dobozáról időközben lekerült az „anti hangover” felirat, és a szlogen is megváltozott: „Gondolj a másnapra!” helyett immár „Gondolj a holnapra!”
A Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen azzal próbálta alátámasztani a „migránsbűnözés” létezését, hogy az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözött személyek nagy többsége külföldi. Ez azonban megtévesztő adat, valójában a Magyarországon regisztrált emberölések 95 százalékát magyar állampolgárok követik el.
Szijjártó Péter azt állította, idén szeptembertől „már a gyakorlatban is létezik” a kisebbségi oktatás elukránosítása, megnéztük, mi igaz ebből.
A Political Capital kutatása szerint a pártpreferencia és a médiafogyasztás azt is jelentősen befolyásolja, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna háborús esélyeiről. Az „objektív valóság” létezésében viszont pártszimpátiától függetlenül kételkednek.
Két kormányzati politikus is azzal ütötte el a tanárhiány kérdését, hogy Magyarországon csökkenő tendenciát mutat és nemzetközi összehasonlításban is alacsony az egy pedagógusra jutó diákok száma. Ez igaz, egy sor másik mutató viszont éppen hogy igazolja a tanárhiányról szóló beszámolókat.
A volt elnököt tényleg megvádolták egy olyan bűncselekménnyel, amiért elvben halálbüntetés is járhat, de már most tudni lehet, hogy az ő esetében nem indítványozzák ezt.
A DK politikusa is megosztott egy Facebookon terjedő grafikont, ami szerint Magyarországon meredeken emelkedik a kivándorlási ráta, és a V4 országai közül már itt a legmagasabb. A számok valósak, azonban az emelkedő trendet nem a távozó magyar állampolgárok okozzák.
A magyarok templomba járási szokásairól például igazat mondott. Tegnapi szereplésének öt állítását ellenőriztük.
Megszereztük a Libri és Líra ellen kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok részletes indoklását, ebből derült ki, hogy a hatóság szerint mitől kellett védeni a „a gyermek- és fiatalkorúak testi és lelki” integritását.
A „gender ideológia” elterjesztése egyetlen dúsgazdag amerikai család érdeke volt, az oroszok pedig nem akarták a háborút, csak belerángatták őket – többek között ez hangzott el a rendezvényen, aminek fővédnöke a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A megafonos influenszer a „klímahisztizők” elleni kirohanása közben mintha nem tett volna meg mindent azért, hogy meggyőződjön az általa felhasznált felvételek valódiságáról.
A Twitter kiszervezte a tényellenőrzést a közösségnek, és a napokban a magyar felhasználók előtt is megnyitotta a megjegyzésírás lehetőségét. Kipróbáltuk a sokak által vitatott funkciót.
Egy készülő ír törvény a gendert is bevonná a gyűlöletbeszéd ellen védett tulajdonságok körébe. Elon Musk és az ifjabb Donald Trump a szólásszabadság elleni támadásnak minősítette a javaslatot, a nemzetközi kórushoz csatlakozott a kormányközeli Alapjogokért Központ. Megnéztük, mi van valójában a törvénytervezetben.
Miután egy feröeri csapat kiverte a Fradit a BL-ből, sokan megosztottak egy ezt sugalló képet. Megnéztük, mi van mögötte.
Orbán ezt állította tusnádfürdői beszédében. Utánaszámoltunk.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
Az Orosz Hírek és a Magyar Hírlap is beszámolt az esetről. Csakhogy a felvétel több mint 10 éves, a demenciára utaló feliratot pedig utólag hamisították rá.
A miniszterelnök bemondott két számot, ami alapján úgy tűnhet, mintha az EU határainál megállított „illegális migránsok” több mint 80 százalékát a magyar-szerb határon tartóztatnák fel. Ez azonban biztosan nincs így.
A Pride alkalmából összegyűjtöttük LMBTQ-témájú tényellenőrzéseinket és más anyagainkat, amelyek megmutatják: hogyan állítható a dezinformáció a kirekesztő politikai kampányok szolgálatába.
A gyermekvédelminek nevezett törvény könyvesboltokra vonatkozó rendelkezéseit eddig nem alkalmazták a gyakorlatban. Most lépett a fogyasztóvédelem, a Libri fóliázni kezdett, de a homályos szabályokat nem mindenki ugyanúgy értelmezi.