A Twitter értékelhetetlen jelentést adott le a dezinformáció elleni lépéseiről, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Google azonban Magyarországról is közölt számokat.
A Facebookon több ezren osztottak meg egy ezt sugalló táblázatot. Elmagyarázzuk, miért megtévesztő.
A miniszterelnök egy német tanulmányra hivatkozott, de abban egyáltalán nem beszélnek a szankciókról. A konkrét számítást hiába kértük ki a kormánytól.
Megnéztük, a szabályok szerint kik és hogyan kínálhatnak rovar alapú élelmiszereket a magyar fogyasztóknak.
A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.
Takács Péter egészségügyi államtitkár az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy az orvosok többsége többet keres, mint a miniszter. Ha az alapbért nézzük, ez nem igaz: még a legtapasztaltabb orvosok bére sem éri el Pintérét. A fizetést minősítés alapján vagy jelentős pluszmunkával tornászhatják feljebb.
Fricz Tamás döbbenetes vallomásként tálalta azt a kezdettől fogva ismert tényt, hogy nem tesztelték a Pfizer hatását a vírus továbbadására, és hamisan híresztelte, hogy 1200-an haltak meg az oltás következtében.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.
Bohár Dániel kormánypárti influenszer friss videóját néztük meg, amelyben romló bűnözési statisztikákról és baloldali pártokra szavazó bevándorlókról beszél.
A klímaaktivista gyakori célpontja a dezinformációnak.
Ezen a héten tartják Davosban a világ gazdasági és politikai vezetőinek éves csúcstalálkozóját. A Világgazdasági Fórummal kapcsolatban főként a Covid-járvány kitörése óta terjednek hamis információk. Megnéztük, mi áll ezek hátterében.
2021 és 2022 között nem nőtt 7,5 százalékkal a felvettek száma, sőt, kis mértékben csökkent is. A miniszter többi állítását is leellenőriztük.
Ügyvédei szerint azért intézkedett a rendőrség az abortuszellenes aktivista ellen, mert csendben imádkozott egy birminghami abortuszklinika előtt. A történet a magyar kormánypárti médián is végigfutott.
A Hirtelen halál című „dokumentumfilm" rég megcáfolt hamis információkat vegyít összeesküvés-elméletekkel és manipulatívan összevágott felvételekkel. Mire érdemes felhívni azok figyelmét, akik megnézik a filmet és hisznek is neki?
Az Európai Bizottság 27 „szupermérföldkőhöz” kötötte a helyreállítási alap kifizetéseit, és a Magyarországnak járó kohéziós pénzek egy részét is visszatartja. Megnéztük, mit lehet tudni az uniós elvárásokról, és arról, hogy áll a magyar kormány a teljesítésükkel.
Ugyanennyire igaz lenne az is, hogy a magyar tervnél csak három kapott rosszabb értékelést az Európai Bizottságtól. A pénz kifizetését ráadásul Magyarország esetében feltételekhez is kötötték.
A mozgalmi ernyő alatt az ellenzék nem sértette meg, de megkerülte a párt- és kampányfinanszírozási szabályokat - ahogy azt a Fidesz is teszi, csak közpénzből finanszírozva.
Több lap a NielsenIQ adataira hivatkozva írt arról, hogy a magyar infláció durvább, mint az ukrajnai. A piackutató cég azonban nem egészen úgy méri az árváltozást, mint a hivatalos statisztikák.
A DK szerint nyakunkon a tél, de az Orbán-kormány miatt nincs elég gáz az országban. Megnéztük, mi igaz ebből: a tárolók töltöttségi szintje valóban alacsony, de nem csak ezt kell figyelembe venni.
Tizenötezer, hatezer-ötszáz, negyven vagy három? Hónapok óta több szám is kering a nyilvánosságban - megnéztük, hogy a témában készült tényellenőrzések szerint melyik állhat legközelebb a valósághoz.
Egy közép-kelet-európai kutatás szerint a magyarok 36 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának meg kellene adnia magát. Azt pedig nálunk gondolják a legkevesebben, hogy a nyugatnak a jelenleginél jobban kellene segítenie Ukrajnát.
Az információs bizonytalanságban a köztévé és a legolvasottabb hírportálok is arról számoltak be, hogy orosz találat érte Lengyelországot, míg az MTI távol tartotta magát ettől. Sorra vesszük, pontosan ki, mit és mikor mondott.
Varju László ráadásul olyan adatot ragadott ki, amely nem a fogyasztói árat, hanem az áram tőzsdei árát mutatta. Valójában az év első felében a magyarok fizették a legkevesebbet az áramért Európában, de ez a rezsiemelés miatt változhat.
A kormánypárti médiumok nagy erőkkel hirdették a hamis állítást, amelyet a Kreml-barát Orosz Hírek oldalról vehettek át. Valójában az ENSZ bizottsága nagyságrendekkel több orosz háborús bűnt tárt fel, mint ukránt.
Több mint egy éve fogadták el a gyermekvédelmi törvényt, az NMHH azóta alig néhány esetben próbálta alkalmazni, akkor is sikertelenül.
Az új nemzeti konzultáció az EU-s szankciók hatásának tudja be az élelmiszerárak emelkedését. Valójában a szankciók alig érintik a mezőgazdaságot, maga a háború okoz fennakadásokat az élelmiszertermelésben és a kereskedelemben.
A kormány szerint minden egyes szankciós csomag elfogadásakor sikerült megvédeni a magyar érdekeket, összességében a szankciók mégis tönkreteszik a gazdaságot. De pontosan milyen intézkedésekről nemzeti konzultálunk?
Orbán azt mondta, hogy Magyarország a világ 5. leginkább high-tech országa. Valójában a több mint 80 részindikátor közül csak egy területen végeztünk ilyen jó helyen, összességében a rosszabbul teljesítő EU-s országok közt vagyunk.
A Fidesz szerint nem hoz változást Magyarországon az európai szabályozás, az ellenzék azt mondja, jelentősen emelni kell miatta a minimálbéren. Az uniós irányelv szövege alapján megnéztük, kinek van igaza.
A miniszterelnök szerint az orosz szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, nem kérdezték meg róluk az embereket. Nézzük, hogy működik az EU-s döntéshozatal, a képviseleti demokrácia, és mindebben hogyan vesz részt a magyar kormány.