Az Oroszországgal szomszédos Litvániában 2014 óta működik egy önkéntesekből szerveződő csoport, amely az orosz propaganda és a szervezett trollok semlegesítését tűzte ki céljául. A Balti Elfek mozgalom egyik alapítójával, Sólyommal beszélgetett a Lakmusz.
Az 1989-es, négyigenes népszavazáson több mint 4 millió igen szavazat érkezett, míg a gyermekvédelminek mondott kérdésekben 3,7 millióan voksoltak egy irányba. A rendszerváltás utáni népszavazások történetében azonban ez valóban rekord.
Bár az orosz állami tévét az EU-ban már betiltották, legutóbb a Vadhajtások és a Szent Korona Rádió is szemlézte egy anyagukat. Ebben egy korábban pedofíliáért elítélt elemző beszélt arról, hogy a bucsai mészárlást nem is az oroszok követték el.
Évek óta terjed a magyar interneten, hogy a CNN ugyanazt a kislányt használta fel különböző háborús képekhez. Ez nem igaz. A képeket az AFP fotósa készítette Aleppóban, 2016-ban.
Az újságírók a háború kirobbanása óta gyűjtik a bizonyítékokat: fényképeket, videókat és egyéb híradásokat tesznek közzé a civil lakosságot ért támadásokról.
A hatályos törvények szerint lett volna lehetősége az ellenzéki pártszövetségnek arra, hogy eljusson a közmédia nézőihez is, politikai reklámokkal. Nem éltek vele.
Oroszbarát Facebook-csoportokban több ezren osztják, hogy az ukrán elnök a leggusztustalanabb és legidegesítőbb népségnek nevezte a magyarokat. Ilyen kijelentésnek azonban nincs nyoma.
Bálint Mónika civil aktivisával és Sanyó Ádám adatelemzővel beszélgettünk a Lakmusz legújabb podcast adásában.
John Cleese brit komikus Twitteren kérdezte a magyar választópolgároktól, hogy ki rohanta le 1956-ban Magyarországot. Schmidt válaszolt, de csak részben volt igaza.
Milyen csalásra utaló esetek történtek, milyen bizonyítékok vannak, és lesz-e ezeknek következménye? Élő beszélgetés a Lakmuszon a Tiszta szavazás kampány tapasztalatairól.
Orosz propagandaoldalak egy rossz minőségű videó alapján állítják, hogy az ukránok hazudnak, és az orosz narratívát közvetítette több kormánypárti lap és a közmédia is.
Több bejelentés is született választási csalásokról, de a vizsgálat eredményére a legtöbb ügyben még várni kell. Összegyűjtöttük, eddig milyen bizonyítékok kerültek elő.
Összességében még mindig többen vannak azok, akik vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak - de arányaiban már nem annyival, mint a korábbi választásokon.
2010 áprilisában kellett a Fidesznek utoljára ellenzékből kampányolnia. Összehasonlítottuk, mi ment a köztévében három nappal a választások előtt, akkor és most. A 2010-es felvételeken Szijjártót, Vonát, Schiffert és Nógrádi Györgyöt is megtaláltuk.
Az előző két választáson a kétharmadhoz valójában azoknak a tömege volt közelebb, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire nem szavaztak.
A kormánypárti tévé a Russia Today felvételét használva számol be orosz hadifoglyok állítólagos lábon lövéséről.
“Kevesebb pöcs, több farok!”
Az elmúlt egy hétben sorra pörögtek fel a fideszes politikusok, megafonos influenszerek és putyinista álhíreket terjesztő Facebook-oldalak: jó sok közpénzzel megtámogatva jutottunk odáig, hogy Ukrajna állítólag beavatkozik a magyar választásokba.
A klasszikus mozgósítás mellett az ellenzékkel szembeni negatív kampány uralja a posztokat - állításaik egy részének azonban nem sok köze van a valósághoz.
A Fidesz szerint az ellenzék a háború pártján áll, az Orbán-kormány a béke záloga. Összegyűjtöttünk harminc nyilatkozatot, amelyben az ellenzék politikusai világossá tették: nem akarnak háborút.
A közmédiából úgy tűnik, mintha kizárólag Ukrajna és a magyar ellenzék dezinformálna a háborúval kapcsolatban. Valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk az egy hónapja indított Fake news figyelőn.
Hamisított videók, félrevezető képek és az orosz védelmi minisztérium közleménye - a jobboldali megmondóember blogján sorra jelennek meg olyan tartalmak, amelyeket tényellenőrzők már tételesen cáfoltak.
A Magyar Nemzet által közölt, Soros emberei című cikksorozat érintettjei meséltek arról, hogyan verték át őket titokban felvett, kamu állásinterjúkkal, amelyekből kínosnak szánt részleteket ragadtak ki.
A Lakmusz podcastjának legújabb adásában arról beszélgettünk, hogy szabhat-e bármi gátat a választási kampányok során elhangzó hazugságoknak.
Pár hónapja költözött Doneckbe, most Putyin háborús narratívjának szócsöve a népszerű blogger. Oroszok ellen elkövetett kirekesztő akciókról beszél, a történetei azonban csak részben fedik a valóságot.
Élő beszélgetés a Lakmuszon Fazekas Tamás jogásszal és Bene Márton kutatóval.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket. De van-e mindennek következménye?
Kifejezetten a határkerítésre nem költhettük a pénzt, de más határvédelmi feladatokra vagy akár a határkerítés mentén elhelyezett tranzitzónák fejlesztésére állami szerveknek is jutott bőven forrás.
Egy leleplezőnek szánt poszt azt sugallja, hogy egy olasz tévécsatorna játszott le félrevezető felvételeket. De a csatorna cáfolja ezt, és a neten sincs nyoma az adásnak.
Egy brit kormányzati jelentésre hivatkozva terjedt el az a hamis információ, hogy a Covid-oltás károsítja az immunrendszert.
Az ukránok nevében terjesztenek álhíreket, aztán pedig megcáfolják azokat. A cél a közvélemény teljes összezavarása.
Az egyik oldalon félmilliós, a másikon 70-80 ezres tömeget mondtak a szervezők. A felvételek alapján mindkét fél túlbecsülte a résztvevők számát.
Podcast: Krekó Péter dezinformációs szakértővel és Rácz András biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a Lakmusz.
A több száz millió közpénzzel támogatott, nyíltan kormánypárti civil szervezet nemcsak a magyar kormány, hanem gyakran az orosz vezetés üzeneteit is kritika nélkül veszi át.
Az orosz állami propaganda-média már nem elérhető az Európai Unióban, de számtalan csatorna maradt még, amin keresztül elérhet minket a putyini háborús dezinformáció. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy működik, miről ismerszik meg, és hogyan hatástalanítható.
Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgetünk a Lakmuszon.
Nemcsak az orosz, de az ukrán hivatalos kommunikációt sem lehet kritika nélkül kezelni. Az elsődleges cél sokszor nem a tényszerű tájékoztatás, hanem az ellenállás tüzelése, az ellenség demoralizálása és a közvélemény szimpátiájának megnyerése.
A narratíva szerint 2015-ben agresszív férfiaktól kellett megvédeni hazánkat, most a magyarok tárt karokkal fogadják az Ukrajnából menekülő nőket és gyerekeket. A kép ennél jóval árnyaltabb.
Megnéztük, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta mennyit romlott a pénz értéke azokban az EU-s országokban, ahol nincs euró.
Azt állítják, hogy az ellenzéki politikusok az Internacionálét énekelték a tüntetésen - valójában viszont a Himnuszt. Megmutatjuk, ezt hogyan lehet ellenőrizni.
Úgy tűnik, Putyin mostanra már feladta, hogy meggyőzze a közvéleményt az ukrajnai háború igazságosságáról. Már csak a trollhadsereg maradt, hogy zavart okozzon - hangzott el a Political Capital konferenciáján.
Mondjuk huszonhat éves vagy, városi, és szeretsz kirándulni? Vagy ötven, vidéki, és rajongsz a fociért? A Who Targets Me kiegészítőjével megnézheted, hogy ezek alapján mely politikai szereplők céloznak téged Facebookon.
A kijevi polgármester, az ukrán katasztrófavédelem és számos nemzetközi híroldal tett közzé videókat a pusztításról. Ezek alapján térképen is pontosan beazonosítható, hol csapódott be a rakéta.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy Magyarországnak a NATO álláspontjához kell igazodnia. Megnéztük, mekkora egyéni mozgásterük van az egyes tagállamoknak egy ilyen helyzetben.
A Covidról és más témákról álhíreket terjesztő magyar nyelvű oldalak tulajdonosai sokszor úgy zsebelnek be jelentős hirdetési pénzeket, hogy közben a gyógyszergyártók érdekeivel és a tőkével szembeszálló, antikapitalista harcosként tetszelegnek.
Az azóta felfüggesztett Twitter-fiókok a CNN-nek adták ki magukat. Most sokan emiatt hiszik azt, hogy az amerikai hírügynökség hamisan tudósít Ukrajnából.
Mutatunk egy példát: az orosz állami médiából átvett, Putyinék emberségességéről szóló videóval, ami épp óriásit megy egy kormánypárti Facebook-oldalon.
Oroszország régóta hivatkozik arra, hogy a “Nyugat” írásban garantálta a berlini fal leomlása után, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba. Valójában azonban ez nem történt meg.
Már több mint 200 ezer ember nézte meg a repülős támadást mutató felvételt, amely valójában az ARMA 3 nevű katonai szimulációs számítógépes játékból származik.
Putyin beszéde közben bevonuló tankoktól az orosz kémfőnök elszólásáig - ezek a felvételek leplezik le Oroszország színjátékát.