A szervezet már 2014-ben is mozgósított, de sokan kétségbe vonták, hogy az alakulat valójában létezik-e, vagy csak az orosz propaganda terméke. Korábbi képeken két magyart azonosítottunk az orosz „légiósok” mellett, akiket jelenleg is köröz a rendőrség.
Róluk is csak annyit tudunk biztosan, hogy legalább 2 másodperc lefutott a szemük előtt a felvételből. Elon Musk közösségi platformja nem segít a tisztánlátásban.
A magyarok templomba járási szokásairól például igazat mondott. Tegnapi szereplésének öt állítását ellenőriztük.
Az ellenzék Novák Katalint kritizálta a késleltetés miatt, a kormánypárti sajtó viszont Zelenszkijt látta hibásnak, aki állítólag még a telefont sem vette fel. Kibogozzuk, mi a protokoll, és hogyan szivárogtak információk a nyilvánosságba.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?
Az utóbbi három évben több plakátkampány is anime karakterekkel szította a gyűlöletet Budapest utcáin. Erre válaszul jött létre a Mese Lány Felszabadítási Mozgalom, ami visszaköveteli a japán műfajt a politikától, és közben felkutatta a köztéri akciók lehetséges elkövetőit is.
A Nemzeti trip című áldokumentumfilmet három éve mutatták be, de vannak, akik a figyelmeztetés ellenére máig hisznek neki. Mitől működik az átverés, és miért lehet ez jó gyakorlás az álhírek felismerésére?
Az orosz-ukrán háború egyik legfurcsább napjának eseményeiből egészen más látszott a kormánypárti lapokban, mint az ellenzéki kötődésű médiumoknál.
Ebben nincs nagy különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között. A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásban vizsgálta a hazai hírfogyasztási szokásokat.
Alföldi gimnazistaként, 14 évesen találkozott először kormánypárti mémekkel, pár évvel később már havi fizetésért gyártotta őket. A Lakmusz videóinterjúja.
Egy finn napilap újságírói igyekeztek megkerülni a cenzúrát, olyan történeteket rejtve el a játékban, amelyekről az orosz média mélyen hallgat.
A CPAC Hungary egyik fontos hívószava volt idén a nemzet, amely Orbán beszédével ellentétben nem régi és örökkévaló, csupán pár száz éves képződmény.
Az orosz-ukrán háborúval robbant be, mára az ország egyik legnézettebb közéleti YouTube-csatornájává vált az Ultrahang. A mainstreamből kiszorultakat akarta felkarolni, végül a NER-média kedvenceivel lett a nyugatkritikusok olvasztótégelye - ahol nincs különbség a szakértők és konteósok közt.
Januárban még a Terrorelhárítási Központ kiképzőjeként nyilatkozó, volt idegenlégiós Ofella Balázst találtuk az anonim Facebook-oldal mögött, amely a tüntetés egyes résztvevőit pécézte ki. Ezután szálltak rá az aktivistákra szélsőjobboldali portálok is.
Gyakorlati tippek arról, hogyan állapítsd meg, ha egy kép mesterséges intelligencia alkalmazással készült.
Az elmúlt egy év közösségi média posztjai alapján felrajzoltuk a hálózatot, ami megmutatja, kik termelik és terjesztik a háborúval kapcsolatos tartalmakat a Facebookon.
A kormánypárti influenszerképző, a Megafon ismét rátapintott egy olyan véleményre, amit Oroszország nagykövetsége is oszt az ukrajnai háborúról.
Az időjárás irányítható, Diana él, az alufóliasisak véd a sugárzástól, a politikai elit pedig titkos társaságok kezében van – a Netflix felnőtteknek szóló animációs sci-fijében, az Inside Jobban.
Apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek burkolóznak hallgatásba vagy fordulnak el egymástól, mert mást gondolnak Oroszország ukrajnai háborújáról. A Szétrombolt kapcsolatok című dokumentumfilm megmutatja, hogyan szakít szét családokat a propaganda.
Az információs bizonytalanságban a köztévé és a legolvasottabb hírportálok is arról számoltak be, hogy orosz találat érte Lengyelországot, míg az MTI távol tartotta magát ettől. Sorra vesszük, pontosan ki, mit és mikor mondott.
A Demokratikus Mémek mögött egy olyan kommunikációs szakembert találtunk, aki több állami szervnél, például az Igazságügyi Minisztériumnál is dolgozott. A Megafonhoz és a politikai trashbe a Petőfi Irodalmi Ügynökségtől igazolt.
A Political Capital legújabb kutatásában az orosz-ukrán háborúról terjedő, szó szerint megegyező kommentek előfordulását és tartalmát vizsgálta a Facebookon.
Nemcsak különböző Facebook-csoportok, de a Mi Hazánk politikusai is attól tartanak, hogy a „szokatlan” kérdésekkel bújtatott vagyonösszeírás zajlik, pedig valójában nem változott a kérdések tartalma az évek során.
Minden negyedik megkérdezett egyetért azzal, hogy Magyarország jogot formálhat egyes nyugat-ukrajnai területekre. Mindez egy közép-európai felmérésből derül ki, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálta.
A Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz. De mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.
Mexikóban az elnök hetente mondja be a tévében, hogy ki hazudik, az állami “tényellenőrző” ügynökség adatai alapján. Interjúnk Tania Montalvo tényellenőrző újságíróval.
Három ismerőst találtunk az összehangoltan posztoló hálózat mögött: egy korábbi szélsőjobbos aktivistát, egy tapasztalt domainzsonglőrt és egy ezoterikus blog szerkesztőjét.
Egy álom beteljesülésének nevezte tegnap Orbán Viktor, hogy előadást tarthatott a Republikánus Párt nagygyűlésén, a CPAC-en. Mi azokat az állításokat vizsgáltuk belőle, amelyek adatokkal egyértelműen megerősíthetőek vagy cáfolhatóak.
A V4NA értesülései alapján terjedt el a magyar sajtó egy részén, hogy az elmúlt egy évben három amerikai agrár cég kezére került Ukrajna mezőgazdasági területének egyharmad része. Valójában azonban semmilyen információ nem támasztja alá ezt az adásvételt.
Több mint 6 éve működteti kiterjedt hálózatát egy ismeretlen hátterű hírgyár a Facebookon. Ugyanazokat a cikkeket osztja pár másodperces különbséggel a Titkolt hírek, a Keresztény konzervatívok, az Orbán Viktort támogatom és számos más oldal a közösségi médián.
A YouTube magyar alternatívája, a Videa nemzetközi riválisához képest kevésbé ellenőrzi a felületére feltöltött videókat. Az aktív moderálás hiányát mind a kormányközeli médiacégek, mind a hétköznapi felhasználók kihasználják.
A miniszterelnök főleg politikai véleményeket és jóslatokat fogalmazott meg, mi a tényállításai mögött álló bizonyítékokat kerestük.
Twitteren terjedt el, hogy ukrán neonácik strandoltak Rijekában. Az egyikük, akinek a hátát Hitler-tetoválás fedi, valójában a Fehér törvény és a Hunnia együttes felvételein is feltűnik.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nem növekednek az adóterhek a KATA-ról való váltással, de számításaink és az adószakértő szerint ez a legtöbb adózó esetében nem lesz igaz.
Mi a közös Scarlett Johanssonban, Leia hercegnőben és Vitalij Klicskóban? Mára ez nem egy közepesen rossz vicc kezdőkérdése, hanem a valóság: mindhármukól készült már élethű hamisított videó. Hol tart a deepfake, és hogyan szúrhatod ki a hamisítványt?
Az orosz vezetés kijelentéseivel és a közösségi médiában terjedő állításokkal szemben helyszíni beszámolók, fotók és videók bizonyítják, hogy egy civilek által látogatott bevásárlóközpontot ért a támadás.
Az adatbiztonságot és az online névtelenséget előtérbe helyező alkalmazást a független újságírók és a Kreml propagandistái egyaránt használják. Valóban a Telegram lenne az anti-Facebook?
Hogy lehet a vicces, táncolós videók mellett komoly témákkal is foglalkozni, ha csak három másodpercünk van a figyelemfelkeltésre? A Lakmusz podcastjában Guld Ádám médiakutatóval és Seres Samu tiktokkerrel beszélgettünk.
Nem tartja magát oroszbarátnak, csak “zavarják a hazugságok”. Több mint tízórányi videójában azonban sorra jelennek meg a putyini háborús propaganda motívumai. A moderáció kivédésére alternatív videóplatformokkal is kísérletezik.
11 nyelven vizsgálták a győzelem napjával kapcsolatos Facebook-posztokat. Nemzetközi összehasonlításban a magyar nyelvű bejegyzések voltak a leginkább oroszpártiak, és a legnépszerűbb posztot is egy magyar oldal, az Orosz Hírek tette közzé Putyin beszédéről.
Ha bizonytalan vagy, hogy egy hír igaz-e, nézd meg, milyen oldalon osztották meg: a Lakmuszon ezentúl adatbázisban gyűjtjük azokat a magyar nyelvű csatornákat, amelyekkel érdemes vigyázni.
Elterjedt a Facebookon, hogy a Bandera-burgert egy ukrán nacionalistáról nevezték el. A név valójában a hamburgerben lévő szószra utal, amely a mexikói zászló színeire emlékeztet.
A mainstream médiának nem hisznek, helyette például Putyin beszédeiből, oroszpárti Facebook-oldalakról, saját ismerőseiktől, valamint a Mi Hazánk és a Munkáspárt honlapjáról tájékozódnak azok, akik a hétvégén Oroszország mellett álltak ki.
Az eseményt többször is törölte a Facebook, de a szervezők nem adják fel.
Bár az orosz állami tévét az EU-ban már betiltották, legutóbb a Vadhajtások és a Szent Korona Rádió is szemlézte egy anyagukat. Ebben egy korábban pedofíliáért elítélt elemző beszélt arról, hogy a bucsai mészárlást nem is az oroszok követték el.