Egy régiós kutatás szerint Magyarországon nem hiszik el kiugróan sokan a dezinformációt tartalmazó állításokat, például azt, hogy az ukránok népirtást követtek el a Donbaszban. A dezinformációra fogékony rétegen belül viszont nálunk vannak a legtöbben azok, akik erősen azonosulnak a hamis állításokkal.
Az orbáni médiastratégiára példaként tekintenek a világ tekintélyelvű kormányai, bizonyos elemeit a német AfD is receptként használja. A Lakmusz-HDMO múlt heti konferenciáján előadó Felix Kartte szerint veszélyes a kiegyensúlyozottságra hivatkozva nem nevén nevezni az autokrata propagandát. Interjú.
Hogyan harcoljunk az államilag támogatott dezinformációval szemben? Kik a legfogékonyabbak Közép-Európában az összeesküvés-elméletekre? Hogyan tehetünk az oktatásban a kritikai médiaműveltségért? Többek közt ezekről a témákról lesz szó a Lakmusz-HDMO konferenciáján április 2-án, Budapesten.
Egy kijevi portál lehozott egy ukrán képviselőt megnevező kamu interjút, ami az orosz állami média közvetítésével a Magyar Hírlapig is eljutott. Az álhírt eredetileg közlő főszerkesztő orosz információs műveletet sejt a háttérben.
Egy Kreml-közeli cég nyugat-európai országokban terjesztett orosz propagandát kamu híroldalakon, több ezer karikatúrán és mémen keresztül. Ezeket a Meta politikai hirdetésekben is reklámozta, több mint százmillió forintnyi bevételért.
Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában.
A tűzzel együtt félrevezető információk is terjednek arról, miért nem sikerült még megfékeznie a tüzet a kaliforniai tűzoltóknak. A magyar kormánypárti médiumok és a Megafon arcai előszeretettel ismétlik el Donald Trump és Elon Musk megalapozatlan állításait.
A Verzió dokumentumfilm-fesztiválról ajánlunk egy különleges filmet, ami húsba vágóan mutatja meg, mit jelent újságírónak lenni ott, ahol az állam dezinformációval és lejáratással teszi lehetetlenné az igazság megismerését.
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
A Doppelganger nevű dezinformációs művelet céljai közé tartozott az AfD erősítése és az amerikai elnökválasztás befolyásolása is. A projekt mögött álló orosz cég egyáltalán nem bánja, hogy lelepleződött a nyugati sajtó és a titkosszolgálatok előtt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Az online dezinformációs kampányok többek között az Izrael-Hamász háborút és a bevándorlás témáját lovagolták meg. Egy francia állami szerv jelentése szerint egyik céljuk az volt, hogy felerősítsék a megosztó társadalmi ügyeket a közbeszédben.
A ma kezdődő olimpiát övező globális médiafigyelmet többek közt Kreml-közeli csoportok igyekeznek meglovagolni, hogy aláássák a rendezvény biztonságát.
Bár Biden visszalépésének közvetlen oka a kudarcos elnökjelölti vita és a pártja felől érkező nyomás volt, elnöki évei alatt számos félrevezető vagy manipulált felvétel is erősítette a romló fizikai és mentális állapotáról kialakult képet.
Tényleg Biden a hibás? Vagy Alex Soros fenyegette meg Trumpot? A Simpson család valóban megjósolta a támadást? A magyar nyilvánosságban is számos dezinformációt indított el a hétvégi merénylet.
A legvirálisabbat, miszerint a pusztítást valójában egy amerikai gyártmányú ukrán légvédelmi rakéta okozta, a komplett kormányközeli média és a közmédia terjeszti.
A választási kampányban legalább 160 millió forintot költöttek hamis vagy félrevezető információk hirdetésére a Facebookon. A cég képviselőit a szarajevói Global Fact konferencián szembesítettük a választási projektünk eredményeivel.
Június elején életbe lépett az orosz mintára készült külföldiügynök-törvény Grúziában, a civileket és újságírókat folyamatos támadások érik. Egy grúz tényellenőrző oldal főszerkesztője mondta el a Lakmusznak, hogy nehezíti meg az életüket az új jogszabály.
Szinte minden ismert LMBTQ-ellenes narratívára akadt valamilyen gyorsan terjedő álhír Európa-szerte a 2024-es EP-választási kampányban.
Nemzetközi szakértők értékelték, milyen szerepet játszhatott a választási eredményekben, hogy ismét tömegekhez juthattak el hamis vagy félrevezető információk a legnagyobb közösségimédia-platformokon.
Megnéztük, hogyan értelmezte a szlovák miniszterelnök elleni támadást a Megafon és a magyar kormánypárti sajtó, és milyen álhírek terjedtek itthon és külföldön a merénylő személyével kapcsolatban.
Egyikük, Almássy Ferenc a Hír TV, az Echo TV és a francia Russia Today visszatérő vendége volt, míg az általa alapított weboldalon kormánypárti politikusok és újságírók tűntek fel gyakran.
Megnéztük, mit tesz a választási dezinformáció ellen a Meta, a Google, a TikTok és a Microsoft, és mit vár el a cégektől az Európai Bizottság.
Ukrajna lerohanása óta Oroszország elsősorban már nem proxikra és trollfarmokra támaszkodik, hanem az állami apparátus nyílt csatornáira. Ezeken pedig összehangoltan és profin kommunikálnak - mondja Jean-Christophe Boucher kanadai professzor, aki a külföldi befolyásolási kampányokat vizsgálja.
Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.
Az EU és Biden is számít az amerikai énekesnő támogatására az idei választásokon, eközben viszont a sztárral kapcsolatos konteók és hamisítványok összezavarni igyekeznek Swift rajongóit.
Az ukrán elnök személye elleni dezinformációs hadjárat legújabb gyöngyszeme ez a kamuvideó. „Szégyen hogy egy ilyen bugris egy ország vezetője lehet” - ezzel a felütéssel terjesztik a magyar Facebookon.
Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.
A European Fact-Checking Standards Network (EFCSN) úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel a szervezet által megfogalmazott etikai és módszertani szabályoknak.
Az Oroszországból származó dezinformáció gyakran sablonszerű narratívákat és eszközöket használ - írja egy nemrég megjelent tanulmány. Ezeket a példákat az utóbbi években a magyar politikai kommunikációban is viszontláthattunk.
A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.
A palesztin és Hollywood szavakból összegyúrt Pallywood narratíva szerint a Hamász-izraeli háború palesztin áldozatai valójában színészek - ezt azonban gyakran máshol és máskor készült felvételekkel, akár filmekből kivett jelenetekkel támasztják alá.
A tényrelativizmusról, azaz a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos erősödő kételyről készített kutatást a Political Capital. Ez az első ilyen vizsgálat Magyarországon.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése a dezinformáció befogadóira? Egy nemrégiben tartott konferencia erre kereste a választ.
Ha a gyerekeivel menekülő palesztin apának több ujja van a kelleténél, úgy még egész könnyű kiszúrni a mesterséges intelligenciát. A képügynökségi stockfotók azonban csak bonyolítják a helyzetet. Miből láthatod, mi valós és mi nem?
Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. Digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
Egy friss kutatás szerint nincs nagy különbség a globális dél országaiból és az Ukrajnából menekülőket célzó álhírek között: a dezinformációt terjesztők hasonló érveket és technikákat alkalmaznak Európa különböző országaiban.
A terrorizmus és a dezinformáció pszichológiai funkciója nagyon hasonló, ezt látjuk a Hamász-izraeli háborúban is. Hogyan érdemes kezelni, ha úgy érzed, elárasztanak a véres, erőszakos felvételek?
A világhírű konteó-kutató, Joseph E. Uscinski szerint rosszabbul járunk, ha mindent elhiszünk, mintha gyanakvóak vagyunk a hatalom birtokosaival szemben. Miért mondja mégis, hogy a konteó a lúzereknek való?
Izrael és a Hamász háborúja az online térben is nagy intenzitással zajlik. A felek változatos stratégiákat alkalmaznak, érdemes fenntartásokkal kezelni még a hivatalos forrásból származó információkat is. Tanácsokat adunk a biztonságos tájékozódáshoz.
A magyar nyelvű Facebook-oldalakon is terjedő videót már bő egy héttel azelőtt feltöltötték az internetre, hogy a palesztin terrorszervezet Gázából lerohanta Izraelt.
A magukat újságíróknak álcázó kamuprofiloktól kezdve a hamis narratívákat tápláló videójáték-felvételekig a közösségi oldalak komoly gondban vannak a palesztin-izraeli konfliktus körüli álhírcunami megfékezésével, főleg miután visszavontak egyes moderálási irányelveket.
A lengyel Demagog tényellenőrző portál főszerkesztőjével beszélgettünk a választási kampány legforróbb témáiról és a lengyel szélsőjobb ukránellenes retorikájáról, amit az orosz propagandagépezet táplál háborús dezinformációval.
Az egészséges, dezinformációtól és álhírektől mentes közbeszéd a jól működő demokráciák alapeleme. De ki tudna igazán tenni érte?
Marina Abramović legjobb esetben is csak „jószolgálati nagykövetként” támogatja az ukrán ügyet. A félreértésnek az amerikai Breitbart és orosz Telegram-csatornák ágyaztak meg.
Az Izrael és a Hamász közötti háború tökéletes körülményeket teremtett a hamis információk terjedéséhez az online térben. Mutatunk pár egyszerű módszert, amellyel ki lehet szűrni a félrevezető tartalmakat.
A „békepárti” Smer politikusai USA- és NATO-ellenes retorikával kampányoltak, üzeneteiket csak erősítette az orosz dezinformáció.
Hogy tudja az Európai Unió rábírni a nagy tech cégeket, hogy többet tegyenek a dezinformáció terjedése ellen? Interjú Alberto Rabbachinnal, aki az Európai Bizottság munkatársaként évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Egy európai bizottsági jelentés feltárta, milyen módszerekkel operálhatott a Kreml propagandagépezete a közösségi médiában az orosz-ukrán háború első egy évében a legnagyobb platformszolgáltatók szeme láttára.