Vágó István szerint 20-30 ember nézte a miniszterelnök beszédét „a valóságban”
A megafonos Trombitás Kristóf pedig az ellenzéki tüntetésről posztolt olyan fotót, ahol csak lézengtek a résztvevők. Megbecsültük, mennyien voltak a rendezvényeken.
A megafonos Trombitás Kristóf pedig az ellenzéki tüntetésről posztolt olyan fotót, ahol csak lézengtek a résztvevők. Megbecsültük, mennyien voltak a rendezvényeken.
A miniszterelnök egy német tanulmányra hivatkozott, de abban egyáltalán nem beszélnek a szankciókról. A konkrét számítást hiába kértük ki a kormánytól.
A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.
A kormánypárti és kormányellenes oldalakon használt illusztrációk szemléletesen mutatják be, hogyan manipulálható egy esemény értelmezése a képek segítségével.
Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.
A kormányzati retorika egészen mást mutat, mint a számok.
Több nyelven, például franciául és görögül is terjed, hogy Orbán Viktor újévi beszédében bejelentette: Magyarország kilép az EU-ból. Orbán eleve nem is tartott újévi beszédet, és nem beszélt Huxitról.
Ugyanennyire igaz lenne az is, hogy a magyar tervnél csak három kapott rosszabb értékelést az Európai Bizottságtól. A pénz kifizetését ráadásul Magyarország esetében feltételekhez is kötötték.
Nemrég a postaládákba is megérkezett a legújabb nemzeti konzultáció, miniszterelnöki levéllel kísérve. Végigvesszük a hamis és félrevezető állításokat, valamint a kérdőív jól bevált és új manipulációs technikáit is.
Az elmúlt 12 évben több mint tíz nemzeti konzultációval szondázta a kormány a közhangulatot, és terelte a társadalom véleményét a saját maga által kitalált irányba. De hogyan?
A kormány szerint minden egyes szankciós csomag elfogadásakor sikerült megvédeni a magyar érdekeket, összességében a szankciók mégis tönkreteszik a gazdaságot. De pontosan milyen intézkedésekről nemzeti konzultálunk?
Orbán azt mondta, hogy Magyarország a világ 5. leginkább high-tech országa. Valójában a több mint 80 részindikátor közül csak egy területen végeztünk ilyen jó helyen, összességében a rosszabbul teljesítő EU-s országok közt vagyunk.
A Fidesz szerint nem hoz változást Magyarországon az európai szabályozás, az ellenzék azt mondja, jelentősen emelni kell miatta a minimálbéren. Az uniós irányelv szövege alapján megnéztük, kinek van igaza.
A miniszterelnök szerint az orosz szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, nem kérdezték meg róluk az embereket. Nézzük, hogy működik az EU-s döntéshozatal, a képviseleti demokrácia, és mindebben hogyan vesz részt a magyar kormány.
A Fidesz grafikonja azt hirdeti, hogy Magyarországon az energiatámogatás a családok havi jövedelmének 30 százaléka, míg nyugaton sokkal alacsonyabb az arány. Csakhogy a német és osztrák családi jövedelem közel négyszer akkora, mint a magyar.
Spórolási tippeket ad és kormánypárti üzeneteket terjeszt a Budapesten ingyenesen elérhető Metropol. Az újságot csak azért lehet újra osztogatni közterületeken, mert ezt egy kormányrendelet lehetővé tette, méghozzá a veszélyhelyzetre való tekintettel.
AZ EU-ban valóban jónak mondható a magyar teljesítmény az ezer főre jutó születésszám és a termékenységi mutató tekintetében is, de nem árt megjegyezni: a szép termékenységi adatokba belejátszik, hogy nagyon mélyről indultunk, a teljes népességszám pedig folyamatosan csökken.
Mit tudtak meg a megyei lapok olvasói a 400 forint feletti euróról? Hogyan értesültek a rezsicsökkentés megvágásáról? Mennyit olvashattak Orbán kevert fajúzós eszmefuttatásából? Három újságban néztük meg, hogyan tudósítottak az elmúlt időszak országos jelentőségű eseményeiről.
A Fidesz szerint a baloldal úgy döntötte be a gazdaságot, hogy se háború, se válság nem volt Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt. Csakhogy ez nem igaz.
Egy álom beteljesülésének nevezte tegnap Orbán Viktor, hogy előadást tarthatott a Republikánus Párt nagygyűlésén, a CPAC-en. Mi azokat az állításokat vizsgáltuk belőle, amelyek adatokkal egyértelműen megerősíthetőek vagy cáfolhatóak.
A miniszterelnök főleg politikai véleményeket és jóslatokat fogalmazott meg, mi a tényállításai mögött álló bizonyítékokat kerestük.
A miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt, hogy idén több mint százezren próbáltak Magyarországra jutni. A rendőrség statisztikáiban azonban egy ember többször is szerepelhet.
Évek óta terjed az Orbán Viktorhoz kötött idézet, amelyben arról beszél, 300 forint feletti eurónál a kormánynak le kell mondania. Ilyet azonban Orbán nem mondott sem 2008-ban, sem máskor. Mást viszont igen.
A kormányzati kommunikációban egyre többször jelenik meg a “háborús infláció” kifejezés. Csakhogy az árak nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni, a konfliktus csak tovább mélyítette a problémákat.
Terjedni kezdett a Facebookon, hogy Orbán 2014-ben azt mondta a nyugdíjasokról: aki nem képes "fenntartani magát, az nem méltó rá, hogy létezzen". De a valóságban a demográfiáról és a bevándorlásról beszélt, nem az idősekről.
Több bejelentés is született választási csalásokról, de a vizsgálat eredményére a legtöbb ügyben még várni kell. Összegyűjtöttük, eddig milyen bizonyítékok kerültek elő.
Összességében még mindig többen vannak azok, akik vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak - de arányaiban már nem annyival, mint a korábbi választásokon.
Az előző két választáson a kétharmadhoz valójában azoknak a tömege volt közelebb, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire nem szavaztak.
Az elmúlt egy hétben sorra pörögtek fel a fideszes politikusok, megafonos influenszerek és putyinista álhíreket terjesztő Facebook-oldalak: jó sok közpénzzel megtámogatva jutottunk odáig, hogy Ukrajna állítólag beavatkozik a magyar választásokba.
A klasszikus mozgósítás mellett az ellenzékkel szembeni negatív kampány uralja a posztokat - állításaik egy részének azonban nem sok köze van a valósághoz.
A Fidesz szerint az ellenzék a háború pártján áll, az Orbán-kormány a béke záloga. Összegyűjtöttünk harminc nyilatkozatot, amelyben az ellenzék politikusai világossá tették: nem akarnak háborút.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket. De van-e mindennek következménye?
Orbán évértékelőjében úgy beszélt a magyar bérek növekedéséről a Gyurcsány-Bajnai korszak óta, hogy az inflációval nem foglalkozott. A magyar béremelkedés régiós összehasonlításban már nem olyan figyelemre méltó, EU-s szinten pedig továbbra is a sereghajtók közt vagyunk.
Legutóbb Orbán Viktor beszélt arról az évértékelőjében, hogy csökken a szegénység Magyarországon - de nem mindegy, milyen számokat nézünk.
Tényleg 1 millióval több ember dolgozik most, mint a Gyurcsány-kormány idején? A magyarok többsége valóban úgy gondolja, hogy jól sikerült a koronavírus elleni védekezés? A mai évértékelő 6 fontos állítását ellenőriztük.
Orbán évértékelőiben ki szokott térni a magyar gazdaság állapotára, gyakran régiós versenytársakkal és az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva a hazai teljesítményt. Ezeket az állításait ellenőriztük.
Orbán szeret büszkélkedni a születések és házasságkötések növekvő számával, bölcsődei férőhelyekből viszont nem lett annyi, mint amennyit ígért az évértékelő beszédeiben. A miniszterelnök családpolitikai, demográfiai állításait ellenőriztük.
Összeszedtük a miniszterelnök foglalkoztatással kapcsolatos állításait 2010 óta tartott évértékelő beszédeiből, és ellenőriztük őket a KSH és az Eurostat adatai alapján.
A dokumentumfilmben az amerikai tévés csodálattal mutatja be a Sorossal szembeszálló Orbán Viktort. A videóban azonban több olyan, tényszerűnek szánt állítás is elhangzik, amely nem fedi a valóságot.
Orbán Viktor már három éve egy forintot sem tud félretenni, lakáshitelét több mint tíz év alatt sikerült kifizetnie. Eközben édesapjának cégei milliárdos állami projektekből gazdagodtak.
Kovács Ákos dalszerző nemrég egy “kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis vírusnak” nevezte a COVID-19 járványért felelős kórokozót. Az Egyesült Államok valóban társfinanszírozott koronavírus-kutatásokat a Vuhani Virológiai Intézetben, de a COVID-19 járvány kitörése és ezek között nincs bizonyítható kapcsolat.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nemrég videóban beszélt Orbán állítólagos grazi magánklinikás útjairól. Ezekről évek óta keringenek számlák, fotók az interneten - most megmutatjuk, hogy ezek miért nem hiteles bizonyítékok. Az egyik ilyen képet például a 444 fotósa készítette, de nem a grazi klinika előtt, hanem Balatonfüreden.
Bár a számok stimmelnek, az ábrázolás a valóságosnál jóval nagyobb növekedést mutat. A kormány nem először használ vizuálisan megtévesztő ábrát.