A kampányból mindenki kivette a részét, még a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Századvég új tényellenőrzői ntézete is adott fel Kollár Kingával foglalkozó hirdetést. A reklámok főként az idős korosztályt érték el, csak a Megafon és a Fidesz próbálkozott a fiatalabbak megcélzásával.
Évek óta fel-felbukkan a közösségi médiában és különböző blogokon egy szöveg, amit állítólag Orbán Viktor első titkárnője írt arról, hogyan rúgta ki a Fidesz első embere. Az általunk megkérdezett volt fideszesek sem a nőre, sem a történetre nem emlékeznek, még a posztban nevesített Fodor Gábor sem.
Jóval többször jelent meg Magyar Péter az Európai Parlamentben, mint ahogy a Magyar Nemzet állította. Azonban az elérhető jegyzőkönyvek alapján így is messze ő a legkevésbé aktív magyar képviselő.
A Politikai Propaganda Indikátorral azt vizsgálták a kutatók, milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban.
Év elejétől számolva a magyarországi politikai hirdetők több mint 8,5 millió eurót fizettek Facebook-reklámokért. Ezzel lakosságarányosan az egész EP-választási kampány legmagasabb költési számait produkáltuk.
A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre, közel 500 millió forintot hamis, félrevezető állítások reklámozására. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.
Korábban feltártuk, hogy a választások közel hetven fideszes és független jelöltje részt vett a kormánypárti influenszerképző tréningjein. Ez önmagában azonban nem volt elég a győzelemhez.
Egy átlagembernek 373 évig kellene dolgoznia, hogy ennyi pénzt keressen. Novák Katalinnak csak 27 évig.
Újra magyar kormánypárti üzenet lett a legtöbb pénzből hirdetett reklám az Európai Unióban. A Fidesz több mint 105 millió forintot költött a Google platformjain hirdetésekre április közepe óta.
Csütörtök este az M1 képernyőjén csapott össze Deutsch Tamás, Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi EP-listavezető. A közel kétórás műsorban bőven találtunk pontosításra szoruló állításokat.
A magyarországi facebookos kiadásokat abszolút értékben is csak a nyolcszor népesebb Németország költései előzik. A Megafon és a Fidesz több pénzért hirdet, mint sok országban az összes politikai hirdető együttvéve.
Az év eleje óta ez a hármas több mint nyolcszor annyit költött, mint az összes ellenzéki párt együttvéve.
A Fidesz és a Megafon kampányvideói Gyurcsány Ferenc kiragadott mondatával próbálják illusztrálni, hogy a baloldal háborúba sodorná Magyarországot. Az eredeti beszédben azonban Gyurcsány egy szóval sem utalt az orosz-ukrán háborúra.
A kampányanyag azt állítja, hogy a baloldal megszavazta az EU Ukrajnát segítő katonai misszióját. A valóságban azonban egészen más történt.
Egyikük, Almássy Ferenc a Hír TV, az Echo TV és a francia Russia Today visszatérő vendége volt, míg az általa alapított weboldalon kormánypárti politikusok és újságírók tűntek fel gyakran.
Karácsony Gergely hazugságairól indított videósorozatot a Fidesz főpolgármester-jelöltje, de közben valós intézkedéseket hallgat el, és olyan ígéreteket is számon kér a főpolgármesteren, amilyeneket nem is tett 2019-ben.
A Megafon arcai előszeretettel riogatnak „baloldali” politikusokkal, ám van ezzel egy kis probléma: az általuk példaként említett politikusok nagyrésze valójában nem tekinthető baloldalinak.
Novák Katalin és Varga Judit bukása után Kocsis Máté posztja adta meg az alaphangot a közösségi médiában: egy órán belül közel száz fideszes képviselő osztotta meg a központi üzenetet. A Megafon lejárató kampányát a nyilvánosság egészen más szeglete terjesztette.
Nagy erőkkel hirdeti a kormánypárti Megafon, hogy az ÁSZ tiltott kampányfinanszírozásért büntette meg az ellenzéket, arról viszont nem beszélnek, hogy az ő tevékenységükkel is foglalkozott a Számvevőszék. Igaz, a hírek szerint egyetlen nyilatkozat bekérésével el is engedte a témát.
A köztársasági elnök lemondása óta harsogják a Megafon influenszerei és fideszes politikusok, hogy „a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”. Mindkét oldalon bőven találtunk példát az ellenkezőjére.
Drágaság, rekordinfláció, adóemelések és megszorítások, Orbán 5 milliós fizetése - megnéztük, mi fedi a valóságot, és mit tesz ehhez hozzá a politikai kommunikáció.
László András egykori miniszteri biztos és külpolitikai tanácsadó a kormánypárti véleményvezér-keltető európai embere. Bemutatjuk, ki ő és mit csinál az X-re átnevezett Twitteren.
Alföldi gimnazistaként, 14 évesen találkozott először kormánypárti mémekkel, pár évvel később már havi fizetésért gyártotta őket. A Lakmusz videóinterjúja.
Az országgyűlési képviselő szerint a szakszervezetek nem szerveztek megmozdulásokat De azt például elfelejtette, amikor több tízezer pedagógus sztrájkolt országszerte több száz iskolában, amikor Hiller István házához vonultak a demonstrálók, és még egy sor másik tüntetést.
A Fidesz szerint a baloldal úgy döntötte be a gazdaságot, hogy se háború, se válság nem volt Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt. Csakhogy ez nem igaz.
Ígéretet tett a magyar kormány az Európai Bizottságnak, hogy jogalkotás előtt időt biztosít a társadalmi konzultációra. Ehhez képest a katatörvény módosítását egy nap alatt fogadták el, érdemi egyeztetés nélkül.
Kormánypárti megmondóemberek azzal támadják az ellenzéket, hogy annak idején nem támogatták a kata bevezetését. Az MSZP-sek valóban többnyire nemmel voksoltak, Karácsony Gergely tartózkodott, de több vezető kormánypárti politikus sem szavazott: például Szijjártó Péter, Varga Mihály és Kósa Lajos.
Az előző két választáson a kétharmadhoz valójában azoknak a tömege volt közelebb, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire nem szavaztak.
A klasszikus mozgósítás mellett az ellenzékkel szembeni negatív kampány uralja a posztokat - állításaik egy részének azonban nem sok köze van a valósághoz.
A Fidesz szerint az ellenzék a háború pártján áll, az Orbán-kormány a béke záloga. Összegyűjtöttünk harminc nyilatkozatot, amelyben az ellenzék politikusai világossá tették: nem akarnak háborút.
A közmédiából úgy tűnik, mintha kizárólag Ukrajna és a magyar ellenzék dezinformálna a háborúval kapcsolatban. Valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk az egy hónapja indított Fake news figyelőn.
Élő beszélgetés a Lakmuszon Fazekas Tamás jogásszal és Bene Márton kutatóval.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket. De van-e mindennek következménye?
Az egyik oldalon félmilliós, a másikon 70-80 ezres tömeget mondtak a szervezők. A felvételek alapján mindkét fél túlbecsülte a résztvevők számát.
Úgy állítanak be brit, svéd és spanyol adatokat, mintha ezekben az országokban gyerekek tömegeit operálnák ellenkező neművé. Ez félrevezető, a műtéteket nem is lehet kiskorúakon végezni.