Mit tudtak meg a megyei lapok olvasói a 400 forint feletti euróról? Hogyan értesültek a rezsicsökkentés megvágásáról? Mennyit olvashattak Orbán kevert fajúzós eszmefuttatásából? Három újságban néztük meg, hogyan tudósítottak az elmúlt időszak országos jelentőségű eseményeiről.
Ha átlag felett fogyasztunk, többet kell fizetni, mint Madridban, Berlinben vagy Párizsban. Az összehasonlítás figyelmen kívül hagyja azt is, hogy máshol máshogy támogatják a fogyasztókat.
A Fidesz szerint a baloldal úgy döntötte be a gazdaságot, hogy se háború, se válság nem volt Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt. Csakhogy ez nem igaz.
Egy álom beteljesülésének nevezte tegnap Orbán Viktor, hogy előadást tarthatott a Republikánus Párt nagygyűlésén, a CPAC-en. Mi azokat az állításokat vizsgáltuk belőle, amelyek adatokkal egyértelműen megerősíthetőek vagy cáfolhatóak.
Ígéretet tett a magyar kormány az Európai Bizottságnak, hogy jogalkotás előtt időt biztosít a társadalmi konzultációra. Ehhez képest a katatörvény módosítását egy nap alatt fogadták el, érdemi egyeztetés nélkül.
Kormánypárti megmondóemberek azzal támadják az ellenzéket, hogy annak idején nem támogatták a kata bevezetését. Az MSZP-sek valóban többnyire nemmel voksoltak, Karácsony Gergely tartózkodott, de több vezető kormánypárti politikus sem szavazott: például Szijjártó Péter, Varga Mihály és Kósa Lajos.
Évek óta terjed az Orbán Viktorhoz kötött idézet, amelyben arról beszél, 300 forint feletti eurónál a kormánynak le kell mondania. Ilyet azonban Orbán nem mondott sem 2008-ban, sem máskor. Mást viszont igen.
Élő műsor a Lakmuszon!
A kormányzati kommunikációban egyre többször jelenik meg a “háborús infláció” kifejezés. Csakhogy az árak nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni, a konfliktus csak tovább mélyítette a problémákat.
Dr. Veszelszki Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi docensével beszélgetünk.
Mi a közös Scarlett Johanssonban, Leia hercegnőben és Vitalij Klicskóban? Mára ez nem egy közepesen rossz vicc kezdőkérdése, hanem a valóság: mindhármukól készült már élethű hamisított videó. Hol tart a deepfake, és hogyan szúrhatod ki a hamisítványt?
Megbélyegzik a meleg közösségeket a majomhimlő terjedéséről szóló elméletek, Hatvannégy Vármegye emiatt a Pride-ot is betiltaná. Pedig a betegség szexuális orientációtól függetlenül fertőzhet.
A Lakmusz műsorának vendégei: Guld Ádám médiakutató és Seres Samu tartalomgyártó.
Az országgyűlési választások előtt fordult a hangvétel. És azóta is úgy maradt.
Élő műsor a Lakmuszon.
A terhes férfi után bármi elképzelhető? Nem annyira.
A közösségi médiát elárasztották a hamis hírek, amelyek igyekeznek a színésznőt minél rosszabb színben feltüntetni.
Nem tartja magát oroszbarátnak, csak “zavarják a hazugságok”. Több mint tízórányi videójában azonban sorra jelennek meg a putyini háborús propaganda motívumai. A moderáció kivédésére alternatív videóplatformokkal is kísérletezik.
A hamis hírek azonosításának egyik legfontosabb eleme a felhasználók visszajelzése.
Egy képviselő nettóban négyszer annyi fizetést kap, mint egy pályakezdő pedagógus.
A rövid válasz: nem. Az EU viszont valóban keresi a lehetséges megoldásokat, hogy csökkentsék az egyes országok Oroszországtól való gázfüggőségét.
A Jobbik elnöke megtalálni vélt közel félmillió szavazót, de az általa idézett számok nem biztos, hogy jobbikosokat jelölnek.
Az 1989-es, négyigenes népszavazáson több mint 4 millió igen szavazat érkezett, míg a gyermekvédelminek mondott kérdésekben 3,7 millióan voksoltak egy irányba. A rendszerváltás utáni népszavazások történetében azonban ez valóban rekord.
A hatályos törvények szerint lett volna lehetősége az ellenzéki pártszövetségnek arra, hogy eljusson a közmédia nézőihez is, politikai reklámokkal. Nem éltek vele.
John Cleese brit komikus Twitteren kérdezte a magyar választópolgároktól, hogy ki rohanta le 1956-ban Magyarországot. Schmidt válaszolt, de csak részben volt igaza.
“Kevesebb pöcs, több farok!”
A klasszikus mozgósítás mellett az ellenzékkel szembeni negatív kampány uralja a posztokat - állításaik egy részének azonban nem sok köze van a valósághoz.
A közmédiából úgy tűnik, mintha kizárólag Ukrajna és a magyar ellenzék dezinformálna a háborúval kapcsolatban. Valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk az egy hónapja indított Fake news figyelőn.
Élő beszélgetés a Lakmuszon Fazekas Tamás jogásszal és Bene Márton kutatóval.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket. De van-e mindennek következménye?
Az egyik oldalon félmilliós, a másikon 70-80 ezres tömeget mondtak a szervezők. A felvételek alapján mindkét fél túlbecsülte a résztvevők számát.
Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgetünk a Lakmuszon.
A narratíva szerint 2015-ben agresszív férfiaktól kellett megvédeni hazánkat, most a magyarok tárt karokkal fogadják az Ukrajnából menekülő nőket és gyerekeket. A kép ennél jóval árnyaltabb.
Azt állítják, hogy az ellenzéki politikusok az Internacionálét énekelték a tüntetésen - valójában viszont a Himnuszt. Megmutatjuk, ezt hogyan lehet ellenőrizni.
Mondjuk huszonhat éves vagy, városi, és szeretsz kirándulni? Vagy ötven, vidéki, és rajongsz a fociért? A Who Targets Me kiegészítőjével megnézheted, hogy ezek alapján mely politikai szereplők céloznak téged Facebookon.
Oroszország régóta hivatkozik arra, hogy a “Nyugat” írásban garantálta a berlini fal leomlása után, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba. Valójában azonban ez nem történt meg.
Oroszország jó ideje készíti elő a genocídium narratíváját, hogy azzal indokolja meg Ukrajna lerohanását. Csakhogy nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy valóban történt népirtás Donbasz területén.
Az orosz-ukrán konfliktusban nemcsak fegyverekkel, hanem évek óta kommunikációs szinten is folyik a hadviselés.
A szórólapokon az áll: Vajda Zoltán szerint kevés a bevándorló. Valójában egy 2015-ös nyugdíjkonferencián tartott beszédéből vágtak ki egy fél mondatot, ahol gazdasági bevándorlókról beszélt.
Legutóbb Orbán Viktor beszélt arról az évértékelőjében, hogy csökken a szegénység Magyarországon - de nem mindegy, milyen számokat nézünk.
Orbán szeret büszkélkedni a születések és házasságkötések növekvő számával, bölcsődei férőhelyekből viszont nem lett annyi, mint amennyit ígért az évértékelő beszédeiben. A miniszterelnök családpolitikai, demográfiai állításait ellenőriztük.
Szada háziorvosa szerint a koronavírus csak hisztéria, a kezeléshez az immunrendszer erősítése a fontos. Írását 27 ezren osztották meg, legutóbb már egy másik orvos fényképével terjedt.
A dokumentumfilmben az amerikai tévés csodálattal mutatja be a Sorossal szembeszálló Orbán Viktort. A videóban azonban több olyan, tényszerűnek szánt állítás is elhangzik, amely nem fedi a valóságot.
Hiába állítják az ellenzéki politikusok az ellenkezőjét, kicsúsztak az időből.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nemrég videóban beszélt Orbán állítólagos grazi magánklinikás útjairól. Ezekről évek óta keringenek számlák, fotók az interneten - most megmutatjuk, hogy ezek miért nem hiteles bizonyítékok. Az egyik ilyen képet például a 444 fotósa készítette, de nem a grazi klinika előtt, hanem Balatonfüreden.
Bár a számok stimmelnek, az ábrázolás a valóságosnál jóval nagyobb növekedést mutat. A kormány nem először használ vizuálisan megtévesztő ábrát.