Mesterházy Attila állításával szemben, bár valóban kivételes kedvezményekkel, de azért fizet adót a két kormányzatilag kiemelt szektor, melyek átalakításába rengeteg energiát fektetett a Fidesz.
A 2022 óta Yettel néven futó szolgáltató szerint előfordulhat, hogy egyes telefonok továbbra is Telenort írnak ki. Azonban egyéb jelek is utalhatnak arra, hogy az Orbán posztjaiban felbukkanó Nokiát nem a Trumppal folytatott választás utáni hívása közben fotózták le.
A valenciai áradások következtében a magyar és a spanyol közösségi platformokon is újra megjelent a klímadezinformáció. Három népszerű, ámde hamis narratívát mutatunk be, esőcsináló hajóktól egy Netflix-sorozatig.
Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.
A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.
Összesen 195 percben foglalkozott a híradó Magyar Péterrel vagy pártjával. Ebből alig egy perc volt a semleges hangvételű beszámoló, a maradék időben negatív fényben tüntették fel a Tisza párt elnökét.
A 24.hu és az RTL Klub kevésbé elfogult az ellenzék felé, mint az Origo vagy a TV2 a kormány irányába. A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.
A mondat, amit most az ellenzéki politikus is elővett, ebben a formában nem hangzott el Orbántól. Ezt más lapok mellett már a Lakmusz is megírta, évekkel ezelőtt.
Ákos szerint a brit iskolákban egyre több gyerek képzeli magát macskának vagy kutyának. Az énekes által hivatkozott BBC-podcastban valóban vitáznak a témáról, de macskaként viselkedő gyerekek csak anekdotikus történetekben és félrevezető hírekben jelennek meg.
A Verzió dokumentumfilm-fesztiválról ajánlunk egy különleges filmet, ami húsba vágóan mutatja meg, mit jelent újságírónak lenni ott, ahol az állam dezinformációval és lejáratással teszi lehetetlenné az igazság megismerését.
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Tállai András szerint „Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot”. Valójában az uniós tagállamok túlnyomó többségében csökkent a GDP-arányos államadósság 2020 és 2023 között.
Az Ursula von der Leyennel, Manfred Weberrel és Dobrev Klárával „csörtéző”, napszemüveges Orbánt ábrázoló videókra annyi pénz ment el, hogy Orbán oldala magasan a magyar Facebook-költési lista élén végzett.
A közzétett videóösszeállítás már tavaly virálissá vált a közösségi médiában, de ekkor korábbi hadi eseményekre reagált. A Kurucinfó által megosztott, kontextusukból kiragadott felvételek között argentin erdőtűz, brazil raktártűz és orosz benzinkúttűz képei is szerepelnek.
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említett szám már csak azért is rejtélyes, mert Magyarországon összesen sincs 15 ezer középvállalat. Akkor mégis mire gondolhatott Orbán?
Máshol az orosz agressziót inkább a második világháború kirobbantásához, Putyint pedig Hitlerhez hasonlítják. Bárány Balázs történészt kérdeztük a leggyakoribb történelmi analógiákról.
A Politikai Propaganda Indikátorral azt vizsgálták a kutatók, milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban.
Míg az ukrán elnök 34 országban járt Írországtól a Fülöp-szigetekig, Putyin alig tíz alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, akkor is főként a „szomszédba” ment. Térképen mutatjuk a két államfő diplomáciai mozgását az elmúlt másfél évben.
A bizarr formátumot Trump egykori asszisztensétől, John McEntee-től leshette el a megafonos influenszer. A kopasz oszt kajálós videóiban hamis vagy félrevezető állításokat is találtunk.
A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.
Az európai országokat összehasonlító statisztikában mindössze egyetlen bűncselekménytípust találtunk, amelyben Magyarország teljesít a legjobban. Egy Deák Dániel által hivatkozott felmérés szintén ellentmond a miniszterelnöknek.
A CitizenGO által indított kezdeményezés tévesen állítja, hogy az uniós finanszírozású projekt részeként gyerekek táncoltak félmeztelenül egy melegbárban.
A Doppelganger nevű dezinformációs művelet céljai közé tartozott az AfD erősítése és az amerikai elnökválasztás befolyásolása is. A projekt mögött álló orosz cég egyáltalán nem bánja, hogy lelepleződött a nyugati sajtó és a titkosszolgálatok előtt.
Bár a kormány sikerkommunikációja ezt a képzetet keltheti, az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma uniós összevetésben nem kiemelkedő Magyarországon. Megnéztük, mi van a minisztérium által közölt látványos adatok mögött.
Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.
Ezt állítja több kormánypárti sajtóban megjelent cikk, jó néhány Facebook-poszt és az érintett cselgáncsozó, Nemanja Majdov is. A hivatalos dokumentumok szerint azonban a vallási jelkép használata csak egy indok volt a sok közül.
A javaslat egy hatoldalas, angol nyelvű „tanulmány” része volt, amit 2023 októberében rendeltek Rogán Antalék a New Land Mediától.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Az online dezinformációs kampányok többek között az Izrael-Hamász háborút és a bevándorlás témáját lovagolták meg. Egy francia állami szerv jelentése szerint egyik céljuk az volt, hogy felerősítsék a megosztó társadalmi ügyeket a közbeszédben.
Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.
Az oktatásért felelős minisztérium kedve szerint szemezgetett az 500 oldalas dokumentumból, de még a látszólag kedvező adatokat is félrevezetően tálalta. Azt pedig egyszerűen nem említette, hogy a magyar oktatás jó pár mutatóban látványosan gyengébben teljesít az OECD-átlagnál.
Kritikus Facebook-kommentek miatt sem ülnek több ezren angliai börtönökben, hiába terjeszti ezt egy virális videó, ami a kormánypárti Patrióta csatorna ajánlásával terjed.
Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapott adatok szerint az orvosok átlagbére 2023-ban meghaladta a bruttó kétmillió forintot. A kormány által hangoztatott hatszoros emelkedés azonban csak úgy jön ki, ha figyelmen kívül hagyjuk az inflációt.
A most leköszönő Európai Parlamentről valóban megjelent egy kutatás, de az nem kifejezetten a büntetőügyekről szólt. Az elmúlt évtizedek minden olyan botrányát összeszámolták, amiről hírt adott a média.
Az árvízzel megérkezett a klímadezinformáció is. Magyarországon is terjed az a hamis narratíva, hogy az időjárást emberek irányítják a HAARP és 5G technológia segítségével.
A kicsapongó életvitele miatt felfüggesztett dunavecsei plébánost tavaly ősszel oktatták influenszerkedésre. Nem ő volt az egyetlen egyházi személy, aki részt vett a kormányközeli központ képzésen.
A megbízást teljesítő Balásy-cég negyedmillió embert el is ért a nemzeti konzultációt népszerűsítő üzenettel. Arra nem kaptunk választ, hogy a Kabinetiroda milyen módon jutott hozzá a több százezer telefonszámhoz.
Magyar Péter állítólag egy luxusmárka modelljét húzta fel a gátra, Orbán Viktorról pedig már korábban állították, hogy egy disznóvágásra vett fel drága csizmát. Azonban egyik vád sem megalapozott.
Megnéztük, hogyan tiltják vagy korlátozzák a mobiltelefonok iskolai használatát nálunk és más európai országokban.
A kamaszoknak szóló oktatási oldal, a Detekto.hu alapos és szórakoztató tartalmakkal tanítja az online információk ellenőrzését, segíti az internetes tájékozódást, és építi a magyar fiatalok médiatudatosságát.
Donald Trump és Kamala Harris is el-elrugaszkodott a tényektől, olyan vádakat hoztak fel egymás ellen, amelyek bizonyítottan nem igazak. A migrációra, az abortuszra és a gazdaságra vonatkozó hamis vagy félrevezető állításaikat gyűjtöttük össze.
Rétvári Bence a southporti gyerekgyilkosságok és egy valenciai késelés után kiáltott rendkívüli közbiztonsági veszélyt, miközben az elkövetőkről az érintett országok rendőri szervei által is cáfolt hamis vagy félrevezető információkat közölt.
A kormány eddig csak félrevezetően tálalta a TIMES Higher Education listáját, a felsőoktatási államtitkár most arról is téves számot mondott, hogy hány magyar egyetem szerepel rajta.
Pedig a gyanúba kevert kép nem manipulált, a 444 fotósa készítette a Madách leváltott igazgatója melletti tüntetésen.
Újra felbukkant a Facebookon egy megtévesztő kép, amely a holland és a magyar iskolakezdést hasonlítja össze. Ehhez egy 10 éves fotót használ, rajta holland általános iskolások ismerkednek muszlim vallási gyakorlatokkal egy tanulmányi kiránduláson.
Bár ezt sehol sem tüntették fel, a magyar kormánypárti lapok egy MintPress nevű portál 2021-es cikkét használták arra, hogy információs hadviseléssel vádolják meg a 444-et.
Hulló vakolat, beázott és penészes falak. Gyorsan terjed egy Facebook-poszt különböző magyar kórházakban készült képekkel. Beazonosítottuk, mikoriak és mit ábrázolnak pontosan.
Nagy Márton minisztériuma szerint, ha az „effektív minimálbért” nézzük, akkor az EU középmezőnyéhez tartozunk. Csakhogy a 17. hely bajosan nevezhető középmezőnynek, az NGM összehasonlítása pedig eleve félrevezető.
Ezen a nyáron is számos cikk támadta azzal a főpolgármestert, hogy megválasztása előtt klímát ígért a 3-as metróra, de ezt a vállalását azóta sem teljesítette. Megnéztük, pontosan mit mondott Karácsony klímaügyben a 2019-es kampányban, és hogy miért nem történt meg azóta sem a metró légkondicionálása.