Az orosz-ukrán háború kezdete óta oroszpárti források a Charlie Hebdo logóját és grafikai megoldásait felhasználva legalább kilenc alkalommal keltették azt a látszatot, hogy a nyugat élesen kritizálja Ukrajna vezetését. A legújabb hamisított címlap koporsóban ábrázolja Zelenszkijt.
Egy kijevi portál lehozott egy ukrán képviselőt megnevező kamu interjút, ami az orosz állami média közvetítésével a Magyar Hírlapig is eljutott. Az álhírt eredetileg közlő főszerkesztő orosz információs műveletet sejt a háttérben.
Ha országokat hasonlítunk össze, akkor az USA vezeti az Ukrajnának folyósított támogatások listáját, összeadva azonban az európai államok költöttek többet. Az európai segítségnek ugyanakkor nagyobb része kölcsön, mint az amerikainak.
Az ukrán vezérkar beszámolói feleannyiszor fértek be a közmédia háborús híradásaiba. Jójárt Krisztián szerint a hivatalos orosz jelentések annyira elszakadtak a valóságtól, hogy az orosz elemzők sem hivatkoznak rájuk.
Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe.
Egy Kreml-közeli cég nyugat-európai országokban terjesztett orosz propagandát kamu híroldalakon, több ezer karikatúrán és mémen keresztül. Ezeket a Meta politikai hirdetésekben is reklámozta, több mint százmillió forintnyi bevételért.
A cikkekből később kihúzták az erre vonatkozó információkat, ám továbbra is azt sugallják, hogy „Putyinnak igaza lehetett.”
A BIDF kínálatából ajánljuk az Ukrán Filmakadémiáról kizárt, de ezzel együtt fesztiválkedvenc Szergej Loznica új alkotását. A háború sújtotta Ukrajna hétköznapjairól szóló Invázió eszköztelenségében is megrázó, érzékeny dokumentumfilm.
Összeszedtünk kilenc, a Lakmusz által már ellenőrzött állítást 2024-ből, amikre jó, ha alapos válaszokkal készülnek a tények, a felelős tájékoztatás és a valódi párbeszéd hívei.
A William Bradley néven ismert csalót luxusautója leplezte le. A hamis befektetésekkel szerzett pénzét még mindig szabadlábon költi, sőt, egy nyilvános YouTube-csatornát is indított, ahol gátlástalanul mutatja, hogyan szórja a pénzt.
Máshol az orosz agressziót inkább a második világháború kirobbantásához, Putyint pedig Hitlerhez hasonlítják. Bárány Balázs történészt kérdeztük a leggyakoribb történelmi analógiákról.
Míg az ukrán elnök 34 országban járt Írországtól a Fülöp-szigetekig, Putyin alig tíz alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, akkor is főként a „szomszédba” ment. Térképen mutatjuk a két államfő diplomáciai mozgását az elmúlt másfél évben.
A Doppelganger nevű dezinformációs művelet céljai közé tartozott az AfD erősítése és az amerikai elnökválasztás befolyásolása is. A projekt mögött álló orosz cég egyáltalán nem bánja, hogy lelepleződött a nyugati sajtó és a titkosszolgálatok előtt.
Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.
A legvirálisabbat, miszerint a pusztítást valójában egy amerikai gyártmányú ukrán légvédelmi rakéta okozta, a komplett kormányközeli média és a közmédia terjeszti.
Utánanéztünk, milyen EU-s rendelettel példálózott Gulyás Gergely, amikor a „háborúpárti” hazai médiumokkal szembeni fellépésről tett bejelentést.
A Fidesz és a Megafon kampányvideói Gyurcsány Ferenc kiragadott mondatával próbálják illusztrálni, hogy a baloldal háborúba sodorná Magyarországot. Az eredeti beszédben azonban Gyurcsány egy szóval sem utalt az orosz-ukrán háborúra.
A kampányanyag azt állítja, hogy a baloldal megszavazta az EU Ukrajnát segítő katonai misszióját. A valóságban azonban egészen más történt.
A Megafon 40 millió forintból hirdetett világháborús üzenetére Bohár egy romos helyszínen forgatott videóval is ráerősített. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan találtuk meg a videóban szereplő épületet, milyen funkciót látott el a múltban és mire használják jelenleg.
Egyikük, Almássy Ferenc a Hír TV, az Echo TV és a francia Russia Today visszatérő vendége volt, míg az általa alapított weboldalon kormánypárti politikusok és újságírók tűntek fel gyakran.
Atomháború, fegyvergyárban dolgozó nők, fronton harcoló magyar katonák – ilyen képekkel riogat legújabb videóiban a kormánypárti influenszerközpont. Megnéztük, mire alapozzák az erősen félelemkeltő választási üzeneteket.
Kontextusukból kiragadott idézetekkel igyekszik bizonyítani, hogy a németek háborús pszichózisban vannak.
A Magyar Nemzettől az Origóig mindenki Jevhen Dikij kijelentéseivel riogat. Utánanéztünk, mit lehet tudni róla, és hogy pontosan mit jelenthet, amit az egyik ukrán tévécsatornának nyilatkozott.
Ukrajna lerohanása óta Oroszország elsősorban már nem proxikra és trollfarmokra támaszkodik, hanem az állami apparátus nyílt csatornáira. Ezeken pedig összehangoltan és profin kommunikálnak - mondja Jean-Christophe Boucher kanadai professzor, aki a külföldi befolyásolási kampányokat vizsgálja.
Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.
Bohár Dániel még Berlinbe is elutazott, hogy megkérdezze a német gazdákat, hová lett a pénz, ami nekik járna. Ukrajna, a migránsok, Soros György és Joe Biden talán tudják a választ.
Az ukrán elnök személye elleni dezinformációs hadjárat legújabb gyöngyszeme ez a kamuvideó. „Szégyen hogy egy ilyen bugris egy ország vezetője lehet” - ezzel a felütéssel terjesztik a magyar Facebookon.
A Magyar Nemzet és a V4NA szerint Soros fia állhat a háttérben. Csakhogy számos kétség felmerül az általuk hivatkozott francia „oknyomozó anyag" hitelességével kapcsolatban.
Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.
A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.
Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. Digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
Nemlétező graffitik és Zelenszkijt démonizáló hamisított médiabeszámolók érkeznek az újabb dezinformációs hullámban.
Marina Abramović legjobb esetben is csak „jószolgálati nagykövetként” támogatja az ukrán ügyet. A félreértésnek az amerikai Breitbart és orosz Telegram-csatornák ágyaztak meg.
A „békepárti” Smer politikusai USA- és NATO-ellenes retorikával kampányoltak, üzeneteiket csak erősítette az orosz dezinformáció.
Egy európai bizottsági jelentés feltárta, milyen módszerekkel operálhatott a Kreml propagandagépezete a közösségi médiában az orosz-ukrán háború első egy évében a legnagyobb platformszolgáltatók szeme láttára.
Annalena Baerbock állítólag azt mondta, hogy „560 napot dolgozik egy évben". De a német politikus valójában a háború eddigi hosszáról beszélt.
A Political Capital kutatása szerint a pártpreferencia és a médiafogyasztás azt is jelentősen befolyásolja, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna háborús esélyeiről. Az „objektív valóság” létezésében viszont pártszimpátiától függetlenül kételkednek.
A szervezet már 2014-ben is mozgósított, de sokan kétségbe vonták, hogy az alakulat valójában létezik-e, vagy csak az orosz propaganda terméke. Korábbi képeken két magyart azonosítottunk az orosz „légiósok” mellett, akiket jelenleg is köröz a rendőrség.
A „gender ideológia” elterjesztése egyetlen dúsgazdag amerikai család érdeke volt, az oroszok pedig nem akarták a háborút, csak belerángatták őket – többek között ez hangzott el a rendezvényen, aminek fővédnöke a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Az ellenzék Novák Katalint kritizálta a késleltetés miatt, a kormánypárti sajtó viszont Zelenszkijt látta hibásnak, aki állítólag még a telefont sem vette fel. Kibogozzuk, mi a protokoll, és hogyan szivárogtak információk a nyilvánosságba.
Tejjel-mézzel folyó kánaánnak tűnik Oroszország a vásárolgatós-városnézős videókon, de a szórakoztató országimázs-tartalmak mellett jut tér a nyugati háborús szankciók gúnyolására is.
Idén ősszel és jövő tavasszal lenne esedékes, de tisztességes választásokat háborúban álló országban szakértők szerint is közel lehetetlen lenne tető alá hozni.
A Wagner-csoport múlt hétvégi akciója megmutatta: bizonytalan helyzetben egyszerűnek és gyorsnak tűnhet a közösségi felületekhez fordulni. Csak tudd, hogy itt könnyen botlasz zavaros Telegram-csatornákba, álprofilokba és videójáték felvételekbe.
Az orosz-ukrán háború egyik legfurcsább napjának eseményeiből egészen más látszott a kormánypárti lapokban, mint az ellenzéki kötődésű médiumoknál.
Több lap is megírta, hogy egy mexikói kartellnél kötöttek ki az Ukrajnának küldött páncéltörő fegyverek. De a forrásként hivatkozott mexikói riport nem állított ilyet.
Nyitrai Zsolt ezt állította, de nem árulta el, mire gondolt pontosan. Az elmúlt évtizedekben Schwarzenegger többször találkozott Orbánnal, de fontos politikai kérdésekben nincsenek egy lapon.
Egy finn napilap újságírói igyekeztek megkerülni a cenzúrát, olyan történeteket rejtve el a játékban, amelyekről az orosz média mélyen hallgat.
Állítólag Milánó központjában került ki egy installáció, ami az ukrán elnökön gúnyolódik. De valójában nyoma sincs a pénzt felszippantó Zelenszkij-plakátnak.
Az orosz-ukrán háborúval robbant be, mára az ország egyik legnézettebb közéleti YouTube-csatornájává vált az Ultrahang. A mainstreamből kiszorultakat akarta felkarolni, végül a NER-média kedvenceivel lett a nyugatkritikusok olvasztótégelye - ahol nincs különbség a szakértők és konteósok közt.
Több százezren nézik egy tiktokker Oroszországban készült felvételeit olyan márkák termékeiről, amik elvileg már felfüggesztették a tevékenységüket az országban. Bár könnyen úgy tűnhet, itt nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó.