Elterjedt a Facebookon, hogy a Bandera-burgert egy ukrán nacionalistáról nevezték el. A név valójában a hamburgerben lévő szószra utal, amely a mexikói zászló színeire emlékeztet.
Világszerte jellemző, hogy a járvány csillapodásával sokan az orosz-ukrán háborúban találják meg az összeesküvés-elméletek újabb terepét. Magyarországon a Mi Hazánk és Gődény György pártja jár ebben élen.
A Facebookon terjedő szöveg az ukránokat teszi felelőssé Magyarország második világháborús megszállásáért. De az Ukrán Front kifejezés nem a katonák nemzetiségét jelölte.
A Budapesten tartott, oroszpárti demonstráción olyan kijelentéseket ismételtek a résztvevők, amelyekről független tényellenőrzők rég bizonyították, hogy nem sok közük van a valósághoz.
A mainstream médiának nem hisznek, helyette például Putyin beszédeiből, oroszpárti Facebook-oldalakról, saját ismerőseiktől, valamint a Mi Hazánk és a Munkáspárt honlapjáról tájékozódnak azok, akik a hétvégén Oroszország mellett álltak ki.
Terjed egy videó az internet, amiben egy halom kokaint látni Zelenszkij asztalán, miközben Elon Muskkal beszél. De a videó hamisítvány, az eredeti verzióban nincs fehér por az ukrán elnök előtt.
Magyarországon főként orosz állami tisztségviselők kritikátlanul átvett közleményein keresztül terjed az álhír, hogy az Egyesült Államok titkos ukrajnai laboratóriumokban fejleszt etnikai csoportra célozható biofegyvereket.
Az eseményt többször is törölte a Facebook, de a szervezők nem adják fel.
Az Oroszországgal szomszédos Litvániában 2014 óta működik egy önkéntesekből szerveződő csoport, amely az orosz propaganda és a szervezett trollok semlegesítését tűzte ki céljául. A Balti Elfek mozgalom egyik alapítójával, Sólyommal beszélgetett a Lakmusz.
Bár az orosz állami tévét az EU-ban már betiltották, legutóbb a Vadhajtások és a Szent Korona Rádió is szemlézte egy anyagukat. Ebben egy korábban pedofíliáért elítélt elemző beszélt arról, hogy a bucsai mészárlást nem is az oroszok követték el.
Oroszbarát Facebook-csoportokban több ezren osztják, hogy az ukrán elnök a leggusztustalanabb és legidegesítőbb népségnek nevezte a magyarokat. Ilyen kijelentésnek azonban nincs nyoma.
John Cleese brit komikus Twitteren kérdezte a magyar választópolgároktól, hogy ki rohanta le 1956-ban Magyarországot. Schmidt válaszolt, de csak részben volt igaza.
Orosz propagandaoldalak egy rossz minőségű videó alapján állítják, hogy az ukránok hazudnak, és az orosz narratívát közvetítette több kormánypárti lap és a közmédia is.
A kormánypárti tévé a Russia Today felvételét használva számol be orosz hadifoglyok állítólagos lábon lövéséről.
Az elmúlt egy hétben sorra pörögtek fel a fideszes politikusok, megafonos influenszerek és putyinista álhíreket terjesztő Facebook-oldalak: jó sok közpénzzel megtámogatva jutottunk odáig, hogy Ukrajna állítólag beavatkozik a magyar választásokba.
A közmédiából úgy tűnik, mintha kizárólag Ukrajna és a magyar ellenzék dezinformálna a háborúval kapcsolatban. Valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk az egy hónapja indított Fake news figyelőn.
Hamisított videók, félrevezető képek és az orosz védelmi minisztérium közleménye - a jobboldali megmondóember blogján sorra jelennek meg olyan tartalmak, amelyeket tényellenőrzők már tételesen cáfoltak.
Pár hónapja költözött Doneckbe, most Putyin háborús narratívjának szócsöve a népszerű blogger. Oroszok ellen elkövetett kirekesztő akciókról beszél, a történetei azonban csak részben fedik a valóságot.
Egy leleplezőnek szánt poszt azt sugallja, hogy egy olasz tévécsatorna játszott le félrevezető felvételeket. De a csatorna cáfolja ezt, és a neten sincs nyoma az adásnak.
Az ukránok nevében terjesztenek álhíreket, aztán pedig megcáfolják azokat. A cél a közvélemény teljes összezavarása.
Podcast: Krekó Péter dezinformációs szakértővel és Rácz András biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a Lakmusz.
Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgetünk a Lakmuszon.
Nemcsak az orosz, de az ukrán hivatalos kommunikációt sem lehet kritika nélkül kezelni. Az elsődleges cél sokszor nem a tényszerű tájékoztatás, hanem az ellenállás tüzelése, az ellenség demoralizálása és a közvélemény szimpátiájának megnyerése.
A narratíva szerint 2015-ben agresszív férfiaktól kellett megvédeni hazánkat, most a magyarok tárt karokkal fogadják az Ukrajnából menekülő nőket és gyerekeket. A kép ennél jóval árnyaltabb.
Megnéztük, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta mennyit romlott a pénz értéke azokban az EU-s országokban, ahol nincs euró.
Úgy tűnik, Putyin mostanra már feladta, hogy meggyőzze a közvéleményt az ukrajnai háború igazságosságáról. Már csak a trollhadsereg maradt, hogy zavart okozzon - hangzott el a Political Capital konferenciáján.
A kijevi polgármester, az ukrán katasztrófavédelem és számos nemzetközi híroldal tett közzé videókat a pusztításról. Ezek alapján térképen is pontosan beazonosítható, hol csapódott be a rakéta.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy Magyarországnak a NATO álláspontjához kell igazodnia. Megnéztük, mekkora egyéni mozgásterük van az egyes tagállamoknak egy ilyen helyzetben.
Az azóta felfüggesztett Twitter-fiókok a CNN-nek adták ki magukat. Most sokan emiatt hiszik azt, hogy az amerikai hírügynökség hamisan tudósít Ukrajnából.
Mutatunk egy példát: az orosz állami médiából átvett, Putyinék emberségességéről szóló videóval, ami épp óriásit megy egy kormánypárti Facebook-oldalon.
Oroszország régóta hivatkozik arra, hogy a “Nyugat” írásban garantálta a berlini fal leomlása után, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba. Valójában azonban ez nem történt meg.
Már több mint 200 ezer ember nézte meg a repülős támadást mutató felvételt, amely valójában az ARMA 3 nevű katonai szimulációs számítógépes játékból származik.
Putyin beszéde közben bevonuló tankoktól az orosz kémfőnök elszólásáig - ezek a felvételek leplezik le Oroszország színjátékát.
A felvétel régebben készült, de úgy terjed, mintha Ukrajna valódi invázióját mutatná - katonai gépekkel és légvédelmi szirénákkal.
Oroszország jó ideje készíti elő a genocídium narratíváját, hogy azzal indokolja meg Ukrajna lerohanását. Csakhogy nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy valóban történt népirtás Donbasz területén.
Az orosz-ukrán konfliktusban nemcsak fegyverekkel, hanem évek óta kommunikációs szinten is folyik a hadviselés.
A Bellingcat cikke szerint a közösségi médiában és az orosz állami sajtóorgánumokban terjedő, megkérdőjelezhető hitelességű videók többek közt azt a célt szolgálják, hogy Ukrajnát tüntessék fel agresszív félként.