Az európai országokat összehasonlító statisztikában mindössze egyetlen bűncselekménytípust találtunk, amelyben Magyarország teljesít a legjobban. Egy Deák Dániel által hivatkozott felmérés szintén ellentmond a miniszterelnöknek.
Ezt állítja több kormánypárti sajtóban megjelent cikk, jó néhány Facebook-poszt és az érintett cselgáncsozó, Nemanja Majdov is. A hivatalos dokumentumok szerint azonban a vallási jelkép használata csak egy indok volt a sok közül.
Donald Trump és Kamala Harris is el-elrugaszkodott a tényektől, olyan vádakat hoztak fel egymás ellen, amelyek bizonyítottan nem igazak. A migrációra, az abortuszra és a gazdaságra vonatkozó hamis vagy félrevezető állításaikat gyűjtöttük össze.
Hulló vakolat, beázott és penészes falak. Gyorsan terjed egy Facebook-poszt különböző magyar kórházakban készült képekkel. Beazonosítottuk, mikoriak és mit ábrázolnak pontosan.
Terjed a közösségi médiában és a kormányközeli alapítvány blogján egy kép, amely állítólag az amerikai elnökjelölt pártkönyvét ábrázolja. Csakhogy ilyet bárki készíthet magának egy viccoldalon.
A Tisza Párt elnöke néhol túloz, de az elérhető statisztikai adatok is megerősítik, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozott és igazságtalan.
Amit Magyarországon szuverenitásvédelemnek hívnak, az a tágabb régióban sem ismeretlen fogalom: Grúziában, Kirgizisztánban, Törökországban szintén a „külföldről finanszírozott szervezetek” ellen vívnak harcot, ezzel pedig a civil szférát és az újságírókat lehetetlenítik el. Már Orbán barátai, Fico és Dodik is hasonló törvényeket terveznek.
Tévesen állította ezt egy gyorsan terjedő Facebook-poszt, ahol ráadásul Szlovénia helyett Szlovákiát jelölték meg a kilátótorony helyszínéül.
A jelenlegi adatok és előrejelzések nem ebbe az irányba mutatnak. Nemcsak Magyarországon, de Európában sem emelkedik a termékenységi ráta, az pedig kérdéses, hogy a családtámogatások mennyiben tudnak ezen a tendencián segíteni.
Attól, hogy a Soros család támogatja Kamala Harris jelöltségét és anyagilag is segíti a Demokrata Pártot, közvetlenül nincs beleszólásuk abba, ki lesz az elnökjelölt.
A teljes magyar kormánymédiát befutotta a videó, amit a készítője csak poénnak szánt, majd belátta, rossz vicc volt. Már vasárnap délután lehetett tudni, hogy a videó kamu, az esti híradóban viszont simán lement a felvétel.
Június elején életbe lépett az orosz mintára készült külföldiügynök-törvény Grúziában, a civileket és újságírókat folyamatos támadások érik. Egy grúz tényellenőrző oldal főszerkesztője mondta el a Lakmusznak, hogy nehezíti meg az életüket az új jogszabály.
Egy átlagembernek 373 évig kellene dolgoznia, hogy ennyi pénzt keressen. Novák Katalinnak csak 27 évig.
Megnéztük, hogyan értelmezte a szlovák miniszterelnök elleni támadást a Megafon és a magyar kormánypárti sajtó, és milyen álhírek terjedtek itthon és külföldön a merénylő személyével kapcsolatban.
Csütörtök este az M1 képernyőjén csapott össze Deutsch Tamás, Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi EP-listavezető. A közel kétórás műsorban bőven találtunk pontosításra szoruló állításokat.
Gulyás Gergely és a teljes kormánypárti média ezt állítja, de az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetője valójában nem beszélt európai szintű sorkatonaságról.
Andrzej Duda valóban felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben amerikai nukleáris fegyvereket telepítsenek Lengyelország területére, de erről még semmilyen NATO-döntés nem született, és a lengyel vezető politikusok között sincs teljes egyetértés a kérdésben.
Az újdonsült politikus a TikTokon élőben válaszolt kérdésekre, amikor szóba került Belgium, az egészséges életmód és a menzák. Bár Belgium minden mutatóban megelőzi Magyarországot, a Magyar által említett adatok nem fedik a valóságot.
A Magyar Hírlap azt állította, hogy az ukrán elnök tulajdonába került a brit királyi család Highgrove House nevű rezidenciája. Az álhír egy orosz propagandát terjesztő oldalról származik.
A Megafon arcai előszeretettel riogatnak „baloldali” politikusokkal, ám van ezzel egy kis probléma: az általuk példaként említett politikusok nagyrésze valójában nem tekinthető baloldalinak.
Atomháború, fegyvergyárban dolgozó nők, fronton harcoló magyar katonák – ilyen képekkel riogat legújabb videóiban a kormánypárti influenszerközpont. Megnéztük, mire alapozzák az erősen félelemkeltő választási üzeneteket.
Kontextusukból kiragadott idézetekkel igyekszik bizonyítani, hogy a németek háborús pszichózisban vannak.
Hiányosságokra és túlterheltségre utaló számokat is találtunk a statisztikák között, amelyek megmutatják, hogyan alakult a magyar gyermekvédelmi rendszer állapota a Fidesz-kormányok alatt, míg a gyermekek érdekeinek előtérbe helyezésével büszkélkedtek.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról. Összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat.
Az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője cáfolta a felröppent híreket, pedig Orbán Balázs már készen állt, hogy megvédje Carlsont.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányra a beszéde első tíz percében reagált, utána inkább Magyarország sikereit igyekezett kidomborítani. Szokás szerint kevés tényszerű állítást tett, de még ezek közt is voltak félrevezetők.
Kormányzati sikerek, háború, infláció vagy a kényes kegyelmi botrány Fidesz-kompatibilis tálalása - összeszedtük, milyen témák kerülhetnek elő Orbán évértékelőjében, és mit érdemes tudni róluk.
Megafonos videók sokasága sugallja, hogy azért, mert nem fontos nekik a gyermekvédelem. Valójában egészen addig támogatták a javaslatot, amíg az össze nem mosta a pedofíliát a homoszexualitással.
Elmagyarázzuk, miért történhetett, hogy a pedagógusok a januári bérpapírjakon nagyon más számokkal találkozhattak, mint amit a kormányzati sikerkommunikációból hallani lehetett.
Bohár Dániel még Berlinbe is elutazott, hogy megkérdezze a német gazdákat, hová lett a pénz, ami nekik járna. Ukrajna, a migránsok, Soros György és Joe Biden talán tudják a választ.
Ezt állítja a Megafon egyik influenszere, és a Századvég kormányzati megbízásból készült kutatására hivatkozik. Több felmérést is találtunk, amelyek nagyon más képet mutatnak.
Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?
A szuverenitásvédelminek nevezett törvény indoklása uniós példákra mutogat, csakhogy sokban különbözik a magyar és a tervezett EU-s szabályozás. Egy dolog azonban közös: a kritikusaik szerint mindkét szöveg alkalmas a megbélyegzésre.
Valóban szürke földönkívüliekkel beszélgetnek a tudósok a nevadai 51-es körzetben, Avril Lavigne pedig már évek óta halott? Egy brit szerző több tucat konteót gyűjtött össze könyvében. Vigyázat, túladagolásra alkalmas a kötet.
Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.
Ma szavaznak a magyar szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezetről. A szöveg az EU-ra hivatkozik, azonban uniós szinten egészen más a fókusz: az orosz és kínai befolyás miatt aggódnak, és védik a civilek jogait.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése a dezinformáció befogadóira? Egy nemrégiben tartott konferencia erre kereste a választ.
A videók készítője nem él Magyarországon, ráadásul színész, aki korábban A klinika című sorozatban is játszott, mostanában pedig bevallottan szatirikus-társadalomkritikus tartalmakkal szórakoztat a közösségi médiában.
Megnéztük, melyek a holdra szállást megkérdőjelező legnépszerűbb elméletek, és hogyan lehet megcáfolni őket.
Egy friss kutatás szerint nincs nagy különbség a globális dél országaiból és az Ukrajnából menekülőket célzó álhírek között: a dezinformációt terjesztők hasonló érveket és technikákat alkalmaznak Európa különböző országaiban.
A gazdaságfejlesztési miniszter egy iparági találkozón úgy beszélt a régióban is versenyképes hazai benzin- és gázolajárakról, hogy közben több környékbeli országban is olcsóbb az üzemanyag.
A magyar kormánypárti sajtóban és a svéd NATO-csatlakozás vita kapcsán tett kormányzati nyilatkozatokban gyakran a 2014-2015-ös menekültválságra vezetik vissza a Svédországban jelenleg fennálló helyzetet. Pedig a probléma ennél jóval összetettebb.
Az államtitkár arról egyáltalán nem beszélt, hogy a népszámláláson majdnem egymillióval kevesebb ember vallotta magát katolikusnak, mint 2011-ben.
A magyar „dokumentumfilm” azt ígéri, hogy felfedi a Covid-járvány valódi történetét, de valójában sokszor cáfolt információkat ismétel nem működő tesztekről, veszélyes vakcinákról és a Világgazdasági Fórum ördögi terveiről.
Hogy tudja az Európai Unió rábírni a nagy tech cégeket, hogy többet tegyenek a dezinformáció terjedése ellen? Interjú Alberto Rabbachinnal, aki az Európai Bizottság munkatársaként évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Magyarországon nem létezik valódi közszolgálati média, az állami szinten terjesztett dezinformáció ellen pedig még jogi eszközökkel is nehéz fellépni. Mit csinál egy jól működő médiahatóság? Miért óriási probléma, hogy már nem bízunk a hírekben? A Lakmusz interjúja Rozgonyi Krisztinával, az NMHH elődjeként működő Nemzeti Hírközlési Hatóság egykori elnökével.
A Hit Rádió weboldalán és más honlapokon is megjelentek rémisztő hatású cikkek, amik egy májusban megjelent tanulmány adataiból vonnak le félrevezető következtetéseket.
Több ezren osztottak meg egy posztot arról, hogy egy kórházi dolgozó a júliusi béremelése után végül kevesebb pénzt vitt haza, mint korábban. Utánanéztünk, hogyan lehetséges ez.
A miniszter szerint a nyugati országok a demográfiai problémák miatt fogadnak be bevándorlókat. Csakhogy az adatok azt mutatják, hogy Kelet-Európában és Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet.
Hogyan kellett csavarni a statisztikákat, hogy fényes gazdasági eredményekkel, háromszoros GDP-növekedéssel és kimagasló felsőoktatással dicsekedhessen a miniszterelnök?