Az államtitkár szerint Franciaországban a „migránsok lakta negyedekben” aggódnak az emberek a közbiztonság miatt, holott az adatokat tartalmazó kutatás meg sem említi a migránsokat. Rétvári arról is beszélt, mennyire érzik magukat biztonságban a magyarok, de az általa használt adatok régiek és egyébként sem pontosak.
A választás után kezdték küldözgetni nagyüzemben a meghívókat - sok esetben sablonüzeneteket, és azt sem vették észre, ha a pártoknál változtak a pozíciók. Végigkérdeztük az ellenzéki pártokat, ki miért fogadta el vagy utasította vissza a közmédiás szereplést.
Több pontatlan vagy túlzó állítást találtunk a miniszterelnök Szakma Sztár Fesztiválon elmondott beszédében, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben valóban megfordulni látszik a szakképzés korábbi népszerűségvesztése.
Nem könnyű kiigazodni a kormányzati kommunikáció költségein. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy mi az a kevés, ami a közbeszerzési adatbázisokból kiolvasható - és mi az a sok, ami rejtve marad.
Állítólag Milánó központjában került ki egy installáció, ami az ukrán elnökön gúnyolódik. De valójában nyoma sincs a pénzt felszippantó Zelenszkij-plakátnak.
Januárban még a Terrorelhárítási Központ kiképzőjeként nyilatkozó, volt idegenlégiós Ofella Balázst találtuk az anonim Facebook-oldal mögött, amely a tüntetés egyes résztvevőit pécézte ki. Ezután szálltak rá az aktivistákra szélsőjobboldali portálok is.
Gyakorlati tippek arról, hogyan állapítsd meg, ha egy kép mesterséges intelligencia alkalmazással készült.
A megafonos Trombitás Kristóf pedig az ellenzéki tüntetésről posztolt olyan fotót, ahol csak lézengtek a résztvevők. Megbecsültük, mennyien voltak a rendezvényeken.
Egy amerikai cikk azt állítja, hogy a magyar ügyészség a nácikkal való kollaborációval fogja megvádolni Soros Györgyöt, csakhogy ez nem igaz.
A Twitter értékelhetetlen jelentést adott le a dezinformáció elleni lépéseiről, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Google azonban Magyarországról is közölt számokat.
A Facebookon több ezren osztottak meg egy ezt sugalló táblázatot. Elmagyarázzuk, miért megtévesztő.
A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.
Ezt hozta ki európai újságírószervezetek felméréséből egy magyar nyelvű összefoglaló, ami a sajtóban is megjelent, csak épp fontos részleteket hallgat el a jelentésből.
A kormánypárti és kormányellenes oldalakon használt illusztrációk szemléletesen mutatják be, hogyan manipulálható egy esemény értelmezése a képek segítségével.
A kormánypárti influenszerképző, a Megafon ismét rátapintott egy olyan véleményre, amit Oroszország nagykövetsége is oszt az ukrajnai háborúról.
Takács Péter egészségügyi államtitkár az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy az orvosok többsége többet keres, mint a miniszter. Ha az alapbért nézzük, ez nem igaz: még a legtapasztaltabb orvosok bére sem éri el Pintérét. A fizetést minősítés alapján vagy jelentős pluszmunkával tornászhatják feljebb.
Több ezren osztottak már meg egy fotót, amelyen a fiatal Kövér László és Kádár János látható. A fotó azonban hamisítvány, egy másik korabeli politikus helyére photoshoppolták Kövért.
Az eredeti képet a Megafon rendezvényén készítették, de nem a korrupciós ügy miatt letartóztatott Schadl szelfizik rajta az igazságügy-miniszterrel.
Csak néhány kattintás!
Bohár Dániel kormánypárti influenszer friss videóját néztük meg, amelyben romló bűnözési statisztikákról és baloldali pártokra szavazó bevándorlókról beszél.
A kormányzati retorika egészen mást mutat, mint a számok.
A Lakmusz podcastja propagandáról, történelmi távlatokban. Az Aranybulla pontatlanságai mellett arról is beszélgettünk, hogyan vett részt Magyarország a prágai tavasz fegyveres elfojtásában, és erről hogy írtak a Kádár-kori lapok.
Valójában egy teljesen más ügy látható a videón. A 2023-as rendőrgyilkosság még nyomozati szakaszban van, így nincs is nyilvános tárgyalása az ügynek.
Ezen a héten tartják Davosban a világ gazdasági és politikai vezetőinek éves csúcstalálkozóját. A Világgazdasági Fórummal kapcsolatban főként a Covid-járvány kitörése óta terjednek hamis információk. Megnéztük, mi áll ezek hátterében.
2021 és 2022 között nem nőtt 7,5 százalékkal a felvettek száma, sőt, kis mértékben csökkent is. A miniszter többi állítását is leellenőriztük.
Hasonlóan bombázza álhírekkel Kína Tajvant, mint Oroszország Ukrajnát. A kelet-ázsiai szigeten chatbotokkal, médiatudatossági akciókkal, közösségi tényellenőrzéssel és minisztériumokon átívelő dezinfóellenes stratégiával válaszolnak az ellenséges hibrid hadviselésre.
A Lakmusz podcastjában Hann Endrét, a Medián ügyvezető igazgatóját és Székely Ivánt, a Blinken OSA Archívum kutatóprofesszorát kérdeztük arról, milyen módszerekkel szondázzák/szondázták a lakosság véleményét.
Az egyik legismertebb amerikai tényellenőrző oldal, a PolitiFact minden év végén kiosztja az “Év Hazugsága” titulust.
Az interneten terjedő képet photosoppolták. A hamisított fotót megosztotta Boldog István volt fideszes képviselő és Bede Zsolt, a Vadhajtások újságírója is.
Az Európai Bizottság 27 „szupermérföldkőhöz” kötötte a helyreállítási alap kifizetéseit, és a Magyarországnak járó kohéziós pénzek egy részét is visszatartja. Megnéztük, mit lehet tudni az uniós elvárásokról, és arról, hogy áll a magyar kormány a teljesítésükkel.
A mozgalmi ernyő alatt az ellenzék nem sértette meg, de megkerülte a párt- és kampányfinanszírozási szabályokat - ahogy azt a Fidesz is teszi, csak közpénzből finanszírozva.
Csúsztatások, megalapozatlan kijelentések és érveléstechnikai hibák is szerepelnek a nemrég indított Civil Nemzeti Konzultációban. Bár 10 milliárd forint közpénzt erre nem költöttek, a szövege erősen hasonlít a kormányzati elődjére - összegyűjtöttük a problémás pontokat.
Varju László ráadásul olyan adatot ragadott ki, amely nem a fogyasztói árat, hanem az áram tőzsdei árát mutatta. Valójában az év első felében a magyarok fizették a legkevesebbet az áramért Európában, de ez a rezsiemelés miatt változhat.
Több mint egy éve fogadták el a gyermekvédelmi törvényt, az NMHH azóta alig néhány esetben próbálta alkalmazni, akkor is sikertelenül.
Az országgyűlési képviselő szerint a szakszervezetek nem szerveztek megmozdulásokat De azt például elfelejtette, amikor több tízezer pedagógus sztrájkolt országszerte több száz iskolában, amikor Hiller István házához vonultak a demonstrálók, és még egy sor másik tüntetést.
A Political Capital legújabb kutatásában az orosz-ukrán háborúról terjedő, szó szerint megegyező kommentek előfordulását és tartalmát vizsgálta a Facebookon.
Nemrég a postaládákba is megérkezett a legújabb nemzeti konzultáció, miniszterelnöki levéllel kísérve. Végigvesszük a hamis és félrevezető állításokat, valamint a kérdőív jól bevált és új manipulációs technikáit is.
Oroszpárti források azt terjesztik, hogy gyanús körülmények között meghalt egy nyomozó, aki az Északi Áramlat ügyében vizsgálódott. Ezt a hamis állítást illusztrálták a volt fideszes polgármester fotójával.
Az október 23-i tüntetésen készült fotók és drónfelvételek alapján körülbelül 65 ezren voltak az eseményen, amikor a legsűrűbb volt a tömeg.
Magyarország valóban betette a tanárok béremelését egy programtervezetbe, a jogállamisági vita azonban elsősorban nem ezt a pénzt érinti. Ráadásul nem is szokványos, hogy az EU az állam alapműködését finanszírozza.
Nemcsak különböző Facebook-csoportok, de a Mi Hazánk politikusai is attól tartanak, hogy a „szokatlan” kérdésekkel bújtatott vagyonösszeírás zajlik, pedig valójában nem változott a kérdések tartalma az évek során.
A miniszterelnök szerint az orosz szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, nem kérdezték meg róluk az embereket. Nézzük, hogy működik az EU-s döntéshozatal, a képviseleti demokrácia, és mindebben hogyan vesz részt a magyar kormány.
A világ egyházi vezetői Kazahsztánban tartották a szokásos kongresszusukat, de nem jelentettek be új világvallást.
A 2013-as videót Deák Dániel és a Vadhajtások is azzal osztotta meg, hogy az olaszok Ursula von der Leyen nemrég tett kijelentései miatt tüntetnek.
Bayer a vlogjában a szankciós politika elleni fellépésre buzdít, Ukrajna felelősségét hangsúlyozza, miközben Oroszországét meg sem említi. Az érvei közt azonban több pontatlan vagy nem bizonyítható állítás szerepel.
Spórolási tippeket ad és kormánypárti üzeneteket terjeszt a Budapesten ingyenesen elérhető Metropol. Az újságot csak azért lehet újra osztogatni közterületeken, mert ezt egy kormányrendelet lehetővé tette, méghozzá a veszélyhelyzetre való tekintettel.
A Mi Hazánk parlamenti képviselője úgy tesz, mintha Észak-Macedóniában még mindig érvényes lenne a rendszer, amit Magyarországon épp bevezettek. Emellett ellenőrizhetetlen forrásból származó statisztikákkal érvel az abortuszok szigorúbb korlátozása mellett.
Minden negyedik megkérdezett egyetért azzal, hogy Magyarország jogot formálhat egyes nyugat-ukrajnai területekre. Mindez egy közép-európai felmérésből derül ki, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálta.
Gulyás Gergely bejelentése óta tiltakozik a DK a gyerekek nevében, azonban semmi sem utal rá, hogy a kormány 18 fokot írna elő a legkisebbeket ellátó intézményekben.
Mikk Pärnits valójában egy nőjogi aktivista, és nem rokona a volt észt elnöknek. Egy díjátadón azért öltözött női ruhába, hogy a családon belüli erőszakra hívja fel a figyelmet.