Állítólag egy 1955-ös háztartástan kézikönyvből származnak a tippek, amelyek szerint a nő elsődleges feladata kiszolgálni a férjét. Bár ezek az ajánlások ilyen formában sosem jelentek meg nyomtatásban, több hasonló tartalmú iránymutatás is fellelhető a korból.
Lázba hozta a Facebook népét egy bohókás hangulatú felvétel, amin állítólag a 20. századi komolyzene három nagy magyar alakja pózol együtt. Megtaláltuk a kép testvérét, és a hátoldalán található információk alapján az igazság nagyon távol van attól, ami az interneten terjed.
Nem, Magyarországot nem ukránok szállták meg a második világháborúban, és Kövér László sem pózolt Kádár Jánossal. Mire figyeljünk, hogy jobban eligazodjunk a közösségi médiában felbukkanó történelmi tartalmak dömpingjében?
Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra - és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dénes íróval beszélgettünk.
Az elmúlt 170 évben szinte nem volt olyan korszak, amely ne próbálta volna meg használni – vagy éppen elhallgatni – Petőfit. A Blinken OSA Archívum legújabb kiállítása ezt a témát járja körül, mi pedig az archívumban található korabeli dokumentumok alapján mutatunk példákat a politikai propaganda különféle formáira.
Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum Petőfi-kiállításáról beszélgettünk.
A Lakmusz podcastja propagandáról, történelmi távlatokban. Az Aranybulla pontatlanságai mellett arról is beszélgettünk, hogyan vett részt Magyarország a prágai tavasz fegyveres elfojtásában, és erről hogy írtak a Kádár-kori lapok.